Délmagyar logó

2018. 05. 24. csütörtök - Eszter, Eliza 16°C | 26°C Még több cikk.

Milyen a tisztös szögedi beszéd?

Szegedi nyelvészek nagyszabású kutatásba kezdtek, hogy feltérképezzék a napfény városának nyelvhasználatát, mennyire őrzik beszédükben a helyi lakosok a szegediekre ragasztott ö-zést. A kutatók egy digitális beszéd adatbázist is létrehoznának, a szegedi nyelv hangarchívumát.
Több tízezerre becsülik, de a pontos számát nem tudják azon szegedi vagy a város környékén élő lakosok számát, akik a mai napig őrzik beszédükben az ö-zést. A legtöbbjük furcsa viszonyt ápol a nyelvjárással: családban ö-zve társalognak, ám ha elhagyják az otthonukat, a nyelvjárásuk is a falok között marad.

Lehet ö-zni úgy is, ha az ember "nem születik bele", de azért ez többnyire lélekből jön. Ha valaki csak próbálkozik a szegedi nyelvjárással, könnyen nevetség tárgya lehet: a rossz helyen használt ö-zést bizony megmosolyogják azok, akik benne élnek a nyelvben. Ugyanis a magyar köznyelvet beszélők nem mindig tudják eltalálni azt, hova is kell az ö. Az Oszter Sándor-féle Rózsa Sándor-filmet például a szegedi nyelvjárásban beszélők nem tudják kacagás nélkül végignézni, annyira szembetűnő a film mű-öző nyelvjárása.

Rózsa Sándor Szögedi betyárok

Szegedi nyelvészek - Németh Miklós egyetemi docens vezetésével - kutatást kezdtek, hogy kiderítsék: a szegedi lakosságra valójában milyen mértékben jellemző az ö-zve beszélés. - Mindezidáig nem készült magyar nyelvterületen olyan felmérés, amely egy vidéki nagyváros nyelvhasználatát a maga teljességében bemutatná. A kutatás során egy olyan digitalizált beszédadatbázist hoznánk létre, mely szemlélteti a különböző nemű, életkorú és társadalmi helyzetű szegedi lakosok nyelvhasználatát napjainkban. A 160-240 órányi, helyi emberekkel rögzített interjú mellé felkutatjuk és összegyűjtjük az egyetemi intézetekben, múzeumokban, magánszemélyeknél fellelhető, a szegedi nyelvet bemutató hanganyagokat, melyek rendszerezésével és digitalizálásával alapoznák meg a szegedi nyelv hangarchívumát - beszélt a kutatás metodikájáról és jelentőségéről Németh Miklós, aki kollégáival, Kontra Miklóssal és Sinkovics Balázzsal folyamatosan publikálja majd a kutatás részeredményeit az SZTE Magyar Nyelvészeti Tanszékének honlapján.

Négy korosztályban - a 12-16 éves gyerekektől az idősekig - végzik a kutatást véletlenszerűen kiválasztott adatközlők segítségével, akikkel miután kitöltöttek egy kérdőívet, el is beszélgetnek, így gyűjtve anyagot a szegedi nyelv hangarchívumához. Bíznak abban, hogy a megkérdezettek nyitottak lesznek a felmérésre, mert csak így tudnak pontos képet adni a szegediek nyelvhasználati szokásairól.

A nyelvészek összehasonlítják, hogy a különböző generációk nyelvezetében mennyire élő a tájszólás illetve a véleményüket is kikérik, hogy különböző kommunikációs helyzetekben mennyire elfogadott az ö-zés. Igaz lehet-e az a feltételezés, hogy a hentesnél bátrabban használják, mint az orvosnál?

Olvasóink írták

51 hozzászólás
  • 51. allegro 2013. szeptember 02. 08:44
    „Én is ő-zöm otthon és lakóhelyemen. A "kulturális közeg" ezt nehezen fogadja be, illetve mégis: hogy beszéljen az ember ö-vel, amikor körülötte mindenki e-zik? Nyilván a pesti barátnőimmel is e-zem, aztán amikor nyaralni jöttek, eleinte édesapám házába, és apuval nem beszélhettem előttük e-vel, hiszen nem így szoktunk otthon, alig mertem megszólalni a barátaim előtt, mert ők e-zve ismertek. Minimálisra szorítottam a kommunikációt az apámmal és ha lehetett olyan szavakat használtam, amikben minél kevesebb ö-zési lehetőség van..
    Nagyon kellemetlen élmény. Ismeretlenekkel Budapesten is simán ö-zöm, ha úgy tartja kedvem.

    Egyik főiskolai tanárom előadásain is ő-zött. Meg is jegyeztem neki ezt egyszer, tőle jól hangzott - miért, felelte, Petőfi is ezt a nyelvet használta.

