Délmagyar logó

2018. 11. 18. vasárnap - Jenő 0°C | 7°C Még több cikk.

A Föld fejlődésére lehet következtetni idősebb ˝unokatestvére˝ vizsgálatával

A Földnél mintegy 60 százalékkal nagyobb a Kepler-452b, körülbelül 1400 fényévnyire található bolygónktól, a Hattyú csillagképben.
A Föld jövőbeli fejlődésére is lehet következtetni bolygónk idősebb "unokatestvére", a most felfedezett Kepler 452/b jelű planéta vizsgálatával - hangsúlyozta Jon Jenkins, a Kepler-űrteleszkóp adatait elemző kutatócsoport vezetője.

A Kepler 452/b az első, a Földet alig meghaladó méretű bolygó, amely a Naphoz hasonló csillag lakhatósági zónájában kering, azaz az égitest felszíni hőmérséklete folyékony víz jelenlétének kedvez. A Föld "unokatestvérével" együtt a Naprendszeren kívüli igazolt planéták (exobolygók) száma 1030-ra emelkedett - olvasható az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA honlapján.

"Az első exobolygó felfedezésének 20. évfordulóján olyan planétát és csillagot találtunk, amelyek az eddig megismertek közül a leginkább emlékeztetnek a Föld-Nap párosra" - emelte ki John Grunsfeld fizikus, űrhajós, a NASA tudományos igazgatóságának helyettes vezetője, aki szerint ez a felfedezés egy újabb lépéssel viszi közelebb az emberiséget a Föld "2.0-ás verziójának" a megtalálásához.

Az űrteleszkóp megfigyeléseit három földi telepítésű távcső méréseivel egészítették ki a NASA szakemberei, ezek a vizsgálatok kulcsfontosságúak voltak az égitest bolygóvoltának beigazolásában, lehetővé tették a csillag (Kepler452) méretének és fényességének, valamint a bolygó pályaívének pontosabb meghatározását. A bolygó 1400 fényévnyire, a Hattyú (Cygnus) csillagképben található. Átmérője 60 százalékkal nagyobb, mint a Földé, így méreténél fogva az úgynevezett szuper-Földek kategóriájába sorolható. A Kepler 452/b tömegét és kémiai összetételét eddig ugyan nem sikerült meghatározni, ám a korábbi kutatási eredmények azt valószínűtik, hogy kőzetbolygóról van szó.

Az égitest 385 nap alatt tesz egy teljes kört szülőcsillaga körül, amelytől 5 százalékkal nagyobb távolság választja el, mint a Földet a Naptól.
A csillag, a Kepler 452 a számítások szerint 6 milliárd éves, azaz 1,5 milliárd évvel idősebb, mint a Nap. Felszíni hőmérséklete megegyezik a Napéval, ám fényességében 20 százalékkal, átmérőjében 10 százalékkal múlja felül központi csillagunkat. A Kepler 452 és a Nap színképe és felszíni hőmérséklete alapján egyaránt a G2 típusú csillagok közé tartoznak.

A Discovery-program keretében épített Kepler-űrtávcsövet 2009 márciusában indították útjára, legfontosabb feladata a Földhöz hasonló bolygók keresése úgynevezett tranzit módszerrel: a műhold a csillagfény parányi elhalványulásait méri, amelyeket a napjuk körül keringő bolygók elhaladása okoz. Az űrteleszkóp fotometriai pontosságát garantáló négy lendkerék közül kettő 2013-ra meghibásodott, így új "forgatókönyvet" kellett írni. Eszerint 2014 nyarától a K2 küldetés keretében az űrteleszkóp a Naprendszer bolygóinak keringési síkjába fordítva kering, s egy-egy területet 80-90 napig figyel meg. Az eredetinél valamivel rosszabb fotometriai pontosságot az elérhető új csillagpopulációk és egyéb asztrofizikai objektumok sokasága ellensúlyozza. A Kepler-misszió keretében 4696 bolygójelöltet fedeztek fel, ezek közül 1030 esetében igazolódott a bolygóstátusz, a K2 küldetés során pedig 22 égitestről bizonyították, hogy planétákról van szó.

Az MTA Konkoly Thege Csillagászati Intézetének a kutatói mind az eredeti Kepler-misszió, mind a K2 küldetés előkészítésében részt vettek célpontválogatással és célpontjavaslatok írásával. Javaslatukra került be például az új misszió tudományos programjába a változócsillagok százainak megfigyelése. Az akadémiai kutatók a világon elsőként végeztek megfigyeléseket kisbolygókról a Kepler-űrtávcsővel. Az egyedülálló adatsor a Naprendszer születéséről is fontos információval szolgál majd, és finomítja a jövő exobolygó-kereső küldetéseit. Az MTA csillagászainak elsőként sikerült két nagyon távoli, a Neptunuszon túl keringő égitest forgását is megmérni.

