Délmagyar logó

2017. 09. 26. kedd - Jusztina 13°C | 23°C Még több cikk.

A Tiszába fulladni is jobb, mint Koszovóban élni?

Október közepén elképesztő tragédia történt a déli határszakaszon: tizenöt koszovói albán, köztük gyerekek fúltak a Tiszába, miközben megpróbáltak illegálisan Magyarországra jutni.
A vízbefúlt koszovóiak történetét olvasva egy kérdés bizonyosan felmerül az olvasóban: miért vállalnak ezek az emberek ekkora veszélyt, hogy az EU-ba jussanak? Jó kérdés, de nem elég jó ahhoz, hogy a választ is megleljük általa. Hogy ezek az emberek hová tartanak, azt tudjuk. Nyugatra indulnak a jobb élet reményében – ahogy a rendőrségi szóvivők szokták mondani, de tudjuk-e, hogy honnan jönnek?

Hosszú út vezetett addig, amíg Koszovó önálló állammá válhatott. Évszázadokra visszatekinteni az időben, hajtani a „ki volt ott előbb" meg a „ki ütött először" mókuskereket teljesen felesleges. A szerbek és az albánok között feszülő ellentét nem a századokkal korábban elkövetett gaztettek vagy valamiféle ősrégi sérelmek miatt éleződött háborúvá.

Koszovó Jugoszlávia, ezen belül is Szerbia déli tartománya volt, amíg az albán szeparatizmus fegyveres támadásokká nem nőtte ki magát, és ki nem tört a mindeddig utolsó balkáni háború, amely a NATO-légicsapásokkal és Koszovó elszakadásával ért véget. Az új köztársaságnak már alkotmánya, himnusza, címere és zászlaja is van. Létrejött tehát egy új európai állam, amelyben demokrácia van, négyévente pedig választásokat tartanak. Elméletileg minden klappol.

Vajon elindultak már nyugatra?

A helyes kérdések tehát: mi az oka annak, hogy kamikaze módjára menekülnek egy olyan független és demokratikus ország állampolgárai, amely már szinte belerokkan a nagy szabadságba? Elismerte vagy 62 ország, majdnem az egész EU áldását adta rá. Nagy-Britannia még nagykövetséget is nyitott Pristinában. Ennyi jóakaróval a háta mögött miért nem képes elérni ez az állam, hogy a lakosai ne akarjanak bármi áron külföldre jutni?

A független és demokratikus Koszovó mégsem olyan demokratikus, mégsem olyan szabad, mint amilyennek álmodták Brüsszelben és Washingtonban? A szerb rabláncból szabadulva mégsem köszöntött be az egyenlőség? Úgy tűnik, nem, de ahhoz, hogy a Koszovó-problémát megértsük, kicsit fel kell adnunk kényelmes sztereotípiáinkat.

Bűnben fogant szabadság

Eladták a szerveiket?

Az UCK a szerb vádak szerint több száz civilt tüntetett el az összecsapások idején, akiket elszállítottak, majd szerveiket értékesítették, testük végül tömegsírokba került. Ezekről a gyanús eltűnésekről egyébként Carla del Ponte, a volt hágai főügyész is említést tesz könyvében (The Hunt: War Criminals And Me), amelyre a szerb küldöttség gyakran hivatkozott korábban, amikor a nemzetközi nyilvánosság elé vitte az ügyet. Az albánok visszautasítják a vádakat, de bármi is az igazság, kétség nem fér hozzá, hogy az UCK nagyon mocskos háborút vívott Koszovóban. Erről tanúskodik ezernyi tanú és megannyi fotó, amelyeken levágott fejekkel pózolnak a „katonák".

Az általános téveszmék szerint Szerbia a Balkán gonosz varázslója, aki az egész mesebeli világot uralma alá akarja hajtani. Ebbe a szerepbe kényszerült az ország, de muszáj hozzátenni, hogy Hágában a vádlottak padján az összes délszláv nemzetnek ül néhány képviselője. Szlovénia persze kivétel, mint mindig.

