Délmagyar logó

2017. 12. 17. vasárnap - Lázár, Olimpia -3°C | 3°C Még több cikk.

7500 éve is készítettek már sajtot Európában

A Princetoni és a Bristoli Egyetem kutatói szitaszerűen átlyuggatott cserépedények maradványait vizsgálták, amelyek nagy számban kerültek elő Lengyelország területén.
Már 7500 éve is készítettek sajtot Európában, erről tanúskodik a Lengyelországban feltárt cserépedény-töredékek vegyi elemzése.

A Princetoni és a Bristoli Egyetem kutatói szitaszerűen átlyuggatott cserépedények maradványait vizsgálták, amelyek nagy számban kerültek elő Lengyelország területén, hogy kiderítsék: sajt-, méz- vagy sörkészítés során használták-e az alkalmatosságokat az újkőkor első földművelői. Eredményeit a Nature online változatában ismertetik.

A leleteket gázkromatográfiának vetették alá, valamint a szénizotópok arányát vizsgálták, amikor az ősi cseréptöredékek pórusaiban megőrződött molekulákat elemezték. Sajtkészítésre utaló bizonyítékot ugyan nem találtak a tudósok, ám lényegesen nagyobb volt a zsíros tejmaradványok mennyisége, mint a "közönséges" főző- és tárolóedények esetében Ebből a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy ezeket a speciális edényeket azért készítették, hogy elválasszák a zsírokban gazdag aludttejet a savótól.

Mint Richard Evershed, a Bristoli Egyetem kutatója rámutatott, a sajtkészítésen kívül a tejfeldolgozás egyetlen más válfajánál sincs szükség ilyen szeparálásra.

Paul Kinstedt, a Vermonti Egyetem professzora, aki nem volt részese a kutatásnak, szintén meggyőzőnek találta a vizsgálatok eredményeit. "Elképzelhetetlen, hogy ezeket a +cserépszitákat+ bármi egyébre alkalmazták volna, mint sajtkészítésre" - emelte ki, hozzátéve: a feltételezések szerint a legkorábbi sajtkészítők 2000 évvel korábban, Törökországban működtek, bár erre nem sikerült egyértelmű bizonyítékot találni.

Mint kifejtette, a sajtkészítés módjának felfedezése fontos előrelépést jelentett a neolitikum embere számára, hiszen lehetővé tette, hogy a tejből fehérjékben, ásványi anyagokban gazdag, kalóriadús táplálékot állítsanak elő. Az új kőkor idején a népesség jelentős része laktózérzékenységben szenvedett. Ily módon a kevesebb tejcukrot tartalmazó sajt előállításának köszönhetően mindenki képes volt megemészteni a tejet.

A Vermonti Egyetem professzora felhívta a figyelmet arra, hogy a korai sajtok leginkább a ricottához hasonlítottak, amelyet zömmel azonnal elfogyasztottak, ám valószínű, hogy a termék egy részét cserépedényekben elásták, hogy télre készletezzenek élelmet. A hónapokig a talajban érlelt, tartósított sajtok meglehetősen csípősek lehettek.

"A sajt ráadásul változatosságot jelentett a hihetetlenül egyhangú újkőkori étrendben, hiszen a korai földművelés tápláléka túlnyomó részt kásából állt" - mondta Kinstedt.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Immár fehér a kisebbség Londonban

A házas emberek száma szintén apadt, 200 ezerrel vannak kevesebben, mint tíz éve. Tovább olvasom