Délmagyar logó

2017. 03. 23. csütörtök - Emőke 11°C | 21°C Még több cikk.

˝Mérföldkövek a szabadalmak˝

Szeged - Vegyületeket tervez Fülöp Ferenc akadémikus. Az SZTE Gyógyszerkémiai Intézetét vezető professzor nevét számos kutatói toplista élbolyában látni. Szerinte azonban nem a ranglistás helyezés, hanem az eredmény számít. A több mint 25 szabadalommal rendelkező tudóst a szegedi gyógyszerfejlesztés titkairól is kérdeztük.
Pillanatnyilag öt nagyobb témakörrel foglalkozik Fülöp Ferenc akadémikus. Szerinte egy-egy kutatási téma akár 10-15 éven át is munkát ad egy kutatónak. Saját érdeklődési körét meghatározta, hogy pályáját a Chinoin gyógyszergyárban kezdte, ott hat éven át dolgozott, ám a szegedi egyetem gyógyszerésztudományi karára kerülve elsősorban szintetikus alapkutatásokkal és vegyülettervezéssel kezdett foglalkozni. Ezek eredményeit rendszeresen publikálva van ugyanis arra reális lehetőség, hogy egyetemi tudóscsoport sikerrel vehessen részt különböző pályázatokon.

A gyógyszerkutatásba akkor kapcsolódhatnak be sikeresen az egyetemen dolgozó kutatók, ha eredményeiket szabadalmaztatják. Épp egy új szintézistechnikát jelentő módszerfejlesztések szabadalmi bejelentésén fáradoznak. E téren az SZTE Gyógyszerkémiai Intézetét vezető professzor egyik közvetlen munkatársa a tavaly Junior Prima Díjat nyert Mándity István, akinek ez lesz a második szabadalma.

– Morfinalapú fájdalomcsillapítókon is dolgoztunk együtt. A szer hatékonyságát sikerült jelentősen növelnünk, miközben mellékhatásait csökkentettük – hoz további példát mester és tanítvány együttműködésére az akadémikus. Megtudjuk: e fájdalomcsillapító lett Mándity István első szabadalma, amely egy Fülöp Ferenc 25 ilyen bejelentéséből. A gyógyszerkutatásban fontos mérföldkövek a szabadalmak, jelezve a kutatások innovatív tartalmát és értékét.

˝Forró cikk˝ az SZTE GYTK folyosói faliújságján. Fülöp Ferenc mutatja a kémiai folyóiratok között legmagasabb impaktfaktorral jegyzett Chemical Reviews címlapjára került közleményüket. Fotó: Herner Do
˝Forró cikk˝ az SZTE GYTK folyosói faliújságján. Fülöp Ferenc mutatja a kémiai folyóiratok között legmagasabb impaktfaktorral jegyzett Chemical Reviews címlapjára került közleményüket. Fotó: Herner Donát

– Számomra a legizgalmasabb az a fejlesztés, amelyet magam csináltam manuálisan is. Az egyik, még a Chinoinban végzett munkám eredményeként előállított anyagot az emberek gyógyítására is kipróbálták – idézi pályája első szakaszát. De a szegedi egyetemi laborokból is kikerültek már olyan anyagok, amelyeket például a Richter gyógyszergyár használ.

 Címlapon az elmúlt 12 év legfontosabb közleménye

„A ciklusos béta-aminosavak különböző biológiailag aktív természetes vegyületek építőelemei, származékaik közül soknak gombaölő vagy antibakteriális hatása van" – magyarázta az mta.hu-nak Fülöp Ferenc, az MTA rendes tagja, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának prodékánja, a Gyógyszerkémiai Intézet igazgatója. Az MTA–SZTE Sztereokémiai Kutatócsoport vezetője a kémiai folyóiratok között legmagasabb impaktfaktorral jegyzett Chemical Reviews szerkesztőinek felkérésére munkatársával, Kis Loránd docenssel készítette el az elmúlt tizenkét év legfontosabb, a ciklusos béta-aminosavakkal foglalkozó közleményeinek összefoglalóját. A folyóirat a magyar szerzők közleményét a címlapján is kiemelte, a Fülöp Ferenc magángyűjteményéről készült fotóra, fésűkagylókra rajzolva jeleníti meg a cikkben ismertetett legfontosabb vegyületek képleteit. További információ: http://mta.hu/mta_hirei/.

– Mi nem elsősorban betegségtípusra fókuszálunk, hanem kémiai oldalról közelítünk a feladathoz – magyarázza Fülöp Ferenc. Ugyanakkor elismeri: az általa vezetett intézet kutatói közül mostanában egyre többen foglalkoznak a központi idegrendszerre ható, illetve az agyi demenciák, például az örökletes Huntington-kór kezelésére alkalmas szerek fejlesztésével.

– Finn kutatókkal olyan mikrogyulladásos folyamatok karbantartására alkalmas szert fejlesztettünk ki, amely az agyi demenciákat hosszú távon vissza tudja fogni. Kétszer is eljutottunk a humán kipróbálás kapujáig. Sőt: az egyik anyagból már 3 kilónyi mennyiséget elő is állítottak – mondja. – E ponttól azonban már nem a mi kezünkben van a döntés, mert pénzügyi és egyéb versenyszempontok is befolyásolják azt, hogy az egyetemi kutatólaborokban felfedezett anyagból gyógyszert fejleszt-e az ipar.

Az ipari partnerekkel együttműködve foglalkozhat érdemben gyógyszerkutatással egy egyetem – érvel Fülöp Ferenc. Az akadémikus elárulja: ötletszinten épp mostanában végeztek néhány előkísérletet egy olyan, a központi idegrendszerre ható, néhány évvel ezelőtt kifejlesztett, de akkor az ipari partner által „zárójelbe tett" gyógyszerjelölt anyaggal, amelyhez új módszerekkel közelítenek, ezért abban új lehetőséget látnak a kutatók. E fordulat hátterében az SZTE GYTK Gyógyszerkémiai Intézetének az az adottsága áll, hogy 6000 szubsztanciából álló anyagkészlettel rendelkezik, így ez a gazdag szegedi vegyülettár az itteni kutatómunka és fejlesztések alapja.

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Könyvtárak a Rubiconnál

Kokas Károly, az SZTE Klebelsberg Könyvtár informatikai főigazgató-helyettese szerint a bibliotékában a hagyományos eszközrendszert együtt kell működtetni ma még egy teljesen újjal, egy zömmel virtuálissal. Tovább olvasom