Délmagyar logó

2018. 02. 25. vasárnap - Géza -8°C | -1°C Még több cikk.

Mindennapi kidobott kenyerünket add meg...

Rengeteg élelmiszer megy a szemétbe. Bálnahúst akkor vegyünk, ha biztosan akarjuk. Káros gázokat termelünk, ha kidobjuk.
Önnek mi van a hűtőjében?
Írja meg!


Legjobb lesz, ha most mindjárt benézünk a hűtőnkbe, és elemezzük a látottakat: milyen idős a legrégebben bent lévő élelmiszer, megennénk-e még? Milyen ötletünk van, ha csak ennyiből kellene főzni, tudjuk-e, hogy az egyes élelmiszerek a hűtőnkben meddig fogyaszthatók? Minden csomagról tudjuk-e a fagyasztóban, hogy mit rejt?

Nagyanyánk a gondolattól is elborzadt, hogy étel megy a szemétbe, a kenyeret pedig egyenesen szentségtörés volt kidobni. Ma a környezetgazdálkodási szakember azt mondja, a kommunális szemétben jól kivehető a fehér kenyér és a felvágott. Rendkívül erkölcstelen ennivalót kidobni, miközben körülöttünk is van, aki éhezik.

Évente 1,8 millió tonna élelmiszer megy a kukába, úgy, hogy fele még felhasználható lenne. Háztartásonként körülbelül 100 kiló élelmiszert dobunk ki, a többi pedig a termelőtől és a boltokból kerül a szemétbe.

Miért teszünk jót, ha nem pazaroljuk az élelmiszert?

1.) Kevesebb kidobott élelmiszerrel kevesebb szemetet termelünk. Ráadásul a kommunális szemétnek éppen a gyorsan rothadó részét csökkentjük, amely miatt nehéz válogatni és hasznosítani a hulladék többi részét.

2.) Hiába bomlik könnyen az élelmiszerhulladák, ha eközben nagy mennyiségű üvegházhatású gáz (főként metán) és sokmillió tonna szén-dioxid keletkezik. A szeméttelepek okozzák a széndioxid-kibocsátás 3 százalékát.

3.) A kevesebb élelmiszer kisebb keresletet jelent, vagyis a termelésre fordított kevesebb műtrágyát, növényvédő vegyszert, és mindenekelőtt kevesebb vizet. A világszerte kidobott étel megtermeléséhez évente 1,4 milliárd hektár termőföldre van szükség, ami a megművelhető területek harmada. A világon több mint 550 milliárd köbméter vizet használnak el olyan növények öntözésére, amelyeket később senki sem fogyaszt el.

4.) A csomagolás környezetszennyező, gyarapítja a szemetet és energiát emészt fel.

5.) Az élelmiszer kidobása rendkívül erkölcstelen, miközben sok ember körülöttünk is éhezik. Keressük meg az útját annak, hogy fel nem használt, de fogyasztásra alkalmas készleteink eljussanak a rászorulókhoz!

6.) A jövedelmek nemigen nőnek, az élelmiszerek ára viszont emelkedik, ezért költségvetésünk is jól jár.


És miért pazarolunk mégis?


Jól értjük-e:

A „Minőségét megőrzi" dátum azt jelenti, hogy az élelmiszer a megadott időpontig őrzi meg az elvárt minőségét. Az élelmiszer fogyasztása e dátum után is biztonságos, ha betartották a tárolásra vonatkozó utasításokat és a csomagolás nem sérült, viszont az élelmiszer esetleg már veszíthetett ízéből és állagából.
A „Fogyasztható" dátum azt jelenti, hogy az élelmiszer fogyasztása csak addig az időpontig biztonságos. Gyorsan romló élelmiszereken szokták jelölni, mint például friss hal, hús. Ha otthon azonnal lefagyasztjuk, akkor e határidő hosszabbítható, de kiolvasztás után azonnal használjuk fel.
A háztartásokban elpazarolt élelmiszer elsősorban amiatt van, mert nem vásárolunk tudatosabban; túl sokat főzünk, nem bírjuk megenni, és a maradékot kidobjuk. Sokszor a vásárlásaink is hirtelen jönnek, nem tisztázzuk magunkban, hogy milyen élelmiszerre, és főként mekkora mennyiségre lesz szükségünk, többet vásároltunk, és az étel megromlik, mielőtt megennénk.

Könnyen hallgatunk az "egyet fizet, kettőt kap" típusú felhívásokra is, és könnyen hat ránk az esztétikus csomagolás. Gyakran hagyjuk figyelmen kívül, hogy a világ másik végéről származó terméket veszünk, pedig lenne olyan is, amit itthon termeltek meg.

Érdemes otthon elemezni bevásárlási szokásainkat: az előző vásárlásokból mennyi fogyott, mit dobtunk ki, és vajon mit gondoltunk, amikor megvettük. Nézzük meg azt is, hogy a vásárolt élelmiszerek honnan származnak; nemcsak a helyi gazdaság támogatásáról van szó, hanem arról is, hogy a szállítás, tárolás nagyobb mennyiségű hulladékot okoz, ha messziről hozzák az árut.

Évente 50 ezer forint

Háztartásonként évente átlagosan 50 ezer forint értékű élelmiszert dobunk ki Magyarországon. Ez a megvásárolt élelmiszereinknek körülbelül 10 százalékát jelenti. Ha vigyázunk az élelmiszerre, az jó spórolás is lehet. Vigyázzunk, a reklámok hatására ne esztétikai szempontok szerint vásároljunk, hanenem az élelmiszer tápértékét figyeljük!
A boltban vagy a gasztrooldalak előtt olykor elkap az optimista hév, hogy különleges ételeket készítsünk, fura alapanyagokból. A Cornell egyetem táplálkozáspszichológiai cikke  szerint a feleslegesen vásárolt cuccok 63 százaléka ilyen (például a konzerv fürjtojás, a pizza ízű salátaöntet, a konzerv bálnahús, a fű zselé, és jópár Tabasco szósz). Az így megvásárolt termékek egy idő után a kukában kötnek ki, miután kiderül, hogy nehéz a recept, nem ízlik a gyereknek vagy csak megjön az eszünk.

Gondolkozzunk azon is, hogyan tudjuk újra felhasználni a megmaradt alapanyagokat, és az ételmaradékot. Ikatassunk be havonta egyszer egy alapos hűtőszekrény- és fagyasztóládavizitet; aznap nem vásárolunk, hanem azt használjuk fel, amit otthon találtunk. Ez spórolásnak is jó, és csökkenteni fogja a "ki tudja mióta ül ott" élelmiszerek mennyiségét, amelyeket előbb-utóbb kidobnánk.

Gyakran elfelejtjük, hogy a hűtőben ott van az étel, vagy nincs már kedvünk megenni (utóbbi esetben azért elmondható, hogy túl jó dolgounk van). Az is előfordul, hogy nem megfelelően tároljuk az ételt, és emiatt lesz kevésbé kívánatos. Azonban a fonnyadt zöldségekből is lehet jó leves, a megnyomódott gyümölcsből turmix, a száraz kenyérből fehérmorzsa.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Aludoboz-visszaváltó hely

Tovább olvasom