Csúsztatás lenne azt állítani, hogy a szerb fél nem dolgozott meg a rossz sajtóért, de az az áldozat szerep, amelybe Koszovó került, talán még nagyobb túlzás. Kevesen hallottak róla, hogy mennyi szerb, roma és „nem lojális" albán civil pusztult el az UCK (Koszovói Felszabadítási Hadsereg) támadásaiban. Hogy milyen súlyos árat fizettek azok, akik az új Koszovó képébe nem illettek volna bele, arról ritkán esik szó.

A háborúnak vége, Koszovó független, az UCK-ról pedig – amely először a kilencvenes évek elején véres merényletekkel és rendőrgyilkosságokkal hívta fel magára a figyelmet – utcát neveztek el Pristinában. Hashim Thaci, a terroristából lett politikus, az UCK egykori alapítója és vezetője jelenleg az ország miniszterelnöke. Az erőszaknak nincs vége az egykori szerb tartományban, a bűnözés óriási probléma.

Az eltűntek fotóival demonstrálnak a családok Belgrádban.

Koszovói kudarc – gödörben a demokrácia

A nemzetközi szervezetek többfrontos háborút vívnak Koszovóban. A tartományból lett országban virágzik a korrupció, az emberkereskedelem visszaszorítása a legfontosabb feladat. Koszovó a keletről Európába exportált kábítószer, elsősorban a heroin egyik jelentős elosztó
Még átlőnek a határon

A fegyvereket elvileg letette az UCK, a támadások viszont folytatódnak. 2009 júliusában gránátvetővel lőttek át a határon egy szerb rendőrjárőrre, egy héttel később pedig egy lakóház előtt robbantottak a Szerbiához tartozó, de albán többségű Presevo városában. A Szerbiánál maradt, de albán többségű területeken időről időre komoly mennyiségű fegyvert foglal le a rendőrség, ahogy Koszovóban is.
központja. Az Interpol jelentése szerint már az UCK-t is nagyrészt a kábítószer-kereskedelemből származó pénzből fegyverezték fel. 1996 és 1999 között mintegy 900 millió német márka érkezett Koszovóba, amelynek legalább fele drogkereskedelemből származott – idézi az Interpolt az ENSZ a CRIME AND ITS IMPACT ON THE BALKANS (Bűnözés és annak hatásai a Balkánon) című 2008-as jelentésében. Az ENSZ tavalyi becslése szerint a koszovói gazdasági teljesítmény 15–20 százalékának megfelelő forgalmat bonyolít az alvilág, amely gyakran a politikával is jó kapcsolatokat ápol. Az ENSZ elemzésében szereplő felmérés szerint a megkérdezettek 40 százaléka gondolta úgy, hogy a koszovói kormány minden tagja korrupt. Az emberek a legnagyobb problémának a munkanélküliséget tartják, második helyen említették a korrupciót a szegénység előtt.

UCK utca - Vállalható múlt?

Hogy a politika és a bűnözés összefonódása óriási gond, kiderül az Avni Zogianival, a pristinai korrupcióellenes szervezet, a COHU vezetőjével 2008-ban készült interjúból is. Zogiani szerint nem ritka, hogy magasrangú tisztségviselők pénzmosási ügyekbe keverednek, vagy akár fegyvercsempészettel hozhatók összefüggésbe. A COHU vezetője azt állítja: gyakran előfordul, hogy közpénz szivárog az alvilág bizniszeibe. Bár a politika és a bűnözői csoportok közötti egyértelmű kapcsolat sokszor nem bizonyítható, világos az összefüggés, hiszen számos bűnöző élvez védettséget az országban – véli Avni Zogiani.