Korábban

A Kepler-186 kisméretű naprendszer beleférne a Merkúr bolygó keringési pályájába. A Kepler-452b névre keresztelt, újonnan felfedezett égitest különlegessége, hogy a Naphoz nagyon hasonló, ám idősebb csillag körül kering, méghozzá a Földéhez hasonló pályán, nagyjából 1400 fényévnyire bolygónktól, a Hattyú csillagképben.

A Földnél mintegy 60 százalékkal nagyobb planéta mérete alapján a felszíne sziklás és megfelelő távolságra kering a csillaga körül ahhoz, hogy folyékony víz legyen a felszínén, ami alapvető feltétele az élet jelenleg ismert formájának.

Egyelőre nem tudunk sokat. A bolygó mérete alapján lehet Föld-tipusú bolygó, de lehet akár gázóriás is. Hogy ezt kiderítsék,még éveken át kell méricskélni a bolygót, mielőtt ennél pontosabbat tudunk.

2
A NASA által 2015. július 23-án közreadott méretarányos számítógépes illusztráció az amerikai űrkutatási hivatal Kepler űrteleszkópja segítségével feldezett Kepler-452b rendszerről (b), a Kepler-186 rendszerről (k), valamint naprendszerünkről (j).
Fotó: MTI/EPA/NASA/JPL-Caltech/T. Pyle

Egyelőre arról van csak szó, hogy elemzik annak a távcsőnek az adatait, amit arra találtak ki, hogy figyelje, mikor csökken egy távoli csillag fénye. A Kepler-452-es rendszer esetében négy ilyen csökkenés volt, vagyis négy alkalommal állt be valami a rendszer központi csillaga és az űrtávcső közé. Ha ez az egészen apró, századszázalékokban mérhető csökkenés megtörténik, a csillagászok alaposabban megnézik az adatokat, és eldöntik, milyen távol lehet a csillagtól, illetve mekkora is lehet a bolygó. Ez a két adat nagyon fontos a lakhatóság szempontjából, azonban önmagában még nem elég ahhoz, hogy kiderüljön, valóban kőzetbolygóról van szó - írja az index.hu.

A nagy kőzetbolygók, vagyis szuperföldek esetében a nagyobb tömeg nagyobb gravitációt, az pedig több megtartott gázt és vastagabb légkört jelent. A vastagabb légkör és a több gáz egyenes út az üvegházhatás durvulása felé, ráadásul a nagyobb teljesítményű csillagtól 10 százalékkal több fényt kap, mint a Föld – vannak olyan modellek, ami alapján ez nem kedvez az élet kialakulásának, vagy akár víz állandó jelenlétének. Lehet, hogy nincs is légkör, vagy van, de az élet szempontjából bárcsak inkább ne lenne.

Korábban írtuk:


Egy Földhöz hasonló bolygót fedezett fel a Naprendszeren kívül az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Kepler űrteleszkópja.

A NASA szakemberei csütörtöki sajtótájékoztatójukon elmondták, hogy a Földnél mintegy 60 százalékkal nagyobb planéta nagyjából 1400 fényévnyire található bolygónktól, a Hattyú csillagképben.

Korábban is találtak már hasonló méretű bolygókat, ám a Kepler-452b-re keresztelt újonnan felfedezett égitest különlegessége, hogy a Naphoz nagyon hasonló, ám idősebb csillag körül kering, méghozzá a Földéhez hasonló pályán.

1
NASA által 2015. július 23-án közreadott számítógépes illusztráció az amerikai űrkutatási hivatal Kepler űrteleszkópja segítségével feldezett, a Földhöz hasonló exobolygóról (j). A Földnél mintegy 60 százalékkal nagyobb planéta nagyjából 1400 fényévnyire található bolygónktól a Hattyú csillagképben.
Fotó: MTI/EPA/NASA/JPL-Caltech/T. Pyle

"Nagyszerű előrelépés olyan planétát találni egy Napszerű csillag körül, amely méretében és hőmérsékletében is hasonlít a Földhöz" - jegyezte meg Jeff Coughlin, a kaliforniai Mountain View-ban működő SETI Intézet Kepler űrteleszkóppal foglalkozó kutatója.

A szakemberek úgy vélik, hogy mérete alapján a Kepler-452b felszíne sziklás és a planéta megfelelő távolságra kering a csillaga körül ahhoz, hogy folyékony víz legyen a felszínén, ami alapvető feltétele az élet jelenleg ismert formájának.

A felfedezés részleteit a The Astronomical Journal című folyóirat következő számában ismertetik a szakemberek.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Túl gyorsan olvadó gleccser okozott áradás Kazahsztánbna

A Kargalinka gleccser szokatlanul gyors olvadása miatt csütörtökre virradóra kiöntött a jégmező… Tovább olvasom