Délmagyar logó

2017. 07. 25. kedd - Kristóf, Jakab 19°C | 29°C Még több cikk.

Parkoló lett a gyógyító park

Szeged - Szanatóriumra emlékeztetett fénykorában a klinikasor. A világszínvonalú felszereltségű épületek közötti park is a gyógyítást és gyógyulást szolgálta. A Szegedi Tudományegyetem ma autókkal zsúfolt; elvadult klinikakertjében professzorokat kértünk múltidézésre.
A Tisza levegős, napos partja alkalmas az egészségügyet és az orvosképzést szolgáló épületek számára. Így gondolta gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, aki az első világháború után Szegedre menekült kolozsvári egyetem orvoskarának fölépíttette a klinikasort a rakparton.

Modern épület és gondozott park

Egyes korabeli kritikusok „tankaszárnyának" csúfolták a klinikaépítésben szaktekintélynek számító Korb Flóris tervei alapján fölhúzott öt nagy épületet. Az európai viszonylatban is korszerűnek számító klinikák körül kialakított tér is a gyógyítást és a gyógyulást szolgálta.

A tájépítészet hazai úttörőjeként is ismert műépítész, Rerrich Béla az általa megálmodott szegedi Dóm térhez kapcsolódó, a Tisza-parti klinikákig tartó kertet is megtervezte – hallottam egyik előadásán Vajda Tamástól. Az SZTE Egyetemi Levéltár vezetője emlékeztetett: az építész – a püspöki palota kertjéhez hasonlatosan – nemcsak a sétautakra, hanem a parktükrökben pompázó növényfajtákra is javaslatot tett.

Nyárfák és gyógynövények

Szent-Györgyi Albert és munkatársai a klinikakertbeli pályán röplabdáztak, sportoltak a kutatómunka közti pihenőidőben – mesélte a Nobel-díjas szegedi professzor egyik tanítványa, Wollemann Mária, mikor az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetének kutatójaként dolgozott.

Gyerekként játszott a Dóm téri egyetemi épületekhez kapcsolt parkban Jancsó Gábor. Professzori szobájának vadszőlővel keretezett ablaka az egykori gyógynövénykertre néz – mutatja feleségének, Katona M
Gyerekként játszott a Dóm téri egyetemi épületekhez kapcsolt parkban Jancsó Gábor. Professzori szobájának vadszőlővel keretezett ablaka az egykori gyógynövénykertre néz – mutatja feleségének, Katona Mártának. Fotók: Frank Yvette

Játszótérnek tekintette a fákkal, rózsákkal ékes klinikakertet Jancsó Gábor professzor, mikor gyerekként a húgával és a környező klinikaépületekben élő más családok gyerekeivel együtt itt bújócskáztak, kerékpároztak. Édesapja, ifjabb Jancsó Miklós professzor ugyanis a Dóm téri egyetemi épületsor akkor Gyógyszertani Intézetnek nevezett szárnyában kapott lakást a második világháború körüli időkben. Jó szívvel gondol arra a gyógynövénykertre is, ami épp abban a – részben épületekkel keretezett – parktükörben burjánzott, amelyre az SZTE ÁOK Élettani Intézete professzori dolgozószobájának az ablaka néz. De 1956 őszének napjai is bevésődtek emlékezetébe: a Dóm téri lakásból ideiglenesen átköltöztek abba a Tisza-parti kórterembe, amit Hetényi Géza professzor ajánlott föl a családnak. A kisgyerek Jancsó Gábor a kórtermi ablakból nézte, ahogy szovjet tankok dübörögtek a Tisza fölötti hídon.

– Az úgynevezett új oktatási épület helyén húzódó nyárfasor látványát már csak Láng professzor akvarellje őrzi. A parkban lábadozó betegek sétáltak, szerelmespárok bújtak össze a padokon – idézi az idillt Jancsó professzor, aki roppant módon sajnálja, hogy mára parkolóvá silányodott, oda nem illő faházzal és büfés épülettel lett zsúfolttá az egykor gyógyító erejű park.

Szobrok és autók

Irodalomtörténeti emlékhely is a klinikakert: a Sebészeti Klinika helyén Szeged költője, Juhász Gyula szülőháza állt, ahol Babits, Móricz, József Attila, Kosztolányi, Csáth, Balázs Béla is vendégeskedett.

A Fiatal lány, Antal Károly carrarai márványszobra 1961 óta áll dísze a klinikakertnek. Kahán Zsuzsanna, az Onkoterápiás Klinikát vezető professzor javaslatára és adománygyűjtésének köszönhetően egy félig zárt udvarról került a klinikakert közepére, méltó helyre.

Dús növényzet, pihenőpadok, szobrok tették szanatóriumi hangulatúvá a Rerrich Béla tervezte szegedi klinikakertet. Fotó: SZTE Klebelsberg Könyvtár Egyetemtörténeti Gyűjtemény
Dús növényzet, pihenőpadok, szobrok tették szanatóriumi hangulatúvá a Rerrich Béla tervezte szegedi klinikakertet. Fotó: SZTE Klebelsberg Könyvtár Egyetemtörténeti Gyűjtemény

A Gyermekklinika Tisza-parti főbejárata előtt álló, Margó Ede Anya gyermekével című alkotását jelölte meg kedvenc helyeként Katona Márta. A gyermekgyógyász professzor az elmúlt 38 év alatt gyakran sietett a parkon át a szülészeti klinikán világra jött kis betegeihez. Pályája elején az is előfordult, hogy a szülészeti klinikáról a gyermekgyógyászati klinikára télen, hóesésben kellett átvinni a csöpp pácienst, akit Katona doktornő lélegeztetett, miközben a babakocsit a férje, Jancsó Gábor tolta.

– Rosszul gondozott skanzenre emlékeztet a szegedi klinikakert – mondja Bari Ferenc, az SZTE ÁOK dékánja. A professzor 35 éve nap mint nap látja a negyvenes évekből itt maradt ételszállító konténereket, a parktükrökben is parkoló autókat. A méltatlan helyzeten dékánként úgy kíván javítani, hogy új beléptető rendszert állítanának föl a klinikakert kapuinál, egyirányúsítanák a forgalmat, a parkolásért pedig méltányos díjat kérnek még az ott dolgozóktól is. Az így összegyűjtött forintokat pedig – addig is, míg más forrás nem nyílik – arra költik majd, hogy a nemzetközi rangú klinikákhoz méltóvá tegyék a Tisza-parti parkot is.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tizenheten készülnek kancellárnak az SZTE-n

A szegedi egyetemen senki nem tud semmit arról, ki lesz – feltehetőleg november 1-jétől – a kancellár. Tovább olvasom