Carla del Ponte az UCK rémtetteiről beszél

Koszovóban az átlagfizetés 200 euró, a keresőképes lakosság fele állástalan. A munkanélküliség a fiatalokat, a nőket és a vidéki lakosságot sújtja leginkább. Az ENSZ adatai szerint a lakosság fele szegénységben él, és az emberek további 30 százaléka képes éppen csak a létminimum felett maradni. Koszovó az egyetlen ország Délkelet-Európában, amelynek gazdasága tartósan stagnál. 

Magyarország és Koszovó

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy hazánk milyen viszonyt ápol Koszovóval,  hogyan vesz részt Magyarország a demokrácia megszilárdításában, a jogállam kiépítésében, és milyen tervek léteznek a két ország kapcsolatának megsziládítására. A Külügyminisztrériumtól az alábbi válaszokat kaptuk.

Magyarország egyike azon 22 EU tagállamnak, amelyek elismerték a 2008. február 17-én függetlenségét kikiáltó Koszovót. Magyarország az elismeréssel egyértelmű bizonyítékát adta annak, hogy a tartós balkáni béke és stabilitás megteremtése, a térség gazdasági fejlődésének elősegítése érdekében Koszovót kész önálló partnerként elfogadni. Magyarország Koszovóval baráti viszonyt ápol, rendszeres a párbeszéd.

A két ország kapcsolatainak fejlődését jól tükrözik a közelmúltban létrejött miniszteri találkozók.  A koszovói belügyminiszter június 26-án látogatott Budapestre, aminek keretében rendészeti együttműködést írt alá Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszterrel. Balázs Péter külügyminiszter szeptember 22-én az ENSZ Közgyűlés során tárgyalt koszovói partnerével, Skender Hyseni külügyminiszterrel. Hyseni külügyminiszter október 6-án Budapestre látogatott, ahol részt vett a V4 külügyminiszterek és a nyugat-balkáni térség külügyminiszterei számára szervezett informális munkaebéden.

Magyarország nagykövetséget tart fenn Koszovó fővárosában, Pristinában, Koszovó pedig várhatóan még az idén nyit nagykövetséget Budapesten.

Magyarország és Koszovó kapcsolatrendszerének fejlődése jó úton halad. Több más térségbeli országhoz hasonlóan Magyarország is intenzíven kívánja fejleszteni kereskedelmi kapcsolatait Koszovóval, illetve beruházásokat is tervez. Koszovóban jelenleg a legfontosabb feladatok közé az ország önálló jogállamiságának kiépítése, tartós külső és belső biztonságának megteremtése, valamint a gazdaság fejlesztése tartoznak.

Fontosnak tartjuk, hogy a politikai támogatás mellett konkrét lépésekkel is hozzájáruljunk a fiatal demokrácia fejlődéséhez. Ennek érdekében Magyarország 300 millió forinttal támogatta eddig az új államot. A Pénzjegynyomda hivatalos okmányokat gyártott 100 millió forint értékben, többek között születési, házassági és halotti anyakönyvi kivonatokat. Az utóbbi időben született koszovói állampolgárok születési anyakönyvi kivonata kivétel nélkül Magyarországon készült.  Mintegy 100 millió forint értékben szervezünk a CEU-val közösen több évre szóló képzési programot. További 100 millió forintot kulturális – vallási emlékhelyek megőrzését célzó – és mezőgazdasági projektekre szánunk. A Koszovói Állami Könyvtár digitalizálást is magyar támogatásból hajtják végre.

Segítjük a koszovói külügyminisztérium újonnan felálló állományának továbbképzését, magyar külügyi szakemberek részvételével kurzusokat szervezünk számukra. Ennek keretében 2009 nyarán hat koszovói diplomatát láttunk vendégül Budapesten, 2009 novemberében pedig várhatóan 4-5 magyar diplomata utazik Pristinába képzést tartani. Hasonló képzéseket szervez az Országgyűlés koszovói parlamenti tisztviselők számára.

