Délmagyar logó

2017. 06. 27. kedd - László 17°C | 33°C Még több cikk.

Martonyi János: Szeged versenyelőnye az egyetem

Szeged - Távozik a külügyminiszter, Martonyi János a kormányból. A 70 éves diplomatát álmairól és az örökségként továbbadható feladatokról is kérdeztük.
– „Jogtudós, diplomata, ügyvéd, egyetemi tanár, az állam- és jogtudományok kandidátusa. Kutatási területe a nemzetközi magánjog." E gazdag életpályából mire a legbüszkébb?

– Két vágyam teljesült: egyetemi tanár és ügyvéd is lehettem. Nem szerepelt a terveimben, de mindehhez a rendszerváltás ajándékaként jött az államtitkárság, majd nyolc éven át a külügyminiszterség. Hogy ezek közül melyik a legkedvesebb vagy a legfontosabb, azt nem tudnám megmondani. De tény: a legtöbben külügyminiszterként ismernek.

– Külügyérként végzett munkájának mi a legértékesebb része?

– Az egyik álmom volt, hogy a térségi, tehát a közép-európai politikánk egyre erősebb legyen, és a lehető legjobb együttműködést hozzuk létre a szomszédainkkal és a szomszédaink szomszédaival, annál is inkább, hogy nemzetpolitikai céljaink eléréséhez is ez teremt kedvezőbb feltételeket. A másik nagy álmom volt: Európa, ami a NATO-tagsággal „transzatlanti dimenziót" is kapott.

Martonyi János: nagy álmom volt: Európa. Fotó: Frank Yvette
Martonyi János: nagy álmom volt: Európa. Fotó: Frank Yvette

– A nagypolitikát Magyarország és külügyminisztere mennyire képes befolyásolni?

– A visegrádi együttműködést Magyarország kezdeményezte, és azóta is szorgalmazói vagyunk. Uniós tagságunk 7. évében pedig sikeres és eredményes volt a magyar elnökség az európai integráció egésze szempontjából. És óriási sikernek tartom a kettős állampolgársági törvényben megnyilvánuló nemzetegyesítést, amit mára elfogadott a világ. Tehát attól, hogy egy ország közepes méretű, és nem európai nagyhatalom, még fontos szerepet tölthet be a térségben és az EU-ban.

– Az uniós csatlakozás jubileumi esztendejében, az EP-választás előtt a szavazók is mérlegelik, mi valósult meg az olyan évtizedes szlogenből, mint „a vidék szövetségese az EU"?

– Magyarország első uniós tíz évében 24 milliárd euró érkezett, és a most induló, 2020-ban záruló 7 éves ciklusban 25 milliárd eurós uniós fejlesztési forrásra számíthatunk. Ezek nettó számok, óriási összegek, és túlnyomó részük úgynevezett kohéziós pénz, amely a fővároson kívüli, fejletlen régiókban használható fel. Évi 1,2-1,3 milliárd euró pedig a hazai mezőgazdaságé, mert közvetlenül kapják a gazdák, vagy az agrárium fejlesztését szolgálják.

– Mindebből Szeged és térsége mit profitálhat?

– Az eurorégiók szerepe fontos, mert ezek révén olyan térségi fejlesztéseket is képes támogatni az EU, amelyek túlnőnek határain. De Szeged a Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégióban játszott szerepétől függetlenül is ideális térségi központ – tudományos, kulturális, gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi szempontból. Persze a térségben más városok, például Temesvár is nagy léptekkel fejlődik. Ugyanakkor Szeged versenyelőnye az egyetem, az onnan kiáramló diplomások, az ottani tudományos és kutatómunka, aminek mérőeszköze is az ELI lézerközpont idetelepítése.

– Milyen terveket dédelget és hagy örökül?

– Régi álmom, hogy Szegeden, ebben a frankofón központban működjön – a fővárosi angol és német nyelvű egyetemhez hasonló ranggal – francia nyelvű egyetem. De a francia kultúra ápolását és a frankofón termelői beruházások ösztönzését is fontosnak tartom, mert így valósulhat meg az a célunk, hogy többszínűvé tegyük Magyarországon a külföldi jelenlétet. Míg az ország külső megítélését – a belső folyamataink elmagyarázásával és a torzítások eloszlatásával – javítani szükséges, addig a közép-kelet-európai politikában és az uniós integrációban a magyar nemzeti érdekek erőteljes képviseletével kell aktívnak maradni.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egészségmegőrzés a családban: az ételallergiáról

Egészségmegőrzés a családban címmel ingyenes előadássorozatnak ad otthont a szegedi Aranyklinika. Tovább olvasom