Délmagyar logó

2017. 04. 30. vasárnap - Katalin, Kitti 5°C | 16°C Még több cikk.

Szegedi geotermikus fűtési fejlesztésbe kezdett az egyetem

Szeged és Újszeged területén 36 közintézményi épületet fűthetnek majd két geotermikus körrel.
Geotermikus kút az egyetemen.
Geotermikus kút az egyetemen.
Mi lesz a munka eredménye?


Szeged és Újszeged területén 36 közintézményi épületet fűthetnek a két geotermikus körrel. A rendszer névleges teljesítménye: 8,9 MW, a szerződött energiaszolgáltatás: 85.000 GJ/év. A fejlesztés eredményeként az üvegházi gáz kibocsátása csökken, évenként körülbelül 5,9 tonnával. A technológiából adódóan a csökkenő gázfelhasználás mellett a kazánok és a hő-távvezetékek veszteségei is kiküszöbölhetők. Így a jelenlegi gázfűtés költségeire vetítetten összességében 30 százalék körüli megtakarítással lehet számolni – az SZTE főigazgatója, Majó Zoltán szerint. Ez éves szinten 80 – 100 millió forint közötti összeget jelenthet.
A geotermikus fűtési lehetőségekkel foglalkozik a Szegedi Tudományegyetem, évi 80- 100 millió forintos megtakarítást remélve. Ezzel megkezdődhet Szeged egyik legjelentősebb megújuló energia hasznosítási projektje. Az SZTE, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont és a Nevelési–Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata kezdeményezésével szegedi és újszegedi termál rendszert épül ki.

Miért került reflektorfénybe a geotermikus fűtés lehetősége?

A Szegedi Tudományegyetem 2010-ben meghirdette a „Zöld Egyetem-programot". Ennek szellemében nagyobb hangsúlyt kap minden környezetbarát megoldás, technológia, a környezettudatos szemléletmód terjesztése – írja a www.u-szeged.hu.

– A „Zöld Egyetem-koncepció" megvalósulásának segítése mellett a hosszú távú cél az, hogy az egész magyar felsőoktatás számára fejlesszünk ki mintaértékű programokat – fogalmaz Majó Zoltán. Az SZTE Gazdasági és műszaki főigazgatója büszke arra, hogy a „Zöld Egyetemek" világrangsorában a Szegedi Tudományegyetem tavaly az 52., 2011-ben a 67. helyet foglalta el, míg az európai egyetemek rangsorában a múlt évben a 15., 2011-ben pedig a 21. helyen állt. A projekt egyik eredménye lehet, hogy e nemzetközi rangsorokban az SZTE még előkelőbb helyre kerüljön. Kiemelt célként határozza meg a szegedi felsőoktatási intézmény az épített környezet és a központi infrastruktúra hatékonyabbá tételét, ennek a megújuló energiaforrásokkal történő kiegészítését, a korszerűtlen rendszerek felújítását, és cseréjét, a károsanyag kibocsátás csökkentését.

E tervet milyen lépésekben valósítja meg a szegedi egyetem?

Pályázatot nyújtott be „Komplex geotermikus energiahasznosítás és közös magyar-szerb termálvízbázis monitoring tervezés" címmel. Ebben a HUSER 0602/086, 2007-2008. számú projektben a Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítványhoz kötődik, a munkába a Szegedi Tudományegyetem projekt partnerként vett részt.

– A pályázat eredményeként – az engedélyes műszaki tervek szintjéig kidolgozottan – igazolódott, hogy Szeged hidrogeológiai adottságai lehetőséget biztosítanak a gazdaságosan üzemeltethető geotermikus rendszer megépítésére. A terv egy szegedi és egy újszegedi geotermikus kör megvalósítását javasolta – tudtuk meg Majó Zoltánttól. – Ám e két termálkör megvalósítása eddig váratott magára. Az energiaárak és igények folyamatos növekedése mellett keresni kellett a megoldásokat az energia költségek csökkentésére.

Mi ennek a projektnek a célja?

A mindenkori földgáz alapú hőenergia szolgáltatás részben vagy egészben kiváltva, olcsóbb megoldás biztosítása az igénybevevők számára, mindezen törekvés mellett megújuló energia használatával csökkentve az üvegházi gázok kibocsátásának hatást.

