Délmagyar logó

2017. 06. 23. péntek - Zoltán 21°C | 35°C Még több cikk.

90 tonnás volt a leghatalmasabb dinoszaurusz

A hosszú nyakú, gigászi növényevő körülbelül 90 millió évvel ezelőtt élt a mai Argentína területén: innen a neve is, argentinoszaurusz.
Kilencven tonnát nyomott a leghatalmasabb dinoszaurusz, az argentinoszaurusz - állapították meg egy csontsűrűségen alapuló képlet segítségével oxfordi tudósok. A hosszú nyakú, gigászi növényevő körülbelül 90 millió évvel ezelőtt élt a mai Argentína területén.

A kutatók 426 különböző dinoszauruszfaj testsúlyát becsülték meg lábcsontjaik sűrűségéből kiindulva. A vizsgált fajok közt szerepeltek ősi madarak, melyek nagyjából 150 millió évvel ezelőtt jelentek meg a Földön a maniraptora ("kezes rablók") nevű, tollas dinoszauruszokból álló csoporton belül. A 120 millió évvel ezelőtt a mai Kína területén élt Qiliania elnevezésű, verébnagyságú madár nyerte a legkisebb dinoszaurusz címet, mivel a becslés szerint csak 15 grammot nyomott.

Az argentinoszaurusz hatvanmilliószor súlyosabb volt, mint a Qiliania, mégis mindketten a dinoszauruszok családjába tartoznak - jegyezte meg Roger Benson, a kutatás vezetője, a PLoS Biology című szaklapban megjelent tanulmány vezető szerzője.

A legnagyobb ragadozó a héttonnás Tyrannosaurus rex volt, mely egyben minden idők legnagyobb ismert szárazföldi ragadozójának is számít. A T. rex megelőzte a valaha csúcstartónak vélt gigantoszauruszt, melyet koponyája hossza alapján becsültek korábban a legnagyobbnak. Szintén Dél-Amerika földjén vadászott, és hat tonnát nyomhatott.


Az első dinoszauruszok nagyjából 228 millió évvel ezelőtt, a triász földtani korban jelentek meg a Földön. Az ezt követő jura idején nőttek döbbenetesen nagyra, majd a kréta végén, 65 millió évvel ezelőtt eltűntek a bolygó színéről. Csak néhány madárfaj maradt fenn közülük.
A kréta végi tömeges fajpusztulást aszteroida becsapódása okozta. Benson szerint tanulmányuk megmutatta azokat az okokat is, melyek miatt a egyes madarak túlélték a nagyobb testű dinoszaurusz-testvéreik végzetét előidéző katasztrófát.

A dinoszauruszok legtöbbje - a hosszú nyakú szauropodák, az argentinoszaurusz vagy a ragadozó tyrannoszauruszok - lényegében bizonyos ökológiai "résekbe" záródtak. A madarak azonban mindenféle ökológiai "résbe" be tudtak illeszkedni, annyiféle különböző testméretű és életmódú faj alakult ki köztük.

Az égi szárnyasok sokféle élőhelyet kedveltek: a szárazföldit és a vízpartit is, és voltak köztük óriási, repülni nem tudó, osztrigaszerű állatok, mint a Gargantuavis, illetve búvármadarak is, mint a Hesperonis.

"Talán nagyobb változatosságuk segített nekik, hogy a tömeges fajpusztulást túléljék" - magyarázta Benson.

Több mint ezer dinoszauruszfajt azonosított a tudomány, ám sokuknak csak csonttöredékei maradtak fenn. A kutatók minden olyan faj súlyát megbecsülték, amelynek maradványai tartalmazták a képlethez szükséges csontokat. A képlet a végtagok robosztussága és az állat súlya közötti összefüggésen alapul.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vietnamban megemlékeztek a Dien Bien Phu-i győzelem 60. évfordulójáról

Az 1954. március 13-án kezdődött harcok 56 napig tartottak, és május 7-én fejeződtek be a francia… Tovább olvasom