Délmagyar logó

2017. 08. 22. kedd - Menyhért, Mirjam 14°C | 24°C Még több cikk.

Szegedi módszer a szmogforrások azonosítására

Szegeden a fűtési szezon szálló por maximuma azonos a londonival. A szegedi egyetemen fejlesztett új módszer valós időben meghatározza a por forrását.

Évtizedek óta nem tapasztalt szmog mérhető Dél-Angliában, ezzel a hírrel van tele a világsajtó, miközben a magyar szmog veri a londonit! - írja a Legszennyezes.hu közleménye. Az angol Környezetvédelmi, Élelmezési és Vidékügyi Minisztérium (DEFRA) közölte, hogy a csütörtökön a tízes légszennyezettségi skálán tízes, azaz legmagasabb szintet mértek Londonban. 

Szegedi szállópor-maximum azonos a londonival

Magyarországon az elmúlt fűtési évben Debrecenben 247 mikrogramm/köbméter értéket mértek, szemben a londoni 102-vel, míg Nyíregyházán 187 volt a csúcskoncentráció. Az alig 8000 lakosú Putnokon február 1-én 146 mikrogramm/köbméter volt a PM10 napi átlagkoncentrációja. Miskolcon 115 mikrogram volt a tavalyi rekordérték, Szegeden pedig 102, éppen annyi, mint most Londonban – írja a legszennyezes.hu.

Szegeden a közlekedésből származó szállópor érték csökkent az M43-as autópálya átadása óta, azonban az egyedi gázfűtésű lakások nagy száma miatt továbbra is magas.

Szegedi fizikusok új módszere

A Szegedi Tudományegyetem fizikusai új módszert dolgoztak ki a légköri szálló por kibocsátó forrásainak meghatározására. Az MTA-SZTE Fotoakusztikus Kutatócsoport munkatársai erősen szennyezett nagyvárosi levegőben végzett méréseik alapján szoros összefüggést találtak a légköri szálló por kémiai összetétele és optikai tulajdonságai között.

Erre az összefüggésre alapozva lehetségesnek látszik az eddigieknél hatékonyabb eljárások kidolgozása a nagyvárosi szálló por csökkentésére. Az eredményeket bemutató publikáció az Atmospheric Environment nevű nemzetközi tudományos folyóiratban jelent meg.

A legdurvább kamionforgalom idején tesztelték

A szegedi kutatócsoport által kidolgozott módszer legfőbb előnye a valós idejű, gyors forrásmeghatározás lehetősége. A módszert megalapozó mérések 2011 telén Szeged belvárosában, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (ATV-KTVF) automata mérőállomása mellett zajlottak.

Nézzen borzongva 2010-es képeket a szegedi átmenő forgalomról! Fotó: Karnok Csaba

Szeged a mérések idején ideális helyszín volt e két szállópor-típus azonosíthatóságának vizsgálatára: a levegő magas feketekorom-koncentrációja a Románia és Szerbia felé haladó, extrém nagyságú átmenő nemzetközi forgalomból származott. 2011-ben még nem adták át az M43-as autópályát, ezért naponta kb. 3000 kamion haladt el a mérés helyszíne előtt. 

A magas barnakorom-koncentráció magyarázata pedig az volt, hogy más magyarországi városokkal összehasonlítva Szegeden van a legtöbb egyedi tüzelésű háztartás a távfűtést alkalmazó háztartásokhoz képest.

Az EU is beszólt

A téma aktualitása még, hogy egy hete az Európai Bizottság arra szólította fel Magyarországot, hogy csökkentse a szálló port koncentrációját a szennyezett levegőjű városokban. Az Európai Bizottság aggasztónak tartja, hogy Magyarország nem biztosít védelmet a polgárok számára a szálló por okozta szennyezettség ellen.

Amennyiben a felszólítás nyomán Magyarország nem teszi meg a megfelelő lépéseket, az Európai Bizottság az unió luxembourgi székhelyű bírósága elé terjesztheti az ügyet.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tudja, mi a termálkaszkád?

Február óta tart a próbaüzem – termálvízzel fűtik a középületeket. Olcsóbb és fenntartható rendszer. Tovább olvasom