Magyarország 55 szakemberrel részt vesz Koszovó jogállamiságának kiépítését célzó uniós misszióban, az EULEX-ben.

Olvasóink írták

37 hozzászólás
12
  • 37. keiner 2009. október 31. 11:17
    „36. hozzászólás Csecs, Fülig Jimmy. :-))
    Ja, én is ismerem Rejtö Jenöt, vannak egy pár könveim töle, olyan is, amit P.Howard alatt írt.
    Ezt dicsöségnek veszem.

    De tényleg, gondolkoztatok már azzon, hogy gyülölkedés háborúba vezethet?
    El tudjatok képzelni mi ez?
    Én voltam Jugóban, olyan hélyen, ahóva turista nem szokott menni. Menntem az IFOR köszt, tudjatok milyen érszés ez?
    Menntem kihalt, leégett falukban. Szó szerint hulla csend volt, madart sem halani.
    Menntem olyan hélyen, ahól mondtak nekem,. hogy inkább pisilj be mint megálni kocsival, mert akná lehet az út mellett.
    Még most is ráz a hideg, mikor ra gondolok.”
  • 36. Csecs 2009. október 31. 02:26
    „keiner szerintem Fülig Jimmy, álruhában :)
    Lia, én nem a magyarokat bíráltam egyik hozzászólásomban, lévén, hogy én is "bevándorolt" vagyok, de sokminden köt a szülőföldemhez, és megteszem ott is, amit kell, nem vaktában "magyarkodok". És sajnos itt is megtapasztaltam a "magyarkodás" következményeit, sokkal súlyosabban mint az adott országban kisebbségiként. Nekem a tinglitangli emberekkel van bajom, akik úgy váltogatják az önazonosságukat, ahogy az adott helyzet megkívánja. Aki mondjuk ´74-ben "jugó" volt az ´99 után is hencegjen a jugóságával, de ne a magyarságtól várja a segítséget, ha baj van. Ha ideköltözött, mert ott nem boldogult, akkor meg örüljön, hogy (még) büntetlenül lehet magyar. Én se kezdek azok nyelvén beszélni, akik megkeserítették "otthon" a magyarság életét. Nem esik jól. Téma lezárva részemről, Koszovóról kellene értekezni, mint "demokráciától független" államról.”
  • 35. keiner 2009. október 30. 21:22
    „Lieber liakocsis, warum? weil das Rütteln an den Gegebenheiten nur Krieg bringt. Das Beispiel hatten wir mit schlimmen Ereignissen, Jugoslawien.

