Délmagyar logó

2018. 10. 22. hétfő - Előd 6°C | 17°C Még több cikk.

2108. április 22.: az Élettelen Föld Napja?

A Föld Napja (április 22.) mozgalom fontos változásokat indított el a természetvédelemben, de sajnos nem tudta megakadályozni azokat a folyamatokat, melyek mára az éghajlatváltozás elkerülhetetlenségéhez vezettek, és alapjaiban veszélyeztetik a földi élet megannyi formáját. Az unió portalanítana.
A Föld Napja (április 22.) mozgalom fontos változásokat indított el a természetvédelemben, de sajnos nem tudta megakadályozni azokat a folyamatokat, melyek mára az éghajlatváltozás elkerülhetetlenségéhez vezettek, és alapjaiban veszélyeztetik a földi élet megannyi formáját.

Egy egyetemi hallgató kezdeményezésére 1970-ben hívták életre a Föld Napját, hogy felhívják a figyelmet bolygónk romló környezeti állapotára és védelmének szükségességére. Holott akkor még ökológiai lábnyomunk a fenntartható mértéken belül volt és a klímaváltozásról sem sokat tudtunk.

Az élővilág egyre nehezebben küzd az ember okozta klímaváltozás következményeivel. Évmilliók lassú evolúciója után a jelenleg zajló változások rendkívül gyorsak, sok fajnak esélye sincs ehhez alkalmazkodni. Már az optimista – az üvegházhatású gázok kibocsátásának radikális csökkentését feltételező – 1.5-2.5°C-os átlaghőmérséklet-emelkedés is a fajok 20-30 százalékának kihalását eredményezheti, +4 °C fölött pedig még jelentősebb mértékű kipusztulással és a biodiverzitás drasztikus csökkenésével kell számolnunk.

A jelenleg zajló változások rendkívül gyorsak, sok fajnak esélye sincs ehhez alkalmazkodni
A jelenleg zajló változások rendkívül gyorsak, sok fajnak esélye sincs ehhez alkalmazkodni.

Sarkvidékektől a korallokig

A legsérülékenyebb ökoszisztémák a sarkvidékek, a mangrovék, a korallzátonyok, a tundra és a tajga, a hegyvidékek és a mediterrán vidékek élővilága. A klímaváltozás a legnagyobb károkat várhatóan az Északi-sark környékén, Afrika Szaharától délre fekvő területein, az ázsiai nagy folyók deltáiban és a szigetvilágokban fogja okozni – először. Már a 2-3 °C-os hőmérséklet-emelkedés is olyan mértékben megváltoztathatja az Észak-Atlanti- és a Golf-áramlatot, ami rendkívüli átrendeződéseket jelenthet az egész bolygó élővilágában.

Jelentős veszélyek fenyegetik az embert is. Az éghajlatváltozás következményeként egyre többeket fog fenyegetni a vízhiány, az éhínség és az alultápláltság, vagy a már legyőzöttnek hitt fertőző betegségek új támadása. A hőhullámokkal, viharokkal, tűzesetekkel, árvizekkel kapcsolatos halálozások és megbetegedések száma is várhatóan jelentősen növekszik majd. A szűkülő erőforrásokért pedig egyre gyakoribbak lesznek a konfliktusok.

Nekünk, embereknek kell megváltoznunk
Nekünk, embereknek kell megváltoznunk.

2018. április 22.

Sok mindent tudunk már az éghajlatváltozás okairól és a következményeiről. Azonban még sok kérdés továbbra is nyitott és a tudósok is csak találgatnak. Nem tudjuk például, hogy a klímaváltozás, a környezetszennyezés és más ember okozta változások együttesen milyen visszafordíthatatlan hatásokat fognak eredményezni, milyen egymást erősítő folyamatok indulhatnak be.

Másoktól, más élőlényektől nem várhatunk segítséget, nekünk, embereknek kell megváltoznunk ahhoz, hogy száz év múlva, 2108. április 22-én unokáink ne betegen, éhesen és szomjasan emlékezzenek az egykori Élő Bolygóra és olyan, addigra csak képeskönyvekben létező fogalmakra, mint a korallok vagy jegesmedvék.

