Délmagyar logó

2017. 11. 25. szombat - Katalin 3°C | 12°C Még több cikk.

A folsav nagy adagokban sem növeli a rák kockázatát

A folsavnak különösen fontos a szerepe a terhesség korai szakaszában, mivel a fejlődő embrió gerincét, a velőcsövet lezáró folyamat a B9 jelenlétében megy végbe hibátlanul.
A folsav nagy adagokban sem növeli a rák kockázatát - erre a következtetésre jutott egy nagyszabású vizsgálat alapján az a nemzetközi kutatócsoport, amely eredményeit a The Lancet legújabb számában ismerteti.

A folsavnak (B9-vitamin) különösen fontos a szerepe a terhesség korai szakaszában, mivel a fejlődő embrió gerincét, a velőcsövet lezáró folyamat a B9 jelenlétében megy végbe hibátlanul. A vitamin nélkülözhetetlen a sejtek osztódása szempontjából, de szerepe van a fehérvérsejtek, vörösvértestek, vérlemezkék képzésében, az aminosavak és nukleinsavak anyagcseréjében, és hozzájárul a gyomor-bélrendszer, valamint a szájnyálkahártya épségéhez is. Az egészséges ember mintegy 5-15 milligramm folsavat raktároz szervezetében, elsődleges forrásai a leveles zöldségek.

Az Egyesült Államokban és Kanadában 1998 óta a lisztet kötelezően folsavval dúsítják, hogy megelőzzék az olyan veleszületett rendellenességeket, mint a nyitott gerinc (spina bifida). Nyugat-Európában ugyanakkor a liszt nem tartalmaz folsavat azon aggodalmak miatt, hogy a sejtosztódáshoz nélkülözhetetlen vitamin valamelyest megnövelheti a rákos daganatok kockázatát.

A nemzetközi kutatócsoport 13 önálló követéses vizsgálat adatait elemezte, amelyekben összességében ötvenezer önkéntes vett részt. A résztvevők véletlenszerűen kiválasztott csoportja naponta szedett folsavat, míg a többiek placebót kaptak. Az önkéntesek egészségi állapotát öt éven át követték nyomon, s ezalatt a folsavat szedők 7,7 százalékánál alakult ki rosszindulatú daganat, míg a placebós csoportnál a különféle rákos megbetegedések aránya 7,3 százalék volt. A különbség a tudósok szerint akár a véletlen műve is lehet.

A legtöbb vizsgálatban a folsav napi adagja 0,5 és 5 milligramm között volt, az egyik kutatásban pedig a napi dózis elérte a 40 milligrammot, de itt sem találtak lényeges eltérést a rákos megbetegedések gyakoriságában.

"A vizsgálat viszonylag rövid ideje alatt sem pozitív, sem negatív értelemben sem észleltünk szignifikáns különbséget" - hangsúlyozta John Baron, a dartmouthi Geisel Orvosi Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője, hozzátéve azonban, hogy egy rákos daganat kifejlődéséhez a legtöbb esetben 10-20 év kell. Így rövidebb távú vizsgálatok alapján nehéz egyértelmű következtetéseket levonni, ezért a kutatásokat folytatni kell.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Világvégén várták a legjobban a világ végét

Feltehetően Koniec Swiata, azaz a lengyelországi Világvége nevű település várta a világon a… Tovább olvasom