Délmagyar logó

2017. 12. 18. hétfő - Auguszta -4°C | 3°C Még több cikk.

SZTE: újabb ranglistás siker

Szeged - Minden jelentős nemzetközi rangsorban szerepel a Szegedi Tudományegyetem. A tudományos és innovációs rektorhelyettest, Varró Andrást a magyar tudomány ünnepéről, a kutatók hazai és nemzetközi megítéléséről is kérdeztük.

– Egy kutatóegyetemen, mint amilyen a szegedi universitas, egész évben a tudománnyal foglalkoznak a tudomány művelői. Ennek megvannak a szokásos és elvárt lépései: a PhD-képzés, a kutatás megszervezése, az eredmények interpretálása, a közlemények megírása, a konferenciák szervezése, illetve az azokon való részvétel, az innovációs lánc elindítása a gazdaság számára – sorolta Varró András. A Szegedi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese szerint a kutatói munkát jobban láthatóvá szeretnék tenni a társadalom számára legalább az év egy hónapjában az MTA alapításának dátumához kötődő novemberi programsorozattal.

– A magyarországi tudomány nemzetközileg fontos eredményeket ért és ér el. Magyarországon a széles körű közvéleménynek is pozitív a véleménye a tudományról, itt a tudósokat, a kutatókat nagyra becsülik. Ennek hagyományai visszanyúlnak az Osztrák–Magyar Monarchia idejére, amikor mi már európaiaknak érezhettük magunkat, a körülöttünk lévő országok viszont még csak küzdöttek európai identitásuk kialakításával – fejtette ki a professzor.

A tudomány szeretete a magyar történelem pozitív hagyománya Varró András szerint. Fotó: Karnok Csaba
A tudomány szeretete a magyar történelem pozitív hagyománya Varró András szerint. Fotó: Karnok Csaba

– A rendszerváltozás óta a tudomány nem kapja meg azt a támogatást, amelyet a szabadon választott parlamenttől, képviselőktől meg kellene kapnia. A diktatúrával szemben ennek a korszaknak az a nehézsége, hogy a politikusok négyéves ciklusokban gondolkodnak, nem tekintenek előre, nem jutnak közös nevezőre legalább a magyar tudomány finanszírozásának jelentőségét illetően. Így annak támogatottsága visszafelé csúszik, jobb esetben stagnál a korábbi időszakokhoz, illetve a régióbeli országokhoz képest. Ráadásul a kormányzat által indítható pályázati források elosztása sem mindig tükrözi az intézményeknek a tudomány nemzetközi világában elfoglalt helyét. Az SZTE és az SZBK legutóbb nem az eredményességének megfelelően részesült például a célzott alapkutatásra fordítható TÁMOP pályázati forrásokból – jelentette ki a rektorhelyettes, aki úgy véli: az ellentmondásokra is rá kell világítani a magyar tudomány napja alkalmából.

Szerzői és idézettségi mutató

Az egyetemek 13 nemzetközi listáján a leggyakrabban és legjobb helyen listázott hazai intézmények: az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem.

E rangsorokban az állami egyetemeink közül szerepel még a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem is. A spanyol SCImago Research Group nyolc tudományértékelő mutató alapján készítette el és idén október végén tette közzé friss listáját, amelyen 8 magyarországi intézmény kapott helyet. A legjobb a 633. helyen befutott BME, majd az SE és az ELTE után néhány ponttal kevesebbel, a 786. helyen szerepel a Szegedi Tudományegyetem. Ha a kiterjedt oktatói tevékenységet nem folytató akadémiai kutatóintézeteket kihagyjuk, és e listán csak a felsőoktatási intézményeket jelöljük meg, akkor az SZTE a 642. A lista a SCOPUS adatbázis alapján készült. Ez a szerzőséget és az idézettségi mutatót „figyeli" majdnem húszezer jelentős tudományos folyóiratban. A 2007–2011-es periódus teljesítményét mutatja a legújabb SCImago-lista.

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szolgáltatnak a kutatásnak

Egy könyvtár a tereit, szolgáltatásait és szolgálatait adja a tudománynak. Az a világ már elmúlt, hogy az egyetemi bibliotékákban a könyvtáros egyben tudós kutató is lehetett . Tovább olvasom