Délmagyar logó

2018. 01. 24. szerda - Timót -3°C | 4°C Még több cikk.

Két kuka lesz a konyhában? Jöhet a száraz-nedves szemétgyűjtés

Önnek mekkora a konyhája? Elfér a konyabútorban egy két kukás rekesz? Lehet, hogy ki kell majd találnia, hová tegye a második kukát!

Válogatható szemetet!

Illés Zoltán helyettes államtitkár szerint Magyarországon a korábbi években 200 milliárd forint ment veszendőbe a szemétben hagyott értékek miatt. A háztartási szemét 40 százaléka újrahasznosítható, 40 százaléka fűtőanyagként felhasználható lenne. Magyarországon mégis 70 százalék fölötti mennyiség került a szemétlerakókba amiatt, hogy nem válogatható.
2015. január elsejétől a kormány a háztartási szemét gyűjtésének száraz-nedves rendszerét készül bevezetni. Erről egyelőre csak egy helyettes államtitkári sajtótájékoztató szólt, a részletek nem ismertek. Ha megvalósul, a magyar háztartásoknak száraz és nedves alkotórészek szerint kell majd külön gyűjteniük a szemetet. A tervet bejelentő Illés Zoltán helyettes államtitkár szerint ez nem lesz nehéz, csak arra kell majd ügyelni, hogy a komposztálható dinnyehéj ne kerüljön egy helyre a műanyaggal.

Az elgondolás abból indul ki, hogy a szemét száraz állapotban viszonylag könnyen válogatható, míg a rothadó szerves hulladékkal szennyezetten már nem lehet szelektálni. Egyszerűen szólva, két kukát kell majd megszokni a háztartásokban.

Lássuk, a száraz-nedves gyűjtés miben különbözik a mostani szelektív  rendszertől!

A jelenleg is működő szelektív rendszerben
a hulladékgyűjtő szigeteken szelektíven külön lehet gyűjteni a hasznosítható anyagokat, a műanyagot, a fémet, az üveget vagy a papírt, míg a háztartási szemét a lerakókba kerül. E modellben a vegyes háztartási szemét mennyisége egyre növekszik, a szelektív gyűjtés aránya pedig a magyarországi településeken nem lépi túl a 10 százalékot. (Ausztriában, Németországban a szelektív gyűjtés aránya 90 százalékig is felmegy). A vegyes kommunális hulladékot mechanikai-biológiai válogatóművekben lehet még tovább szelektálni, ezek a beruházások azonban drágák, és a feldolgozás sem biztos, hogy megéri a kinyert anyagokat.

A száraz-nedves gyűjtési rendszerben a háztartások e két típusú hulladékot gyűjtenék kötelezően. A száraz kuka tartalmazná a műanyagot, a papírt, a fémet, az üveget, a textil- és bőrhulladékot, míg a nedves kukába a kerti és háztartási szerves hulladékok, a papír zsebkendők és a pelenkák kerülnének. A megoldás előnye, hogy a száraz hulladék jól válogatható, és így sokkal nagyobb arányban hasznosítható, mint a szelektíven gyűjtött mennyiség.

Arra azonban nincs biztosíték, hogy a lakosság, amelynek hulladékkezelési kultúrája jelenleg 10 százalék alatti szelektív gyűjtést tesz lehetővé, ennél nagyobb arányban fogja bevezetni otthon a száraz-nedves modellt. Lehet persze, hogy a kötelező jelleg csodát tesz, és remekül működik majd egy helyett a két kuka a konyhában. A bevezetés ellenőrzése, az állandó kukavizit viszont szinte lehetetlen, és csak a válogatásnál szembesülnek majd a tartalommal. Ha pedig a modellváltás miatt hulladékgyűjtő szigetek is megszűnnek, akkor még csökkenhet is a szelektív gyűjtés aránya.

Abban azonban nincs különbség a két modell között, hogy sikerük az emberek készségén múlik. Ha van szándék rá, akkor lehet választani a két modell között, és valószínűleg a száraz-nedves rendszer hatékonyabb. Ha az emberek csak lassan győzhetők meg, akkor nem fog sokban különbözni a két rendszer. Sőt, a száraz-nedves gyűjtés bevezetése milliárdos költséggel járhat, mivel a háztartásoknak megfelelő edényt kell adni, biztosítani kell a megfelelő szállítást és az utóválogatási logisztikát is.

Ön szerint bevezethető a száraz-nedves hulladékgyűjtés a magyar háztartásokban?

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szegedi szelektív gyűjtés: Magyarországon a legjobbak között

A Szegeden szelektíven gyűjtött hulladék aránya majdnem 10 százalék. Ezzel a város élen jár Magyarországon, de még messze van a német-osztrák 80 százaléktól. Makrai László a szegedi lehetőségekről. Tovább olvasom