A korábbi tanulmányok és az elvégzett új elemzések megerősítették, hogy az intézmények hőenergia igényét részben kielégítő, a gázfelhasználáshoz képest fajlagosan olcsóbb szolgáltatást nyújtó geotermikus rendszer megvalósítása és hosszú távú működtetése megvalósítható. A Szegedi Tudományegyetem mellett a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpont és a Nevelési- Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata konzorciumot alakítva írta ki a megvalósításhoz szükséges nyílt közbeszerzési eljárást. Ennek elnevezése: Geotermikus hőszolgáltatás biztosítása a jelentősebb szegedi és újszegedi intézmények számára.

Ezt a szolgáltatást ki veheti igénybe?

A Szegedi Tudományegyetem, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont és a Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata mellett lehetőséget biztosítanak a későbbiekben a Csongrád Megyei Kormányhivatal, a Sport és Fürdők Kft. egyes objektumainak a rendszerhez való kapcsolódásához. Az SZTE mint a konzorcium gesztora, a rendszer közel 80 százalékos felhasználója lesz. A kivitelezést jelentő kútfúrás idén a második negyedévében kezdődik el.

Mi a geotermikus kaszkád rendszer működésének lényege?

A termálkútból nyert, körülbelül 85-90 C-os víz hőszigetelt csővezetéken jut el az épületekbe. A meglévő fűtési rendszerbe beépített új hőcserélőn keresztül – a kazán helyett – felmelegíti az épület fűtővizét. Ezzel az épület hőszolgáltatása az időjárástól és a meglévő fűtési rendszer jellemzőitől függően részben vagy egészben biztosított. Amennyiben többlet hőigény jelentkezik, akkor az automatika önműködően bekapcsolja a kazánt, amely a termálvíz által már felmelegített rendszerben keringő fűtővizet a szükséges hőmérsékletre fűti.

Ki valósíthatja meg az elképzelést?

Nyílt közbeszerzési eljárás lefojtatásának eredményeként a szolgáltatás biztosításának lehetőségét a szegedi Geotermikus Szolgáltató Kft. nyerte meg. A nyílt közbeszerzési eljárásban kiválasztott beszállító vállalja majd a rendszer kiépítését. A vállalkozó saját és pályázati források felhasználásával tervezi megvalósítani a rendszert. A projekt költségvetése: 3 milliárd 254 millió forint.


Olvasóink írták

  • 3. papen 2013. április 13. 10:51
    „Azt látom, hogy pályázati pénz nélkül ez a projekt nem lenne rentálbilis. Ha évi 100 millió a megtakarítás, akkor - ha igazak az itt leírt számok - 32-33 év alatt térülne meg "piaci" körülmények között úgy, hogy nem számolunk belső kamatrátát. Ez így rettentő sok.”
  • 2. szabójóska 2013. április 12. 13:13
    „Ez csak egy vázlat.Pontosan hol fognak fúrni,milyen rétegig, hogyan sajtolják vissza. Eddig ez egy léggömb.Két fúrás is volt Újszegeden,melyet nem használtak. : Az egyik a Csanádi -utca végén az ártéren , a másik a Traktor utca elején a kertészetben. Ez utóbbi elfolyó vize tette tönkre az egész Holt-Marost. A Ligetben működő nem volt elég Odesszának, meg 1 ft-ért odaadták a fürdőnek Most megint neki is fúrni akarnak?Nem értem!”
  • 1. janoszeged 2013. április 11. 18:02
    „Remélem ezt a fűtési módszert szélesebb körben is fogják alkalmazni Szegeden.
    Pl: a vállalkozó bankkölcsönnel megépíti a rendszert, majd a fűtési ktsg megtakarításból részesedik, és abból visszafizeti a bankkölcsönt. A felhasználók eleinte nem sok megtakarítást tapasztalnak, de a későbbiekben egyre olcsóbb lesz a fűtésük.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Árvákon segít az egyetemista rapper

A szegedi bölcsész rapper új lemezen dolgozik, és az árvákat segítő Főnix Projectet is folytatja. Tovább olvasom