    Kedves liakocsis, miért? Mert rázni az adottságon csak haborúba veszik. Példaul Jugoslaviá, sok fájos eseményekkel.
    ;-)”
  • 34. liakocsis 2009. október 30. 21:02
    „Lieber Einer!
    Ich versteh Dich nicht warum Du dich in solche Sachen mischst? Das sind für Uns wichtige Fragen, was ein Deutscher sowieso nicht verstehen kann, denn er hatte und wird keine aehnliche Problem haben. Hier sind nur zwischen Ungarn und ungarn solche Fragen aufgetaucht, denn diese Leute ziehen immer nur auseinander niemals in die selbe Richtung. Das hast Du jetzt auch mitgekommen.
    MfG”
  • 33. keiner 2009. október 30. 20:53
    „Kedves liakocsis, született német vagyok, ti nyelvetek csak hobbybol tanúltam, németbe élek. ;-)
    Nekem személyesen mindegy mi vagyok, nekem fontos, hogy békesen élek az emberekkel. Így lett sok külömbözö országbol sok barátom. Elfogadom öket, ahogy vannak.
    Az igaz, szélsösektöl eltártom magamat, mindegy melyik coleur.
    Nészd, vissza térve a témahoz, voltam röviden a NATO bombazás után több országon EX-jugóban, egy valaki sem kennte a kenyeremre, hogy mink is benne voltunk. Peddig mindenki tudta, hogy német vagyok.
    Nálunk azt mondjak: "ahogy az erdöbe kiabálsz úgy vissza jön"
    ;-)”
  • 32. liakocsis 2009. október 30. 20:30
    „keiner,
    én nem emlegettem semmilyen Trianont, de ha már itt tartunk, te mi vagy? magyar vagy német? vagy senki=keiner? Ha szegedi vagy akkor csak néhány kilométer mentett meg attól, hogy magyarországi maradj!!!
    Akkor milyen ember lett volna belőled? vagy ez nem is kérdés, te biztos megtagadtad volna magyarságodat és szerb-júgó lettél volna?!”
  • 31. keiner 2009. október 30. 20:01
    „30. hozzászólás liakocsis, kérlek, hagy a Trianont ki. Ki keszdte kivel az elsö világhaborút és ki veszette?
    Tik is benne voltatok ugyanúgy mint mi. Ez van-ezt kell szeretni.”
  • 30. liakocsis 2009. október 30. 19:42
    „keiner,
    a különbség annyi hogy vajdaságban bennszülött volt ősöd, míg németben kivándorolt külföldi. Vajdaság annak idején Magyarország része volt, nem ment semerre, csak jöttek, jöttek, jöttek... és még ők saját területükön alkalmazkodjanak, hunyászkodjanak, akik mindig is ott éltek???”
  • 29. keiner 2009. október 30. 19:19
    „28. hozzászólás liakocsis, naja, ezt minden országban elvárnak, hogy az ország nyelvet tudsz, tanúlsz. Ez németben sem más a kisebbségiekkel. Az elsö az ország nyelv, utána a többi.”
  • 28. liakocsis 2009. október 30. 19:10
    „Csecs,
    a vajdasági magyar mindig is magyar volt és az is marad. Nagyobb magyar az aki nehéz, nem magyar közegben marad magyarnak, mint Te aki itt magyarnak tartod magad!!!!Semmit sem kell tenned azért hogy a gyereked magyar iskolába járhasson, és magyarul tanulhasson. Az akinek a gyereke magyar és a kis vidéki iskolákban betelepítették a"menekülteket" és többségbe került így a nem magyar diák, sok helyen megszüntették a magyar osztályokat, megvonva tőlük az anyanyelven való tanulás lehetőségét! Tovább tanulás is gondot okoz, mert ha magyar iskolában tanultál általános iskolában/ volt olyan szerencséd/ akkor a középiskolában vagy olyan szakmát választasz ami magyarul is van, vagy ha nincs és nem sajátítottad el anyanyelvi szinten a szerbet, akkor jönnek a gondok. Ezt te nem tudod felfogni, mert neked ez az itteni helyzet nem okoz gondot, neked nincs miért aggódni a magyarságodért.”
  • 27. keiner 2009. október 30. 18:52
    „25. hozzászólás Csecs, voltam párszor a Vajdaságban, engemet senki nem vért meg, peddig beszéltem ott magyarúl, mert nagyon töröm a szérb nyelvet. Söt, magyarúl beszéltem rendörrel is, ö is velem.
    Ez ott tényleg nem volt fontos, egy pár elvetemült betegek nem figyelembe véve, de ezzek minden népben elöfordulnak. Ugye csecs? :-)) ;-)
    Mink is kösztarsaság vagyunk, nálunk sem csíp mindenki mindenkit, mégis egy ország vagyunk.
    :-))) Emlékszem, mikor gyerek voltam nagyon mennt a "egy fa, egy ág -- egy porosz nyak", úgy gyerekek köszt. Meg is vértek érte párszor. :-)))
    Németország 16 országbol ál, mi lenne ha ez szétesne?”
  • 26. Zejko 2009. október 30. 18:46
    „"Lehet, hogy jó volt jugónak lenni, nem éltem ott, de akkor most miért nem jugók?

