Délmagyar logó

2017. 03. 26. vasárnap - Emánuel 5°C | 10°C Még több cikk.

200 éve született Darwin, a modern biológia atyja

Charles Darwin az evolúcióról tett felfedezésével örökre megváltoztatta a tudományt, de ő maga szerény, félénk ember volt, aki jobban szeretett otthon ülni, a munkájával és a családjával tölteni az időt.
Darwin 1809. február 12-én született a nyugat-angliai Shrewsburyben, tehetős családban. Apja orvos volt, egyik nagyapja, Erasmus Darwin ismert természetfilozófus, másik nagyapja, Josiah Wedgwood alapította a híressé vált wedgwoodi kerámiaüzemet.

Darwin nem volt jó tanuló. A középiskola után az Edinburgh-i Egyetemen kezdett orvostudományt tanulni, mint az apja, de unta az előadásokat, az érzéstelenítés nélkül végzett sebészeti műtétek pedig elborzasztották.

Szabad idejében kezdett természettudományt tanulni: hosszú sétákat tett az Edinburgh környéki tengerparton, kagylókat gyűjtött és a természetet figyelte.

Otthagyta az orvosegyetemet, és dühös apja Cambridgbe küldte, hogy papnak tanuljon. De megismétlődött a történet, Darwint a könyveknél sokkal jobban érdekelték a bogarak.

Ám minden egy csapásra megváltozott, amikor Darwint egy tanára összehozta Robert FitzRoyjal, a Beagle hajóskapitányával, aki kétéves világ körüli felfedezőútjához keresett társat.

A Beagle 1831-ben bontott vitorlát. Darwin ekkor 22 éves volt. Az utazás végül 5 évesre sikerült, és olyan helyeket érintett, mint Brazília, a Galápagos-szigetek, Tahiti, Új-Zéland és Ausztrália.

Az út során Darwin hegynyi növény- és állatgyűjteményt halmozott fel, amely alapján a hazaérkezés után tervezett könyvet írni. A Beagle 1836-ban kötött ki Angliában, Darwin azonnal beletemetkezett a munkába, és soha többet nem ment küldföldre. Három évvel később jelent meg úti beszámolója, amely egy csapásra híressé tette a nevét.


Egészsége már ekkor sem volt rendben, ezért hosszasan tépelődött a házasodáson. Tudományos alapossággal vetette egybe a nősülés előnyeit ("állandó társaság ..., egy kutyánál mégis jobb") és hátrányait ("szörnyű időveszteség"). Majd 1839-ben rövid udvarlás után elvette unokatestvérét, Emma Wedgwoodot, akinek 10 gyermeket nemzett.

A Beagle-en tett utazás után meggyőződésévé vált, hogy a fajok nem öröktől valók, hanem lassan fejlődnek, úgy, hogy az egyes egyedek jobban alkalmazkodnak a környezethez.

Végül az kényszerítette megállapításainak megírására, hogy 1859-ben egy másik természettudós, Alfred Russel Wallace nagyon hasonló gondolatokkal állt elő.

Ezért tette közzé még abban az évben a "Fajok eredetét". A könyv óriási siker lett, és persze nagy felháborodást is kiváltott a teológusok körében. Darwinról tömegével jelentek meg a gúnyversikék és -dalocskák.

Híre még nagyobb lett 1871-ben, amikor megjelentette "Az ember származása" című könyvét, amelyben kifejtette, hogy az embernek és az emberszabású majmoknak közös ősük volt.

Darwin rendkívüli türelemmel és munkabírással volt megáldva. Ezen kívül volt képessége a részletek, de a nagy összefüggések meglátásához is. Nagy adag szerencséje is volt, mert olyan jólétet örökölt, amelyben megengedhette magának, hogy kutatással és elmélkedéssel foglalkozzon. És vonatútnyira lakott Londontól, a világ legnagyobb akkori tudományos központjától.

Darwin 1882-ben 73 évesen halt meg. Azt szerette volna, ha kenti házának kertjében temetik el. De kortársai nagyobb felhajtást akartak. A gyászszertartást a Westminsteri Apátságban tartották, és ott is helyezték végső nyugovóra.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

2008 legostobább halálesetei

Nyilvánosságra hozták pénteken a világ legostobább haláleseteit jutalmazó Darwin-díj 2008-as… Tovább olvasom