    Aztán még az is nagyon fülsértő, amikor helyi ő-ző barátaimhoz elmegyek, és hallom az ő gyerekeik meg nem szólalnak már ezen a nyelven, mert az ciki - ezt tanulják, nevelik beléjük az iskolában, hiszen ez az elfogadott, ezen tanulunk, és a többség is ezt használja. A szülő ő-zik, a gyereke meg még a szülőjéhez sem szól ő-zve, csakis a helyes irodalmi magyar nyelven, e-zve. Furcsa az ilyen szülő-gyerek társalgást hallgatni, mintha nem az anyanyelvén beszélne a gyerek.
    Mint ahogyan hasonlóan furcsa és lehetetlen helyzet, hogy egy beszélgetésben ez a szituáció legyen. A műveltebb, értelmiségi azonnal átvált irodalmi, e-ző nyelvre, csak a "paraszt" marad ezen az ő-ző nyelven, aki más nyelven egyáltalán nem szokott beszélni, a maga zárt világában él.

    A társalgásban résztvevőkhöz fűződő érzelmi szálak is befolyásolják milyen nyelvet használunk, néha még zavaróan is, amikor esetleg a másik egy-egy ő-ző szót ejt ugyan, de alapvetően nem ezen a nyelven beszél, én már azonnal átváltanék ő-zve, de nem lehet, mert abban a társaságban e-zés van. Ilyenkor fakadnak elő olyan hangzók, amelyekről írtak itt, hogy egyes zárt e vagy é hangok, az ő helyettesítői, amelyeket normál ő-ző beszédben nem használok. Ez egy köztes megoldás ilyenkor és nagyon zavar, keresem a szavakat ilyenkor és olyan sutának érzem magam. Pl. legutóbb a pesti barátnő anyukájával, aki elkezdett pár szót nekem ő-zve mondani..De ők e-znek - és én idomulok ehhez.
    Mégis az a "magasabb rendű" az irodalmi nyelv. Emez pedig csak az egyszerű nép által használt nyelv leginkább.
    Egyébként számomra a Szeged az Szeged, soha nem Szöged. Ez már erőltetett túlzás, inkább a nem ő-zők által ráragasztott hangzás, hogy itt ő-znek. Legfeljebb a tanyasi parasztnéni mondta régen, hogy "mögyök Szögedébe". De kizárólag így, és nem Szögedre.

