Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -2°C | 4°C

SZTE-kutató az agyprojektben

Szeged - Mi a szerepük a különböző idegsejttípusoknak az agykéregben? Erre az alapkérdésre keresi a választ Tamás Gábor akadémikus. A Szegedi Tudományegyetem Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszékének egyetemi tanára, az MTA-SZTE Agykérgi Neuronhálózat Kutatócsoport vezetője az EU kiemelt agykutató projektjében is dolgozik.
– Célom, hogy a különböző idegsejtek szerepét megértsük az agykéregi ideghálózatokban – jelenti ki Tamás Gábor. A 44 éves neurobiológust idén májusban választották a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává. Hányféle idegsejttípus létezik az agyban? Ezt senki sem tudja a kutatók közül.

– Valószínű, hogy száznál kevesebb, de több mint húsz – válaszol a szegedi tudós, aki szerint az a kérdés, hogy hol vannak a határok, amikortól kezdve egy idegsejt külön típusnak számít.

– Két idegsejttípus köré épült az eddigi pályafutásom – összegez a kutató. Az egyik a Szentágotai János által 1974-ben felfedezett kandelábersejt. Tamás Gábor jött rá, hogy a kandelábersejt nem gátló, hanem a legerősebb serkentő hatású idegsejt. Az erről szóló, az amerikai Science magazinban 2006-ban munkatársaival együtt közölt publikációját olvasók azt mondták: felfedezése mérföldkő lehet az emberi gondolkodás megértésében.

Az MTA–SZTE Agykérgi Neuronhálózat Kutatócsoportot vezető Tamás Gábor felfedezései mérföldkövet jelentenek az emberi gondolkodás megértésében. Fotó: Karnok Csaba
Az MTA–SZTE Agykérgi Neuronhálózat Kutatócsoportot vezető Tamás Gábor felfedezései mérföldkövet jelentenek az emberi gondolkodás megértésében. Fotó: Karnok Csaba

– A másik idegsejtet 1899-ben fedezte föl a valaha élt legnagyobb agykutató, a Nobel-díjas Ramon Y Cajal, és nekünk sikerült annak a sejtnek a funkcióját megfejteni 2003-tól kezdve. Kimutattuk: ez a neurongliaform sejt a felelős az agykéregben a lassú gátlásért. Ezt úgy éri el, hogy nem szinapszisokon keresztül működik, mint a legtöbb ismert idegsejt, hanem környezetét elárasztja azzal a kémiai hatóanyaggal, amelyen keresztül kommunikálni tud a többi idegsejttel. Ezzel radikálisan más kommunikációs stratégiát követ, mint a többi ismert sejt – magyarázza az akadémikus.

Információáramlás

„Van-e az emberi agynak olyan különleges sejttípusa, léteznek-e e sejteknek olyan kapcsolatai, amelyek állatokban nem fordulnak elő?" – fogalmazza meg Tamás Gábor akadémikus az Európai Unió kiemelt agykutató projektjének alapkérdését. „Erre mi is megpróbáltunk néhány éve kezdeti választ adni. Meglepetésünkre azt tapasztaltuk, hogy az emberi agykéregnek vannak olyan működésbeli sajátosságai, amelyeket állatban nem vagy százszor ritkábban lehet megfigyelni. Ha egy agysejtet aktiválunk, akkor általában egyetlen típusú esemény következik be a kísérleti állat agykérgében: például egy ezredmásodpercig hat a környezetére. Ezzel szemben az emberi agyban egész jelsorozat képes elindulni egyetlen sejt aktivitását követően" – magyarázza. „Az emberi agykéregből – úgy tűnik – sokkal könnyebb a már beégetett információt kiszedni. Tehát onnan nemcsak betűkben és hangokkal, hanem szavanként és mondatonként jön ki az információ. Vagyis gyorsabb az információolvasás, mint az állatoknál."

– Azt, hogy egy sejtnek mi a szerepe, különböző szinten lehet vizsgálni. Ha az agyszövetben lévő neuronhálózatokat vizsgáljuk, akkor az említett két sejt szerepét nagyjából ismerjük. De ha ez az agyszelet visszakerülne a teljes agyba az ott lévő nagyon hosszú távú kapcsolatokkal együtt, akkor ez a helyzetváltozás olyan funkcionális többletet adhat ezeknek a sejteknek, amit máshol nem lehet vizsgálni, csak magában az élőlényben, vagyis a kísérleti alanyban. Éppen ezt a lépést tettük meg mostanában, így az in vitro fázisból az in vivo szakaszba jutunk. Most ért el a technológia olyan szintre, hogy olyan kérdéseket tudunk feltenni, amelyek az egész agy mechanizmusának az értelmezéséhez vezethetnek. Ugyanis ezeknek a sejteknek a funkcióját tudjuk tovább vizsgálni egy teljesebb környezetben. Ezeknek a szerepe radikálisan nem lesz más, de új értelmet nyer. Olyan ez, mint amikor egy kisgyerek, aki a családi viselkedés szabályait már megtanulta, hirtelen átkerül olyan helyzetbe, hogy az apja elviszi egy stadionba, és több tízezer ember között kell viselkednie. Ilyenkor olyan dolgok is kijöhetnek e kis családtagból, amelyek korában nem látszódtak benne. Valami ilyesmi zajlik itt is.

– Ha a különleges funkciójú agysejteken – mert az általunk vizsgált mindkét agysejt működése gyökeresen különbözik a többitől – elérjük, hogy ezekre ható gyógyszereket fejlesszenek ki, akkor az komoly eredmény lenne – fogalmazza meg távlati céljait Tamás Gábor, akinek megfigyelései lehetővé tették néhány neurológiai kórkép – például a skizofrénia, az autizmus – kialakulásának jobb megértését is.

A kombináció ereje

„Nem találtunk ki olyan új módszert, amit eddig mások nem használtak" – jelenti ki Tamás Gábor. Az adott időben a legfejlettebb élettani, morfológiai, molekuláris módszereket viszont sokszor kombinálták úgy, mint senki más. És ez a kombináció az egyik erőssége a szegedi csoportnak.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

100 szaúdi hallgató érkezhet az SZTE-re

A szaúd-arábiai felsőoktatási küldöttség négy tagját fogadta kedden a rektori hivatalban a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) vezetése. Tovább olvasom