Délmagyar logó

2017. 01. 17. kedd - Antal, Antónia -4°C | 1°C

Wollemann Mária: Szent-Györgyi Albert tanítványa voltam

Wollemann Mária, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biokémiai Intézetének kutatója még hallgathatott kémiát a professzortól.
Wollemann Mária 1941-ben került Szegedre orvostanhallgatónak, Szent- Györgyi Albert 1941–42-ben adott elő az ő évfolyamának is általános és szerves kémiát Straub F. Brúnóval. „Budapesten egy zárdában érettségiztem, ahol nagyon szigorú fegyelmi szabályok voltak érvényben, ezért rendkívül élveztem, hogy a minket tanító egyetemi tanárok között olyan szabad szellemű előadókat is hallhattam, mint amilyen Szent-Györgyi volt" – emlékezett vissza a kutató.

Mint mondta, a professzor szakmailag is nagyon élvezetesen, ugyanakkor egyszerűen és közérthetően adott elő. „Az a közvetlenség, ami belőle áradt, mindenkit megfogott a hallgatóság körében. A legdemokratikusabb volt az akkori egyetemi professzorok között" – tette hozzá Wollemann Mária. Emlékezetesek voltak az akkori gólyabálak, melyeken színes, lelógó bojtos papírfezt hordtak a résztvevők, a gólyák zöldet, az egyetemi tanárok pirosat, illetve a többiek évfolyamonként különböző színűeket. A professzorok felkérték a hallgatókat is táncolni.

Az elefánt képlete

„Jól emlékszem, hogy az első kollokviumom írásbeli vizsga volt általános kémiából. Könyvet is be lehetett vinni, mert gondolkodtató kérdéseket kaptunk Szent-Györgyitől. Például: mit teszünk akkor, ha savval leöntjük a ruhánkat? Egyből megbukott, aki azt felelte, hogy lúgot kell rárakni – az ugyanis kikészíti az anyagot. Szódabikarbóna-oldattal kell letörölni. Ilyen, az életből vett feladatokat kellett megoldanunk" – magyarázta Wollemann Mária.

Wollemann Mária még hallgathatott Szent-Györgyi professzornál (Fotó: Schmidt Andrea)
Wollemann Mária még hallgathatott Szent-Györgyi professzornál (Fotó: Schmidt Andrea)

A vizsgáztatásról egyébként járt egy adoma is a hallgatók között. Szent-Györgyinél nem kellett bonyolult képleteket tudni felrajzolni. Állítólag egyszer egy hallgatónak, aki felírta a morfi n képletét, azt mondta, tőle akár egy elefántot is rajzolhatott volna a táblára. Nála azt kellett tudni, hogy a szerves kémiában szereplő elemeknek hány vegyértékük van. Aki ezzel tisztában volt, szerinte el tudta magyarázni a vegyület felépítését is.

SAS és kritika

Wollemann Mária ebben az időben szeretett volna bejutni Szent-Györgyi intézetébe, de akkor nem volt hely. Nehéz időszak köszöntött az országra, mikor a front elérte hazánkat, Wollemann Mária ekkor már Pesten volt, és minden orvostanhallgató SAS-behívót kapott, hogy utazzanak azonnal Halléba. Jancsó Miklós professzorral és néhány orvostanhallgatóval együtt azonban neki sikerült betegként felvetetnie magát a Hárshegyi Szanatóriumba.

1945 februárjában, mikor véget ért Budapest ostroma, Wollemann Mária ismét Szegedre utazott, ahol akkor már újra működött az egyetem. Később Szent-Györgyi Albert Budapesten átvette az akkori Orvosvegytani Intézetet, Szegeden pedig Straub került a helyére, az ő kezei alatt dolgozhatott Wollemann Mária. Innen ismeri az intézet berendezését is.

