Délmagyar logó

2018. 06. 19. kedd - Gyárfás 18°C | 27°C Még több cikk.

Szeged története

Szeged Csongrád megye székhelye, jelentős kulturális és tudományos központ. Építészeti műemlékei, egyházi emlékei, múzeumai, galériái, az 1931-től megrendezett Szegedi Szabadtéri Játékok látogatók ezreit vonzzák évről évre a Tisza-parti városba.
A mai város Algyő, Kiskundorozsma, Szőreg, Tápé és Gyálarét Szegedhez kapcsolásával jött létre 1973-ban. A település nagyobb része a folyó jobb partján, a kertváros jellegű Újszeged pedig a bal parton terül el.
A város nevezetes műemléke a Dóm téren lévő Fogadalmi templom, a Hősök kapuja, építészeti szempontból is jelentős a város és a megye múltját, művészeti értékeit őrző Móra Ferenc Múzeum. És aki Szegedre látogat, biztos, hogy felkeresi a Virág cukrázdát.

A Maros torkolata miatt átkelőhely lévén, Szeged az őskortól lakott hely. A környéken az Öthalom területén bukkantak a legrégibb emberi településnyomokra. Az utolsó jégkorszak vége felé, mintegy 24 ezer évvel ezelőtt, mamutvadászok egy csoportja telepedett itt meg. Az ember jelenlétét ettől kezdve folyamatosnak tekinthetjük e tájon. Különösen fontos újkőkori és bronzkori leletek kerültek elő a városhoz tartozó falvakban, Tápén és Szőregen. A II. század közepéről, Ptolemaiosz leírásából ismerjük a település legrégibb nevét: Partiszkon. A későbbi vár helyén római őrállomás vigyázta a tiszai átkelőhelyet, a Maros menti só- és aranyszállítást. A nagyszéksósi hun fejedelmi lelet és számos történeti adat valószínűsíti, hogy Attila székhelye a környéken lehetett.

Szegedet Baján avar kagán csapatai szállták meg 567 után, s a környék egészen a IX. század kezdetéig avar fennhatóság alá tartozott. Ma már tudjuk, hogy az avar kaganátus központja valahol a magyar Alföldön, talán egy ideig Szeged környékén, mindenesetre a Kárpát-medence központjában lehetett. A környék a fejedelmi törzs szálláshelyéhez tartozott 896 után - a jobb parti, ártéri szigeteket a honfoglalók sűrűn megszállták. A XI. században a település királyi birtok lett. A Maroson úsztatott só, a közlekedés lehetőségei, az uralkodótól nyert kiváltságok a XII. században serkentették várossá válását. Neve először 1183-ban szerepel oklevélben: Cigeddin. A tatárjárást követően Szeged e vidék legjelentősebb városa, ekkor kapja kitüntető kiváltságait, s valószínűleg 1260-1280 között új várat építenek itt - méghozzá kőből. A XV. században a török veszély miatt a Hunyadiak támogatásával jelentős hadászati és egyházi központtá fejlődött. Hunyadi János innen indult a török elleni, győztes nándorfehérvári csatába 1456-ban. Még néhány évtized, s a szabad királyi városok közé sorolja Szegedet II. Ulászló (1498).

A város 1522-ben már az ország egyik legnépesebb települése volt, lakosainak száma több mint 7000, annyi, mint Budáé, Pesté, Kassáé. A török hódoltság alatt jelentős erősség lett. Mint a szultáni birtokok egyik központja, viszonylagos védelmet élvezett. 1721-ben megnyílt az első gimnázium, a piaristáké. S még ugyanabban az évtizedben, 1728-ban a lakosságon belüli ellentétek és a babonás hiedelmek kiváltotta boszorkánypörök hozták kedvezőtlen hírbe a várost. A XVIII. század első felében, hosszadalmas birtokperek után Szeged számos környékbeli pusztát megszerzett, így alakult ki hatalmas, 142 ezer kat. hold kiterjedésű határa. A XVIII. század második felében újjászületett a városkép. A századfordulóra esik Vedres Istvánnak, "Szeged Széchenyijének" és Dugonics Andrásnak tevékenysége. Szeged a székhelye 1849 júliusában a Pestről elmenekült kormánynak. 1854-ben pedig elkészült a Pest-Szeged közötti vasútvonal, s vasúti híd épült 1858-ra.

Az 1879. március 12-i árvíz pusztítása után, 1880-1883 között Újszegedet egyesítették Szegeddel. Lechner Lajos körutas-sugárutas terve alapján egységes arculatú város épült. Az 1920-as trianoni békeszerződés Szeged szomszédságában húzta meg az országhatárt, s ez érzékenyen érintette a város déli és keleti kapcsolatait. 1921-ben Szegedre került a Kolozsvári Tudományegyetem, két évvel később a csanádi püspök is áttette székhelyét Temesvárról. Először 1931-ben rendezték meg a szabadtéri játékokat. Nobel-díjával 1937-ben szerzett világhírt a városnak Szent-Györgyi Albert biokémikus professzor. 1944 után lassan indult a fejlődés. A város határában 1950-ben kilenc önálló tanyaközséget szerveztek. Szeged 1962. január 1-jén ismét Csongrád megye székhelye lett. Az 1965-től feltárt kőolaj- és földgázmezők "égő aranya" (Mocsár Gábor) nagy lendületet adott a város fejlődésének. 1973-ban Algyő, Kiskundorozsma, Szőreg, Tápé és Gyálarét Szegedhez kapcsolásával létrejött a mai város - bár Algyő azóta ismét önálló lett.

Forrás: www.vendegvaro.hu

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Közérdekű szolgáltatások Szatymazon

Tovább olvasom