    Igen, a Hódmezővásárhelyiek sokkal jobban ő-znek és bátrabban is használják ezt, igaz egyetlen tősgyökeres vásárhelyi ismerősömtől hallottam ezt, a sömmit, például, azt mifelénk sémmi-nek mondjuk. Rövid é-vel.
    Hmv-helyiek viszont azért is bátrabban és jobban ö-znek, mert ők ezzel együtt is inkább az irodalmi nyelv felé hajló nyelvjárást használnak, jól megválogatva, hogy mit lehet ő-zni, miközben megőrzik minden másban a helyes irodalmi magyar kiejtést, míg a falvakban és Szegeden is a parasztosabb nyelvjárás felé hajlik inkább, ahol nemcsak ő-zés folyik, de ezen túlmegy az amikor azt mondjuk a jöttél helyett: gyütté!”
  • 50. szabójóska 2013. július 15. 14:26
    „Elnézést ezt a 49.-est a Rektori kesergőre szántam Majd átírom oda”
  • 49. szabójóska 2013. július 15. 12:59
    „Tisztelt Rektor úr! A nyolcvanas évek elején hatvanan dolgoztunk a Szerves Kémián. Ma öten.Hogy lesz ebből Nobel-díj? Nézze meg ma mennyi a vegyész pontszám! Hány vegyi üzemet tettek tönkre. Még mindig van megoldás? Szerintem ez már csak díszlet néhány bársonyszékhez.”
  • 48. szabójóska 2013. július 15. 12:47
    „Az jutott eszömbe: Áldott emlékezetű Bálint Sándor bátyánk mögcsinálta régön a Szegedi Szótárt.Már olvasni sem tudjuk?
    Mög az emlögetött Rúzsa mögvötte a parádsasvári üveggyárat ,aztán szét verte. Csak bétyár vót,ha nem is jól őzött”
  • 47. dmdmdm 2013. június 12. 21:48
    „46. békaügetés hozzászólása kapcsán jutott eszömbe, hogy azért nekünk ő-zőknek sem annyira könnyű az ő-zésre visszaszokni, ha már égyször elszoktunk tűle. Mert itt van például a "szempont" szó, amit nem mondanék "szömpontnak", ugyanakkor azt, hogy "szemem" simán mondom "szömöm"-nek. Vagy mégis? Teljesen bele löhet zavarodni. De korábbi hozzászólásokban is vöttem észre, hogy az ő-zés hol mögy, hol nem mögy. Nem bántásból írom, csak példának, mert néhány e-t én is utólag javítottam ő-re :) :
    32. Nyenyere: egyesek - égyesök, örökségem - örökségöm, mekegjen - mekegjön (mekögjön), fent - fönt
    38. Linka11: stimmel - stimmöl
    Rózsa Sándor mög: "...sö a Kunság..." borzasztó kínos filmrészlet. :)”
  • 46. békaügetés 2013. június 12. 18:29
    „Ércsétök mán mög,hogy mi akik őzni is tudunk sokkal gazdagabbak vagyunk nyelvészeti szempontból,mert mikor feleltettek a suliba, ott irodalmi nyelven feleltünk,tehát mi két nyelvűek vagyunk,szemben azokkal az emberekkel akik nem tudnak így beszélni .de le bunkóznak, miközben suk-sükölnek és tele van az írásuk hibával.Nagyon büszkén használom.Aki meg kinevet és rád szól az sajnos nagyon BUTA ember.Hungarikummá kellene nyilvánítani ezt a nyelvjárást.”
  • 45. laalika 2013. június 12. 13:30
    „Szépen őznek a makaiak is, de kicsit másképpen, ott a nyoma a debreceni menekülésnek a török idején.
    A közeli falvak, különösen a Szegedtől nyugatra levők is nagyon szépen mondják.
    Kár, hogy a fiatalság nem így beszél, de ki is neveti.
    Pedig őzni tudni (inkább érözni) köll.
    De, ha gyűjtik, csak öregöt keressenek!”
  • 44. dilidoki 2013. június 12. 08:57
    „33. Barna-Medve:
    helyesen: Szögedébe :)”
  • 43. bicikliör 2013. június 12. 08:51
    „szegeden születtem, 33 éve élek németországban,ha ide látogatok a barátaimmal mindig ö-vel beszélek.”
  • 42. CID 2013. június 12. 08:42
    „Maj mind a 41 kommenten jót mosolyogtam:D”
  • 41. matkovic 2013. június 12. 07:51
    „Ögyé´ könyeret möggye´ ,nem öszöd tödd e´ , majd mögöszöd rögge´ !”
  • 40. achilleus 2013. június 12. 07:23
    „A magyar nyelv kétféle "e" hangot használ még akkor is, ha ezt írásban nem jelöljük. (Voltak javaslatok, melyekhez Kodály Zoltán is csatlakozott annak idején, hogy a zárt e megkülönböztetésére írásban tremát /két pontot/ tegyünk a e-jel fölé.) Nagyvonalakban úgy látom, hogy az ö-zik "helyesen", aki az egyébként zárt e-t helyettesíti ö-vel. És fordítva is igaznak látszik: a magyar ott ejt zárt e-t, ahol a szegedi ö-t mondhat az e helyett. (A magyart idegen nyelvként tanulókat mindez nem vigasztalja, mert az ő számukra a két e különböző ejtése mindenképp a magyar nyelv rejtélyeinek birodalmába tartozik, nem is beszélve az é egészen másfajta képzéséről.)”
  • 39. online 2013. június 12. 07:16
    „36. Ez is ül. Jól mögadtad neki...”
  • 38. Linka11 2013. június 12. 06:47
    „"Jött Gödöllőről csősz,ősz töpörödött,ködmönös,vörös nőt dögönyözött ötsző sőt többsző".....Ruzsa Sándor paródiája
    a mai napig mög nevetett.Hofi végül is csak az ő betűs szavakat szödte sorba ,de azért ő is érözte,hogy itt valami nem stimmel, a filmbeli Söndőrnél.”
  • 37. Bendegúz007 2013. június 12. 05:35
    „Még Hódmezővásárhelyen őznek nagy számban,ahogy észrevettem.”
  • 36. cumania 2013. június 11. 22:19
    „33. Barna-Medve
    Ja, mekögni mindönki tud, őzni csak a kiválasztottak! :)”
  • 35. TELSTAR 2013. június 11. 22:03
    „Högy szövöztötök önnök ödöjőn öz Öörőpöö Önöőhöz völő csőtlöközősről?”
  • 34. x 2013. június 11. 21:51
    „32. Nyenyere "... amíg ő vel írom be a szöveget és hibának jelöli addig mit tögyünk? :D"
    Kapcsód ki aztata zúri huncuccságot, csak nézd a szömödde´, oszt mingyá´ mögy mindön símán!”
  • 33. Barna-Medve 2013. június 11. 21:28
    „Mennyi lelkes ember van Szögedön (vagy Szegedön?). Tapasztalataikat mind osszák meg a kutatókkal is.”
  • 32. Nyenyere 2013. június 11. 20:42
    „Nem tudom miért van az, hogy egyesek a saját örökségük miatt röstellködnek. Nem, hogy örülnének, hogy nekik ilyen is van. Én is őzök és ahogy öregszem egyre inkább. Azon vöttem magam, hogy könnyebben ejtöm ki így a szavakat. Komfortos, szép és ez az én örökségem. Mekegjen az odavalósi mi mög használjuk a magunkét. Ennyi. Sógoréknál ez gondolom nem téma mert másként beszél a hegy lábánál mög másként a högyiben lakó. Ott fent a magosban. :P Ha mög bántja a fülit, hát viselje türelömmel. Egyébként amíg ő vel írom be a szöveget és hibának jelöli addig mit tögyünk? :D”
51 hozzászólás

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Különdíjas életmese

Vér Bernadett, a szegedi egyetem 22 éves hallgatója különdíjas lett kategóriájában. Tovább olvasom