Délmagyar logó

2018. 11. 14. szerda - Aliz 8°C | 15°C Még több cikk.

Zsombó története

Zsombó neve a Forró személynévből és a zsombó szegedi tájszóból keletkezett, mely a zsombék alakváltozata, és sűrű csomókban növő zsombéksásnak a lápból kiemelkedő fonadékát jelenti.
Az oklevelek először 1717-ben említik Forro Somboja-ként. 1950-ig Kiskundorozsma tanyaközpontja volt, ekkor önállósult. Gyümölcstermesztéséről híres község. Itt élt Tombácz János (1901-1974), a híres mesemondó.

1949-ben az anyatelepülés, Kiskundorozsma határából szervezték önálló községgé a mára virágzó zöldség-gyümölcs termesztéséről híres, a napfényben gazdag Homokháton fekvő Zsombót.

A település nevét a mai Rózsa Sándor csárda mögötti terület elnevezéséből eredeztetik. A tulajdonos neve után a vizenyős, zsombéksással benőtt területet „Forro Somboja" néven emlegették.

A nádas vízfelületekkel, homokhátakkal, nedves rétekkel tagolt, halban, vadban, vízben gazdag vidék mindig jó szállásterületnek kínálkozott. Zsombó mai területén már a bronzkorból találtak emberi településre utaló nyomokat. Az elmúlt évszázadban többen, - így Móra Ferenc is - megkutatták településünk határát.

A legutóbbi ásatásokra 2004. októberében került sor, amikor is késő bronzkori, népvándorlás-, és honfoglalás kori leletek kerültek napvilágra. Beszédesek a terület helynevei. A Bába dűlő határrész például az egykor nagy számban itt élő kunok területeit jelölő ember nagyságú szobrokra utal.

Forrás: www.vendegvaro.hu

Olvasóink írták

  • 1. Kálmán József 2008. június 30. 17:29
    „Nézzétek meg a tervezett Zsombói Szabadidő és Gyógyterápiás Központ terveit a www.kalmanjozsef.info webcímen és véleményezzétek.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Közérdekű szolgáltatások Zákányszéken

Tovább olvasom