Forrás: www.wwf.hu

Olvasóink írták

  • 6. KristoGergely 2008. május 03. 11:10
    „Barmennyire is igyekszem odafigyelni arra, hogy ne szemeteljek, lekapcsoljam a villanyt stb. sajnos a mostani fiatalokat ez nem igazan erdekli. De nemcsak a fiatalokra vonatkozik ez. Nagyon sokat energiat elpazarolunk, holott arra nem gondolunk, hogy ez mennyire karos, no es arra, hogy mashol masoknak ezekbol mennyire keves jut...”
  • 5. Ed 2008. április 23. 21:57
    „Az érték ebben a világban sajnos már nem számít! Az emberekből hiányzik a rend, így nem is kell azt betartani. Pedig minden eszerint működik, így a természet is! Ehhez az egész emberiségnek meg kellene változni!
    Ne csak én járjak kerékpárral a munkahelyre, ne csak én szedjem fel a szemetet, kapcsoljam le a felesleges villanyt.....meg még folytathatnám....Itt kezdődik el, ami a lényeg.
    Engem még mindig gyönyörködtet a házunk előtt két hatalmas fa hangos csiripelése...+.a mindennapi apró rácsodálkozások...”
  • 4. kr 2008. április 22. 18:14
    „Nagyon sok mindenben globális összefogásra van szükség és ehhez az államin túl rengeteg egyéni áldozatvállalásra is szükség van. Mi magyarok is rengeteget tehetünk, ha akarnánk ,de nem...még én is kocsival járok a melóba pedig csak 10 km-re van....és még mennyi mindenen lehetne változtatni.....”
  • 3. Gere Tünde 2008. április 22. 13:58
    „Én egy hulladéklerakó telep közvetlen szomszédságában lakom.
    Csodálatos élővilágú tavacskák mellett...Tudnék mit mesélni, ha érdekel! T.”
  • 2. Balogh Gábor 2008. április 22. 13:13
    „Már régen elkéstünk! Majd meglátja, aki még él pár év múlva! Ez nem üzlet, ez az ÉLETÜNK!
    bégé”
  • 1. MPéter 2008. április 22. 12:48
    „A cikk sok dologra hívja fel a figyelmet.
    Egyre nem.
    Mit kell tenni?
    Nekem volna egy javaslatom.Remélhetőleg nem csak Magyarországon, hanem egész Európában elfogadják, és meg is valósítják. Az erődtelepítés jelenleg támogatott mezőgazdasági beruházás. Költségébe a kerítés létesítése beletartozik.

    A javaslat:
    A forgalmas utak (autópályák, autóutak, főközlekedési utak 1 és két számjeggyel ) mellett az út tengelyétől számított 500 méteres sávban lévő mezőgazdasági területen csak erdő művelési ág legyen engedélyezett.
    1./ A gépjárművek által kibocsátott káros gázok sokkal kevésbé épülnének be a táplálékláncba, mint így, hogy közvetlenül a forgalmas utak mellett gabona, legelő, gyümölcsös, szőlő található. Ez segítené az egészségesebb étel, és élet megvalósítását.
    2./ Az erdő fáinak bármiféle feldolgozása (tüzifa, bútorgyártás, papírgyártás segítené a fába beépülő káros anyagok megsemmisítését, illetőleg kivonását.
    3./ Az erdősáv a közúti közlekedésre is pozitív hatással lenne, mert az erős oldalszél ellen az erdő védené az autókat, megfogná a hó nagy részét, kevesebb volna a hóátfúvás. Köztudott az erdő kedvező hatása a csapadék megtartására, a vízgazdálkodásra.
    4./ Megnőne a kontinens erdősültsége, s javulna a kontinens klímája.
    5./ A folyamatos erdősávok a vadak számára közlekedési lehetőséget jelentene, így nem alakulna ki olyan könnyen beltenyészet a vadállat állományban, a különálló természetvédelmi területek összekapcsolódási lehetőséget kapnának.

    Az erdőt az út mellett keríteni kell.
    6./ A kötelező kerítés csökkentené a vadakkal való ütközés valószínűségét.
    Az erdőt ezeken a területeken tilos tarvágással kitermelni, csak ritkítással lehetséges a kitermelés, a fentiekben felsorolt előnyök folyamatos fenntartása érdekében.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Teremtés: újabb szenzáció a hajóépítésben

A Genesis (Teremtés) névre keresztelt cirkáló 360 méter hosszú lesz, 5400 utast szállít majd a… Tovább olvasom