Fényszennyezés: Meddig látjuk még a Tejutat?

Egyre több jel mutat arra, hogy egészségügyi kockázatot is jelent az embert éjszaka érő fény. Veszélybe került továbbá a csillagos ég látványa, amely az emberiség kulturális örökségének is része kellene, hogy legyen. Az éjszakai égbolt háttérfényessége folyamatosan emelkedik a légkörből visszaverődő felszíni fények miatt. A fölfelé irányuló fény jelentős része ráadásul kárba veszett energia. Jól megtervezett és telepített világítótestekkel nem csak az égitestek látványa maradna meg, de jelentős mennyiségű elektromos energiát takaríthatnánk meg.

Meddig látjuk még a Tejutat?

Napjainkban egyre kevesebben ismerik a Tejutat, pedig a korábbi generációk számára természetes volt a látványa. A bolygóközi porról visszaverődő napfény, az állatövi fény is az égbolt szabad szemmel is látható természetes jelenségei közé tartozott, de ma már alig ismert jelenség. Az égbolt elvesztéséért a fényszennyezés folytonos növekedése a felelős.

De nem csak a csillagászokat zavarja az égbolt irányába feleslegesen távozó fény, hanem az élővilág jelentős részére is káros hatással van. Egyre több orvosi tanulmány szól az embert éjszaka érő fény és egyes megbetegedések kapcsolatáról. Az új világítási berendezések, fényforrások megjelenése mindig is jelentősen hatott a fényszennyezés alakulására. Napjainkban a LED-ek térhódítása jelzi a következő átmenetet.

Európa fényei a világűrből. Forrás: nasa.gov

Az emberek gyakran használnak kifejezetten az égboltra irányuló fényforrásokat is. Egyrészt az épületek kivilágítása, másrészt az ún. diszkólámpák okoznak nagy kárt, amelyek fényszórói pásztázzák az égboltot. Ám a legrosszabbak talán a nagy bevásárlóközpontok kültéri lámpái, amelyek a fény nagyobb részét rossz irányba bocsátják ki.

A fényszennyezés emberi egészségre gyakorolt hatásai 2006 szeptemberében az országos tisztifőorvos levélben megkereste az Országos Környezetegészségügyi Intézetet (OKI) szakvélemény kérésére. Egy solymári lakos pert indított, mert a helyi önkormányzat olyan kültéri világítást szereltetett fel háza előtt, amely rendkívül erősen zavarta éjjeli nyugalmát (a lakos nyáron pedig redőnnyel nem tudott védekezni a nagy meleg miatt). Az éjjeli fény (light at night, LAN) gátolja a melatoninnak, ennek az erős antioxidáns, sőt, egyértelműen onkosztatikus hormonnak a termelődését, amelynek csökkent koncentrációja különféle daganatok fejlődését segíti elő.

A fényszennyezésre elsőként a csillagászok hívták fel a figyelmet: a rosszul megtervezett világítótestek miatt valóban sok fény szóródik az égbolt felé. Emiatt ma már alig látni csillagokat a városokból. A csillagászokat ez nem csak azért zavarja, mert a távoli égitesteket nehezebben tudják megfigyelni, hanem mert a mindennapok embere a csillagos ég látványa nélkül nő fel.

Az égbolt ugyanúgy része természeti környezetünknek, mint a hegyek, az erdők és a folyók. Zavaró fényektől mentes égbolton egy átlagos estén szabad szemmel 4000-7000 csillag látható, a Tejút sávjában pedig látványosan rajzolódnak ki a sötét porködök és molekulafelhők. Kedvező körülmények között távcső nélkül is megpillanthatjuk az Androméda-ködöt. A fényszennyezés azonban gátat szab ezeknek a lehetőségeknek.

Az éjszakai Föld az űrből (Nasa.gov)

Mi a fényszennyezés (zavaró fény)?
Az a mesterséges fény, ami nem kizárólag a megvilágítandó felületre, vagy ennek irányába és nem a megfelelő időszakban jut, ezzel káprázást, birtokháborítást, az égbolt mesterséges fénylését, vagy bármi más nem kívánatos környezeti hatást okoz. Zavaró fényt jelent az előírt (szükséges szintnél) lényegesen nagyobb megvilágítás is (különösen az erős kék komponenst tartalmazó világítás, a melatonin termelés elnyomása miatt).

Káprázás:
A látás kényelmetlensége és/vagy a tárgyak felismerhetőségének csökkenése, a fénysűrűség szokatlan eloszlásának vagy szokatlan értékének, illetve a térben vagy időben fellépő igen erős kontrasztnak a következtében. Tipikusan ebbe a kategóriába tartoznak a gépjárművezetést és munkavégzést zavaró fények.

Birtokháborítás fénnyel:
Az a fény, amely a megvilágításra szánt területet övező ingatlanokra, épületekre esik, és ott káprázást, vagy egyéb kellemetlenségeket okoz. Ebben a kategóriában különösen fontos odafigyelni az ablakokon beszűrődő, az éjszakai pihenést zavaró fényekre. Ide tartozik ezen kívül a lámpatestekből közvetlenül a védett természeti területekre eljutó fény is.

Az égbolt mesterséges fénylése:
Az égbolt megnövekedett fénysűrűsége, ami felhők megvilágításából illetve a levegő molekuláin és aeroszoljain szóródó mesterséges világítástól eredő fényből származik a fényforrások horizont fölé eső fénykúpjából. Ilyet eredményez pl. az energiapazarlást okozó hibásan tervezett, a horizont felé vízszintesen is világító lámpatestek; hibásan elhelyezett díszkivilágítás; az égre irányított reklámcélú fénykévék.

Partiscum Csillagászati Egyesület