Délmagyar logó

2017. 06. 24. szombat - Iván 19°C | 33°C Még több cikk.

Szentes története

Szentes határa, a Tisza és a Körös szabdalta táj a vízi sportok kedvelőinek paradicsoma. A város természeti értékei mellett műemlékekben is gazdag.

A város építészeti emlékei között a legrégebbi a Szent Miklós tiszteletére szentelt ortodox templom 1786-ban épült, késő barokk stílusban, benne egykorú szép ikonosztázzal és falfestményekkel. A Szentesről a Szarvas felé vezető úton található az ecseri templomrom, a XIV. századi gótikus templom maradványai.
A város felé a 47-es úton érkezve, már messziről észrevehető a 240 méter magas, karcsú műsorszóró torony acéltűje. (A televízió 1959-es szilveszteri műsorát sugározta legelőször.) A folyamatos műszaki fejlesztések eredményeképpen a Dél-Alföld nagy teljesítményű telekommunikációs szolgáltatója.

Szentes határában, főleg a Kurca-parton végzett ásatások bizonyítják, hogy a kőkor óta lakott hely. A honfoglaláskor Ond vezér törzsének egy része telepedett itt le. Először 1332-ben említi oklevél, legrégibb ismert alakja: Scenthus. Nevének eredetét a helyi legenda Zendus János magyar hadvezérhez köti, aki Szentes megalapítója.

A település a török megszállás után 1720-ban királyi adománylevéllel Harruckern György birtoka lett, aki kedvezményes betelepítéssel gyarapította Szentes lakosságát. A város házasodás révén a Károlyi grófoké lett, tőlük 1836-ban váltotta meg magát; 1848-ban pedig rendezett tanácsú városi címet kapott. Itt volt 1878-tól 1950-ig Csongrád megye székhelye. A XIX. század végén sokat fejlődött a város: 1886-ban megépült a vasútvonal Kunszentmárton, 1893-ban Hódmezővásárhely felé. A tiszai vasúti-közúti híd 1903-ban készült el.

Az I. világháborúban elesett mintegy ezer szentesi hős tiszteletére alakították ki a város északnyugati részén, a Kertvárosban a Hősök ligetét - minden elesett hős emlékére egy fát ültettek.

Napjainkra a termálkutakra alapozva a város körül virágzó zöldségtermesztés, virágkertészet alakult ki. Az ősi település emlékét már csak a városmag őrzi, melyhez szervesen kapcsolódik a Kurcán túli, vadregényes Széchenyi-liget. A közpark a nevét 1860-ban, Széchenyi halála alkalmából kapta. A liget egy része botanikus kert, 1953 óta védett terület.

Forrás: www.vendegvaro.hu

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Közérdekű szolgáltatások Szegváron

Tovább olvasom