Adatvédelmi ismeretek az újinfluenza védőoltással kapcsolatban

Az Alkotmánybíróság 2009 végéig adott haladékot a Parlamentnek, hogy módosítsa a vonatkozó törvényt - az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényt.

A Parlament a kért módosításokat nem nagy örömmel, de kénytelen-kelletlen elvégezte és a módosítások 2009. október 1-én hatályba léptek. Igaz, hogy az adatvédelmi biztosnak fel kellett hívnia a kormányzat figyelmét arra, hogy az Alkotmánybíróság elvárásait az új törvény nem elégíti ki. Magyarul, ami korábban a rendeletben alkotményellenes volt, azt most átrakták egy törvénybe, ami éppen úgy alkotmányellenes. A hatályba lépést a kormányzat agyonhallgatja a szokásos módon, ezért nem árt felidézni, hogy milyen adatkezelésekre számíthat az, aki éppen most a H1N1 influenza védőoltást kívánja feliratni, az éppen hatályos jogszabályoknak megfelelően. Könnyen előfordulhat, hogy a patikus vagy a háziorvos éppen tőlünk szerez először tudomást a törvényi változásról.

Az 1997. évi XLVII. törvény új, 14/A. §-a szerint a nem támogatott gyógyszerek receptjén nem szerepelhet sem TAJ sem BNO kód. Az AB határozatában az szerepelt, hogy BNO kód egyáltalán nem lehet a recepteken, de a törvénymódosítás szerint a támogatott szerek receptjén kell a TAJ (ez teljesen jogos) és a BNO is. A Fluval P oltás nem támogatott, ezért a recepten nem lehet rajta sem a TAJ sem a BNO. Különösen érdekes számomra az, hogy a jogszabály szerint, a recepten kizárólag a név, lakcím, életkor (és nem a születési idő) szerepelhet. Vagyis, törvény mondja ki, hogy nem lehet rajta például a gyógyszer neve, dózisa, a felíró orvos adatai stb. ?

Milyen egyéb adatkezelésre számíthatunk?

Ha magánorvossal íratjuk fel az oltást, akkor ő a 217/1997. számú Kormányrendelet 22. § alapján kizárólag csak a támogatott szerek receptjeiről készít nyilvántartást, amelyet jelent az OEP számára. Hogy ebben biztosak lehessünk, kérjünk kézzel írott receptet. A számítógépbe rögzített adatok további sorsáról ugyanis semmi biztosat nem tudhatunk.

Ha szakorvossal íratjuk fel a gyógyszert, akkor ő nem jelenti a recept adatait csupán a felírt receptek darabszámát, azonban részletes beszámolót ad a pácienssel történt találkozásról, a megállapított betegségekről. A kormányzat azzal is szabotálja az Alkotmánybíróság határozatát, hogy a receptekről hiányzó TAJ, BNO adatokat most a receptazonosítón (vonalkódon) keresztül szerzi meg - amely tartalmazza a felíró orvos pecsétkódját - a dátum és a növekvő receptsorszám alapján a páciens egyértelműen beazonosítható. Vagyis hiába az új törvényi paragrafus, az eddigi adatokhoz ugyanúgy hozzájuthat az OEP, csak a szükséges lépések száma eggyel nőtt. A patikák a nem támogatott gyógyszerek receptjének adatait mostantól ugyanis TAJ helyett receptazonosítóval továbbítják az OEP számára, ami törvényellenes.

A háziorvos a legrosszabb választás, mivel neki minden egyes recept adatát - a nem támogatottakat is - jelentenie kell az OEP számára, meg a páciens összes ismert betegségének BNO kódját.