Mint elmondta, Szent-Györgyi világlátott ember volt, aki a legmodernebb felszerelést igyekezett beszereztetni az intézetébe, volt például egy drága, preparáláshoz szükséges nagy centrifuga is, amit a professzor Pestre is magával vitt. Straubbal egyébként nem mindig volt felhőtlen a Nobel-díjas kutató viszonya, mert úgy érezte, Szent-Györgyi minden elképzelését kritikátlanul kiszolgálta egyik munkatársa. Straub viszont nem mindent fogadott el azonnal, ahogy ezt egy igazi kutatótól el lehet várni.

Plusz-mínusz elektron


NÉVJEGY

Wollemann Mária (1923) orvos, biokémikus. 1941-ben nyert felvételt a szegedi Orvostudományi Egyetemre, majd 1947-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen avatták orvosdoktorrá, ahol summa cum laude eredménnyel végzett. 1946-tól 1947-ig a szegedi, majd 1948-tól 1949-ig a budapesti Orvostudományi Egyetemen dolgozott a Gyógyszertani, Anatómiai, Orvosvegytani és az MTA Biokémiai Intézetekben. 1954-1970 között az Országos Idegsebészeti Intézetben. 1971 óta az SZBK Biokémiai Intézetében dolgozott, ahol kezdetben csoportvezetői, majd igazgatóhelyettesi és 1978-tól 1983-ig igazgatói funkciót töltött be.

Szent-Györgyi nagyon fantáziadús ember volt, politikai tárgyú, a békével foglalkozó, valamint féltudományos munkái is jelentek meg. Egy ilyenben említette azt is, hogy a skizofréniában véleménye szerint elektronhiány lép föl. Wollemann Mária már annak idején is idegbiokémiával foglalkozott, és levelet írt Szent-Györgyinek Woods Hole-ba, hogy túlzásnak tartja ezt a felfogást. Úgy tudták ugyanis, hogy a skizofréniát az ingerületáttevő anyagok elváltozásai okozzák. Ma már genetikai elváltozásokat is le tudnak írni a kórral kapcsolatban.

"Persze nem azt állítottam, hogy az elektronoknak semmi közük ne lenne egy ilyen reakcióhoz, hiszen a kémiai folyamatokban midig történhet elektronváltozás, de az volt a kérdés, mi az elsődleges ok. Nagyon udvarias köszönőlevelet írt vissza magyarul, amit külön megköszöntem neki, mikor az intézetavatás alkalmából újra Szegeden járt" – emlékezett vissza a kutató. Wollemann Mária arról is beszélt, Szent-Györgyinek voltak idealista elképzelései, amik egyébként részben meg is valósultak. Megalapította a Szegedi Egyetemi Ifjúságot, melyben próbálta demokratikus szellemét megvalósítani. Nagyon jó Hamlet-előadást szervezett, melyet végül tragikus események kísértek: a szereplőgárdából többen öngyilkosok lettek.

Nézze meg a Szegedi Egyetem Magazin 2012. márciusi számát!
Nézze meg a Szegedi Egyetem Magazin 2012. márciusi számát!
Az okok viszont nem Szent-Györgyiben, hanem az akkori politikai viszonyokban keresendők. Ismert például, hogy a darabot rendező, Horváth István, az egyetem másodéves bölcsészhallgatóját a nürnbergi törvények anyja révén zsidónak minősítették, így a Gertrudist játszó Tóth Kata harmadéves vegyészhallgatóval nem házasodhatott össze, többek között a lány antiszemita gondolatokkal rokonszenvező szülei miatt sem – ezért önkezükkel vetettek véget életüknek.

„Szent-Györgyi Albert motorral járt be az intézetbe, ötórai teákat tartott, és röplabdameccseket szervezett. Közöttünk élt. Nem láthattam belőle sokat, de jó kedélyű embernek ismertem meg" – összegzett Wollemann Mária.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kedden lejár a felsőoktatási jelentkezési határidő

Ma lejár a felsőoktatási jelentkezési határidő, a diákok csaknem 8300 képzés közül választhatnak, és… Tovább olvasom