Délmagyar logó

2017. 05. 25. csütörtök - Orbán 13°C | 21°C Még több cikk.

Spagettiszörny hit és tudomány vitájában

Hívő természettudósok; az evolúció-elméletet makacsul tagadó vallási mozgalmak és egyetemi spagettiszörnyek: napjainkban is számtalan platformon találkozik, illetve csap össze hit és tudomány. A vallás, a fizika, valamint az orvoslás háza táján érdeklődtünk a két terület viszonyáról.
„Miért gondoljuk, hogy mi mindent meg tudunk magyarázni?" – kérdezte Falus András a Hit és tudomány kérdésével tárgyaló Tudósklubon. Az immunológus abban azonban megegyezett vitapartnerével, Gyulai József  fizikussal: lehet „és" reláció a két terület között, hiszen amíg a hit a „miérteket" igyekszik megválaszolni, addig a tudomány a „hogyanokra" keresi a választ. Az „izmusokról" szóló diskurzusokat mindig heves viták jellemezték: az Amerikai Egyesült Államokban bíróságon döntöttek, s mínősítették a kreacionizmust, azaz a darwini téziseket tagadó, isteni teremtést hangsúlyozó, magát tudományként definiáló irányzatokat vallásosnak.

„A bizonyíték hiánya nem a hiány bizonyítéka"

Intelligens tervezés

Aquinói Szent Tamás szerint a világ tökéletessége nem lehet önmagától való, így egy alkotónak léteznie kell a rendszerben. Ezt az érvet gondolták tovább a kreacionizmus követői, s ezen alapul az intelligens tervezés (intelligent design) tana is. Mivel az amerikai alkotmány tiltja, hogy a természettudományos órákon vallási elméleteket tanítsanak, így a kreacionisták az Isten-fogalamat a teremtésből „intelligens ok"-ra cserélték, hogy betörhessenek a közoktatásba.
Hit és tudomány vitájában Barbour, amerikai teológus, fizikus és filozófus fogalomrendszere általánosan elfogadott. Nézetei szerint a két terület között mára a dialógus jellemzőbb: a vallás és a tudomány is a maga eszközeivel áll szembe egymással, hiszen – ahogy Máté-Tóth András valláskutató, az SZTE BTK Vallástudományi tanszék oktatója is fogalmaz – a mélyszegénység vagy az éhezés megoldásában mindkettőnek lehet saját dolga. A barbouri tézisek szerint hit és tudomány „integrációja" kölcsönösen inspirálhatja egymást, anélkül, hogy összemosódna.

Spagettiszörny az egyetemen

2005-ben a kansasi egyetemet is célba vették a kreacionizmus követői, ám egy Bobby Henderson nevű egyetemista kritikával illette a kezdeményezést: paródia-vallást alapított, amely a pasztafarianizmus nevet kapta, s monoteista rendszerben istenének a spagettiszörnyet tette meg. Arra kérte az egyetem vezetését, hogy ha az intelligens tervezés bekerül az órákra, akkor a tésztacsápjaival kutatási eredményeket hamisító szörnyről szóló tanok is szerepeljenek a tantervben. A vizsgákon ugyan senki nem izzadt végül a pasztafarianizmus miatt, de a www.verganza.org internetes oldalának számos rajongója lett.
- Ha például a molekuláris területeket nézzük, vagy akár a fehérjerendszerek nagyobb dimenzióit, olyan jelenséggel találkozunk, amelyek véletlenszerűen is végbe mennének, sőt, végbe mennek. Ugyanakkor annak, hogy ezek a folyamatok jellemzően egy időben, egy helyen, egymásra épülve történjenek, minimális a statisztikai valószínűsége. Utóbbi szerint a „nagy boom" óta eltelt idő sokszorosára lenne szükség ahhoz, hogy az olyan jelenségek, mint mondjuk, a fehérjék térszerkezetének kialakulása minden irányítottság nélkül végbe menjenek – mondta Dux László, az SZTE ÁOK Biokémiai Intézet vezetője.

Annak ellenére, hogy laboratóriumi körülmények között rekonstruálhatóak az élő szervezetekben végbemenő folyamatok, azok gyorsaságának oka az evolúciós fejlődésben nem tisztázott. – A bizonyíték hiánya nem a hiány bizonyítéka – emlékeztette a kétkedőket Falus András is, ironikus módon a kreacionizmus egyik kritikusát, Padiant idézve.

Kreacionizmus Magyarországon

- Amikor hitről és tudományról beszélünk, azt kell összehasonlítani, amit össze lehet hasonlítani. Ezzel szemben a kreacionizmus egy vallási nézet, amely szeret a tudomány zekéjében díszelegni. Hazánkban szintén akadnak képviselői nem csupán a keresztény, de például a Krisna-tudatúak között is. Ők megpróbálják elérni, hogy ezek a nézetek
Nézze meg a Szegedi Egyetem Magazin 2012. júniusi számát!
Nézze meg a Szegedi Egyetem Magazin 2012. júniusi számát!
bekerüljenek az oktatásba a biológia mellé, szemben a darwini felfogással – mintha az hitrendszer lenne, nem koncepció – mondta Máté-Tóth András.

Magyarországon az MTA Elnöksége 2008-ban így foglalt állást a témáról: - Az evolúció tanulmányozása biológiai megfigyeléseken, méréseken és következtetéseken alapuló tudomány, amelynek egyes állításai bizonyíthatóak és cáfolhatóak, míg a kreacionizmus (így a teljesen hipotetikus "intelligens tervezés" is) dogmán és feltételezéseken alapuló elmélet... Ám amíg a „hogyanra" válaszolni a tudós feladata, a „miért" hitbéli kérdésnek ugyanúgy megmarad. – Annak ellenére, hogy a szivárvány egy optikai jelenség, Isten és ember szövetségének is a jelképe – fogalmazott Falus András.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Wollemann Mária: Szent-Györgyi Albert tanítványa voltam

Wollemann Mária, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetének kutatója még hallgathatott kémiát a professzortól. Tovább olvasom