Délmagyar logó

2017. 08. 22. kedd - Menyhért, Mirjam 14°C | 24°C Még több cikk.

A Föld ˝allergizálódott˝ a szén-dioxidra

Az eddigi feltételezések szerint bolygónk éghajlata szorosan összefüggött a CO2 légköri koncentrációjával.
Évmilliókkal ezelőtt a Föld éghajlata nem reagált olyan érzékenyen a légköri szén-dioxid szintjének változására, mint napjainkban, az idők folyamán azonban bolygónk "allergizálódott" - derül ki azokból az amerikai paleoklimatológiai kutatásokból, amelyek eredményeit a Nature csütörtöki számában tették közzé.

Az eddigi feltételezések szerint bolygónk éghajlata szorosan összefüggött a CO2 légköri koncentrációjával: a jégkorszakokban alacsony volt a szén-dioxid szintje, míg a melegebb periódusokban magas - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon, valamint a DiscoveryNews hírei között.

A Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem kutatói Ana Christina Ravelo és Jonathan LaRiviere vezetésével a késő miocén kor, a 12 millió és 5 millió évvel ezelőtti periódus éghajlatát rekonstruálták csendes-óceáni üledékanalízissel. A mélyfuratok révén nyert mintákban a tudósok planktonok, azaz mikroszkopikus tengeri élőlények fosszíliáit vizsgáltak, amelyek megkövesedett maradványai régmúlt idők időjárása utaló nyomokat tartalmaznak.

Mint kiderült, a késő miocén korban, amikor az átlagos hőmérséklet magasabb volt, mint napjainkban, az északi félteke pedig gyakorlatilag hó- és jégmentes volt, a légköri szén-dioxid koncentrációja alacsony szinten maradt.

"Valamilyen más mechanizmus melegítette bolygónk éghajlatát" - hangsúlyozta Jonathan LaRiviere, aki szerint az óceáni áramlatok játszhattak nagyobb mértékben közre a klíma alakításában.

A késő miocén korban a Csendes-óceán vize igen meleg volt, és a termoklin, az a réteg, amelyben a víz hőmérséklete hirtelen csökken, lényegesen mélyebben helyezkedett el, mint napjainkban, valamint mások voltak az óceáni áramlatok is.

Az ötmillió évvel ezelőtt beköszöntött pliocén kor kezdetére viszont megváltoztak az áramlatok, és a kontinensek is nagyjából a mai helyzetüket foglalták el. Ezzel egybeesett az átlaghőmérséklet hirtelen leesése, a termoklin sekélyebb vizekbe való felemelkedése, valamint az északi félteke egy részének eljegesedése.

"Ezek a kutatások azt mutatják, hogy milyen szerepet játszottak az óceáni áramlatok bolygónk éghajlatában, segítenek megérteni, hogy hogyan formálódtak a klimatikus rendszerek" - összegezte Ana Christina Ravelo.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Atomot feleztek meg, majd raktak újból össze

A német kutatók kísérletek során a céziumatomot lézerek segítségéve csaknem az abszolút nulla fokig… Tovább olvasom