Délmagyar logó

2017. 05. 29. hétfő - Magdolna 13°C | 27°C Még több cikk.

100 éve kezdődött a gallipoli csata

A modern hadviselés első összehangolt tengeri és szárazföldi hadművelete 9 hónapig elhúzódó, véres csatározások után kudarcba fulladt, a harcokban 300 ezer katona vesztette életét.
Száz éve, 1915. április 25-én kísérelték meg az első világháborúban az antant csapatai Isztambul és a Dardanellák elfoglalását azzal a céllal, hogy a központi hatalmak oldalán harcoló Törökországot kikapcsolják a háborúból. A modern hadviselés első összehangolt tengeri és szárazföldi hadművelete kilenc hónapig elhúzódó, véres csatározások után kudarcba fulladt, a harcokban 300 ezer katona vesztette életét. A "nagy háború" egyetlen török győzelemmel végződött hadművelete Nagy-Britanniában az Admiralitás Első Lordjának tisztségét betöltő Winston Churchill bukását okozta.

A Török Birodalom a múlt század elején "Európa beteg emberének" számított: ereje folyamatosan hanyatlott, belső ellentétek gyötörték, az 1912-es első Balkán-háború után európai területe Edirne környékére zsugorodott össze. A nacionalista ifjútörök kormány 1914 novemberében a központi hatalmak (Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia) oldalán lépett be az első világháborúba. A törökök a Kaukázusban az oroszok ellen indítottak hadjáratot, de a Szuezi-csatorna elfoglalásával is fenyegettek.

Winston Churchill, a brit Admiralitás Első Lordja 1915 elején javasolta a Földközi- és a Fekete-tenger közötti összeköttetést biztosító Dardanellák megtámadását. A hadművelet fő célja az volt, hogy török erőket kössön le a térségben, tehermentesítve Oroszországot, de a félsziget elfoglalása lehetővé tette volna Isztambul bevételét, ezzel Törökország "kiütését" a háborúból, egyben a balkáni államoknak az antant oldalára állítását.

A török erőket alábecsülő Churchill a fő hadszíntéren elavultnak számító hajók és viszonylag kis expedíciós haderő bevetésével számolt. A brit és francia haditengerészet február 19-én kezdte lőni a Dardanellákat, előretolt állásaik feladására késztetve a törököket, de az ellenséges ágyútűzben több hajó találatot kapott, mások aknára futva süllyedtek el.

1
Légi felvétel az 1915-ös gallipoli partraszállás 100. évfordulója alkalmából készített virágkompozícióról a sydneyi Botanikus Kertben április 23-án. Az ANZAC az ausztrál és az új-zélandi hadsereg egységeiből álló katonai erő megjelölésére használt rövidítés. A Dardanellák elfoglalására irányuló csatában Törökország mintegy 86 ezer, Ausztrália több mint 8 ezer, Új-Zéland pedig közel 3 ezer katonáját veszítette el.
Fotó: MTI/EPA/Paul Miller

A félig-meddig sikeres előkészítést 1915. április 25-én követte a szárazföldi támadás, a mintegy 75 ezer fős brit-francia erők felét ausztrál és új-zélandi (ANZAC) csapatok alkották. A partraszállás lehetséges helyszínein a törökök addigra megerősítették állásaikat a német Otto Liman von Sanders tábornok irányításával, így a hadművelet mindkét oldalnak hatalmas vérveszteséget okozott. A szövetségeseknek a nap végére sikerült két hídfőállást kialakítaniuk, de a kínálkozó lehetőséget nem tudták kiaknázni, a török védelem néhány nap alatt megszilárdult, és a stratégiai fontosságú hegycsúcsokat is meg tudták tartani. A Gallipoli-félszigeten a nyugati fronthoz hasonlóan állóháború kezdődött, a május elején és augusztusban indított, óriási véráldozatokat követelő újabb szövetséges offenzívák a kezdeti sikerek után újra és újra elakadtak.

A balkáni fronton 1915 végén a központi hatalmak áttörést értek el, és Bulgária is belépett az oldalukon a háborúba. Ezt követően a német erősítés már szárazföldi úton érkezhetett Törökországba, miközben az antantnak erőket kellett elvonnia a Görögországban nyílt új fronthoz. A téli időjárás is súlyosbította az addigra már igen komoly veszteségeket elszenvedő, akkor százezer fős expedíciós erők helyzetét, s a brit hadvezetés december elején rászánta magát a kiürítésre. Az egész hadműveletnek ez a része zajlott a legszervezettebben, a folyamatos ellenséges ágyútűzben 1916. január 9-én távozott az utolsó szövetséges katona is.

A balsikerű hadjáratban az antant oldaláról összesen félmillió brit, francia, ausztrál, új-zélandi, indiai katona vett részt. Minden második sebesülten tért vissza, 55 ezer vesztette életét, tízezer került az eltűntek listájára és 21 ezer halt bele a különböző fertőző megbetegedésekbe. Török részről ugyancsak mintegy félmillió katona harcolt, és csaknem 250 ezer vesztette életét.

Törökország az első világháborúban egyedül ezt a csatát nyerte meg, a siker visszaadta nemzeti önbecsülését, és megmentette a birodalmat a széthullástól. A harcokban tűnt fel Musztafa Kemal alezredes, aki később a modern Törökország megalapítója lett. A rosszul előkészített és rosszul megvalósított hadművelet kudarca után a brit sajtó a fő felelősnek tartott Churchill fejét követelte, aki kénytelen volt lemondani, és a francia fronton lett egy hadosztály parancsnoka. A Gallipolinál lezajlott hadművelet kulcsszerepet játszott Ausztrália és Új-Zéland történetében is, jelentősen hozzájárult az önálló nemzeti tudat kialakulásához.

A történészek és hadtörténészek időről időre felvetik, mi történt volna, ha az antant terve valóra válik. Egyesek szerint akár három évvel is lerövidülhetett volna a háború, milliók élete maradt volna meg, sőt akár a bolsevik forradalom sem tört volna ki, vagy legalábbis elodázódott volna. A spekulációkon túl csak annyi bizonyos, hogy a hadműveletnek a későbbiekben komoly hadtörténeti értéket tulajdonítottak: a stratégák gondosan tanulmányozták a tengeri és szárazföldi alakulatok együttműködését igénylő nagy hadműveletek kidolgozása során, mint amilyen a második világháborúban a normandiai partraszállás és a csendes-óceáni amerikai partra szállások voltak, de még az 1982-es falklandi háború terveinek elkészítésekor is.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A legkorábbi galaxisok figyelhetők majd meg a John Webb űrteleszkóppal

A legkorábbi galaxisok figyelhetők majd meg a John Webb űrteleszkóp (JWST) segítségével, amelynek… Tovább olvasom