Délmagyar logó

2017. 05. 28. vasárnap - Emil, Csanád 13°C | 25°C Még több cikk.

A hiperóriás csillag 30 éve ejti ámulatba az asztronómusokat

Harminc éve ejti ámulatba az asztronómusokat egy hiperóriás csillag, amelynek hőmérséklete kevesebb, mint három évtized alatt háromezer Celsius-fokkal növekedett.
A megfigyelésekről, amelyeket hat európai ország csillagászai végeztek holland szakemberek irányításával, az Astronomy and Astrophysics folyóiratban látott napvilágot tanulmány.

A hiperóriás csillagok sok milliószor fényesebbek, mint a Nap, galaxisunkban csupán egy tucat ilyen csillag ismert. A felfedezés fontos lépés lehet a hiperóriások rejtélyének megismeréséhez, amelyek a Tejútrendszer legfényesebb és legmasszívabb csillagai - olvasható a ScienceDaily tudományos hírportálon.

A HR 8752 (A V509 Cassiopeiae) katalógusjelű csillag a Kassziopeiai csillagképben, körülbelül 7800 fényévnyire van a Földtől. 1900 és 1980 között a csillag felszíni hőmérséklete gyakorlatilag változatlan, 5000 Celsius-fok volt. Az 1980-as évek elején kezdett a távoli nap "felforrósodni", majd 1985 és 2005 között elérte a 8000 Celsius-fokot. Az adott időszak alatt a csillag rádiusza, amely eredetileg a Napét 750-szer múlta felül, csökkent, immár "csupán" 400-szorosa.

A hiperóriás csillag 30 éve ejti ámulatba az asztronómusokat.
A hiperóriás csillag 30 éve ejti ámulatba az asztronómusokat.

"Megdöbbentünk, milyen óriási változáson ment át a csillag ilyen rövid idő alatt" - hangsúlyozta Alex Lobel belga asztrofizikus, a tanulmány társszerzője.

A kutatók szerint a HR 8752 sárga hiperóriás, vagyis rövid életének egy olyan szakaszába ért, amikor a hőmérséklete és fényessége nagyon gyorsan változik. A sárga hiperóriásoknak nagyon szokatlan a légkörük is, mivel a kifelé "húzó" erők egyenlők, de sokszor erősebbek a gravitációnál. Ennek köszönhetően iszonyú mennyiségű, évente körülbelül egy Nap-tömegnyi anyagot dobhatnak le magukról.

A HR 8752 sorsa ismeretlen, bár sok jel mutat arra, hogy szupernóvaként végzi életét, vagy úgynevezett fényes kék változó (LVB Luminous Blue Variable) fázisba kerül. Az ilyen forró és nagy luminozitású csillagok folyamatosan változtatják fényességüket és erős csillagszelüknek köszönhetően jelentős mennyiségű anyagot veszítenek. Bármi is legyen a HR 8752 sorsa, mint a megfigyeléseket harminc éve irányító Kees de Jager és Hans Nieuwenhhuijzen, az utrechti Holland Űrkutatási Intézet szakemberei megjegyzik, semmilyen változás nem kerülheti el a kutatók figyelmét.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

7 lakható bolygó van galaxisunkban

A lakható bolygók katalógusában a projekt egy évvel ezelőtti indulásánál mindössze két égitest… Tovább olvasom