    Azert mert a csetnik bement a faluba es akinek magyar neve volt kivegeztek nem kerdeztek tole hogy jugo vagy nem.”
  • 25. Csecs 2009. október 30. 18:21
    „Én most direkt nem említettem az erdélyi magyart, mert az nem akart soha román lenni némi előnyért cserébe. És direkt hoztam fel olyan fiktív nemzeteket, mint a szovjet vagy a csehszlovák. Lehet, hogy jó volt jugónak lenni, nem éltem ott, de akkor most miért nem jugók? Milyen ember az, aki leél egy fél életet "jugóként", aztán hirtelen magyar lesz vagy tót, sváb, akármi, aztán nosztalgiázik, hogy de jó volt jugónak és vajdaságinak hivatja magát. Akkor forduljon a Vajdasági Köztársasághoz, ha péppé verték a nemvajdasági szomszédai, mert vajdaságiul beszélt.”
  • 24. Zejko 2009. október 30. 17:22
    „22. Az erdelyi magyart bozgornak csufoljak orosz eredetu szo hontalant jelent.Soknak Jugoban magyar volt az anya szerb az apja vagy horvat az anya magyar apa vagy szerb apa horvat anya ok jugoslavnak hivtak magukat sokan meg most is.Igen is jo volt jugonak lenni nem volt szerb horvat bosnyak magyar macedon crnagorac hanem jugoszlav egyenlo jogokkal szep idok voltak sokan nosztalgiaznak mert jo let volt.
    Egyebkent a vajdasagi magyarok nem azt mondjak hogy magyarok hanem sok esetben vajdasagiak.”
  • 23. Csecs 2009. október 30. 15:35
    „(és eddig még senki nem imrézett le, de nem szívom mellre :) )”
  • 22. Csecs 2009. október 30. 15:33
    „14-15-16: mert érdekből lettek jugók, azért. Aztán amikor szar került a lekvárba, mindenkinek megjött az önazonossága. Azért mert nehezebb volt magyarként érvényesülni. A kárpátaljiak miért nem lettek szovjetek, vagy a felvidékiek csehszlovákok? Azért, mert nekik nem lengették be a nagy jólétet. A csángóság is ott őrlődik. Ők lettek a legvadabb románok egy-két kenyérjegyért, de az "igazi" románok úgyis csak ungur-nak hívják őket, ami ugye a magyarnak egy "lenézőbb" megnevezése. Hát ezért ér többet egy délvidéki magyar halász, mint egy "ex-jugó" szegedi vendéglátós.”
  • 21. BSC 2009. október 30. 15:15
    „Igazatok van egy csoport volt. Elkerülte a figyelmem. Javítom.”
  • 20. suzukirobi 2009. október 30. 15:09
    „szerintem ez egy eset, mivel az apa mondta a rendőröknek, hogy a többi menekült megfulladt, de a rendőrök le se szarták, és csak egy hét múlva kezsték keresni a halottakat. nem?”
  • 19. BSC 2009. október 30. 14:39
    „Két eset.

    Az egyik: http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/gyerek_gyerek_segitseg/2120585/

    A másik: http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/tovabb_keresik_az_eltunt_albanokat_a_tiszaban/2121461/”
  • 18. theseus 2009. október 30. 14:11
    „T. Bálint Csaba!

    Ami a kiemelt, bevezető részt illeti: ha jól tudom, az apa és a két gyereke ugyanannak a társaságnak volt a tagja, amelyikből 15-en a Tiszába fulladtak, ők voltak a szerencsétlenség túlélői. Legalábbis így szóltak a tudósítások, de ön mintha két külön esetként kezelné őket.”
37 hozzászólás
12

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elhunyt Jánky Béla romániai magyar költő

Elhunyt Jánky Béla, romániai magyar költő, író, műfordító, szerkesztő; a Magyar és a Román… Tovább olvasom