Délmagyar logó

2017. 06. 29. csütörtök - Péter, Pál 24°C | 33°C Még több cikk.

A nap végére megmaradt kenyereket segelyszervezetnek adomanyozzuk

Szeles Melinda olvasónk németországi tapasztalatáról számol be, ahol a pékségben a nap végén magmaradt pékárut szociális célra használják:

- Jelenleg egy nemetorszagi kis varosban elek, es egy helyi peksegben dolgozom. Termekeink közt szerepelnek kenyerek, sos es edes peksütemenyek, szendvicsek es sütemenyek. Sajnos nap, mint nap tapasztalom, hogy mennyi elelmiszert pazarlunk el.

A nap vegere megmaradt kenyereket egy segelyszervezetnek adomanyozzuk, a zsemleböl pedig zsemlemorzsa keszül, viszont minden mast ömlesztve a kukaba kell dobnom, mert romlandònak minösül.
Ilyen pl. csokis croissant, fahejas csiga, mazsolas buci, sajtos zsemle, pizzak, melegszendvicsek, tortak es mèg oldalakon keresztül sorolhatnàm. Ezeknek a termèkeknek az egyetlen baja, hogy masnap nem lehet eladni, mert nem friss.

Több tiz kilo elelmiszerröl beszelünk, több szaz euro ertekben hetente es ez csak egy üzlet. A környeken 31 peksege van csak a mi cegünknek. Hogy miert nem rendelünk kevesebbet? "Mert a felig üres pult nem vonzza a vevöket!"

A dolgozok nem vihetnek haza belöle, mert fenn all a termekekkel valo visszaeles veszelye. Pl. tul sokat rendel, hogy biztos legyen maradek; nem teszi ki a pultra, hogy hazavihesse esetleg eladhassa ismerösöknek stb.

Megmondom öszinten, nem tudom milyen a szocialis helyzet a környeken, hogy lenne-e helye illetve igeny ezekre a termekekre. De ha Magyarorszagon lennenk, biztos megoldhato lenne, hogy a nap vegen megmaradt romlandonak minösülö, valojaban csak kicsit megszikkadt termekeket azonnal egy hajlektalan szallora vagy egy eteloszto helyre vigyek, hogy a raszorulok jollakhassanak belöle.

Egy pozitiv peldam is van! A korabbi munkahelyem, egy kavezo München belvarosaban, egy több emeletes lakoepület aljaban volt. A lakok a postaladak melle mindig kiraktak olyan hasznalati targyakat, amikre nekik mar nem volt szüksegük vagy aprobb hibai voltak, de nem akartak kidobni, hatha valakinek meg jol jöhet. "Zu verschenken"- hirdette mindig egy kis tabla. Nekem igy lett egy tömör fenyö ejjeli szekrenyem, nyomtatom, gyertya tartoim. De volt hogy tv-t, szamitogep monitort tettek ki, rengetek könyvet, lemezeket, biciklit, gyerek jatekokat, ruhakat, cipöket, mikulas utan csokoladet :D De sohasem szemetet! Ezek mindig hasznalt, de szep allapotu dolgok voltak. Persze egy ilyanfajta ajandekozashoz kell egy bizonyos kulturaltsagi szint, mind az ajandekozo, mind a "kincsvadasz" reszeröl.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Égetéssel semmisítik meg a hulladékot

Tovább olvasom