A fenti lehetőségeket számításba véve a legjobb választás a magánorvos. Ő sem a tevékenységéről, sem a felírt támogatás nélküli gyógyszerről nem továbbít adatokat. Külföldiek is hozzájuthatnak az oltáshoz magánorvosnál, aki teljes áron írja fel számukra (mint a magyar állampolgároknak) a Fluval P-t, amit a patikában kiválthatnak - TAJ és BNO nélkül. A saját használatra magunknál tartott gyógyszer szállítása nem számít importnak, meg aztán nincs is már vámvizsgálat a román határon (a szerben még van sajnos). Az oltást itt is beadathatják maguknak vagy hazavihetik. Az oltó orvos egy igazolást köteles adni - egy vadonat új rendelettel - tehát alkotmányellenes módon létrehozott - oltási könyvbe. Szerencsére ezt az ember bármikor elveszítheti. Az oltó orvos a saját noteszébe, számítógépébe is feljegyzi az oltás megtörténtét, amit 30 évig köteles megőrizni.

Remélem, hogy senkinek sem jut eszébe, hogy az üzemorvossal adassa be az oltást. Az üzemorvos ugyanis adatvédelmi fekete lyuk. Ez a tevékenység a korlátlan adatkezelési anarchia hazája, amely kívül esik a társadalombiztosítás és az EBF hatáskörén, és semmilyen jogszabályt nem tart magára nézve kötelezőnek.

További adatkezelések

Az ÁNTSZ folyamatos jogi félelemkeltéssel kényszeríti a háziorvosokat arra, hogy személyes adatokkal jelentsék a beoltott személyeket. Ez az információ egy rendelettel létrehozott - amúgy mindenféle adatvédelmi intézkedés nélkül működő - adatbázisba kerül. Ebben tartják nyilván a kötelező védőoltásokat. Utóbbiak nyilvántartására van is jogi alap, csak az megengedhetetlen, hogy ehhez semmilyen védelem nem társul. Fogalmunk sincs arról, hogy ki és mire használja az adatokat fel és meddig tárolják azokat. Mivel a H1N1 védőoltás nem kötelező, ezért ennek nyilvántartására semmilyen jogi alap nincs, az ÁNTSZ nem megengedhető, jogellenes tevékenységet végez.

Mivel a védőoltás nem igazán lett tesztelve, ezért különösen fontos, hogy az esetleg fellépő mellékhatásokat az orvosok az Országos Gyógyszerészeti Intézetnek (OGYI) jelentsék. Ebben az a kockázat, hogy ezen a jelentésen keresztül az OGYI számos más, az oltáshoz nem tartozó betegség, mellékkörülmény birtokába jut. Ezért ki-ki jól gondolja meg, hogy kisebb mellékhatás miatt érdemes-e visszamennie az oltóorvoshoz. Egy ismeretlen magánorvos azért is jó ötlet, mert az nem sok mindent tud rólunk jelenteni. Arról most nem beszélnék, hogy morálisan mennyire megszégyenítő és megalázó, hogy a páciensek tudta nélkül történik meg egy ilyen mellékhatás jelentés.

Az oltóanyag gyártó is bejelentkezett a háziorvosoknál, és kérte, hogy neki is továbbítsák az orvosok párhuzamosan a mellékhatások adatait. Ez egyértelműen jogszabályellenes. Remélem egyetlen orvos sem fogja teljesíteni ezt a felhívást. A gyártó cég ezzel az adatgyújtéssel engedély nélküli orvosi kutatási tevékenységbe kezdett, amelynek egyetlen törvényi előfeltételét sem teljesíti. Mindenesetre panaszt tettem az adatvédelmi biztosnál az ügy miatt.

Írásom a Fluval P védőoltásról szólt, de bármilyen vényköteles, támogatás nélküli szer behelyettesíthető a helyére (14 ezer féle van). Az OEP a nála gyülekező adatokat még halálunk után is személyes adatként megőrzi. Semmit sem tudhatunk az adatok felhasználásáról, és azt hogy hová, kihez vándorolnak. Az OEP a rá vonatkozó törvényi előírások közül csak a számára kedvezőket szokta betartani. Ez alapján ki-ki eldöntheti, hogy megér-e számára 3-4 ezer forintot adni egy magánorvosnak, hogy adatkezelés nélkül juthasson hozzá a kívánt gyógyszerhez, Ráadásul, most a háziorvos is pénzért olt.

Dr. Alexin Zoltán