Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -2°C | 5°C

A húsvéti bárány üzenetei

A bárány a zsidó-keresztény kultúrkörben élők számára fontos szimbólum. Szolgát és bárányt is jelent a latin agnus szó az Ószövetségben. És hogy még mi mindent szimbolizál a húsvéti bárány, arról – a Mária Rádión is hallgatható Jel-kép-tár című műsorban – beszélget Pál József, a szegedi egyetem irodalomtörténész-professzora Liszkai Tamás plébánossal és Imrényi Tibor ortodox lelkésszel.
Megvédte az Úr haragjától a feláldozott bárány a vérével megjelölt házakban élőket – az ótestamentumi történet szerint. A Bibliában Krisztus előképe a bárány, amely a kiválasztott nép mindennapi eledele és áldozata a jeruzsálemi templom oltárán.

A bárány az ártatlanság, a szelídség jelképe. Fotó: Schmidt Andrea
A bárány az ártatlanság, a szelídség jelképe. Fotó: Schmidt Andrea

Ábel, az ártatlan áldozat

– A Teremtés könyvének elején, az őstörténet részeként jelenik meg a bárány feláldozása. Ábel mint juhpásztor egy kost mutat be áldozatként Istennek, amit Isten elfogad – ellentétben testvérének, Káinnak a föld terméséből bemutatott áldozatával. Ezért Ábel, aki az áldozatot bemutatta, maga is egyfajta bárány és ártatlan áldozata lesz Káin bosszújának. Az ártatlanság hozzátapad a bárány jelképiségéhez – véli Liszkai Tamás plébános. A főiskolai docens szerint a némaság, a türelem emelődik ki Ézsaiás báránnyal kapcsolatos Szolgaénekében.

– Megrendítő pontossággal írja le a húsvéti bárány, Jézus Krisztus szenvedését Ézsaiás könyvének 53. fejezete: „Amikor kínozták, alázatos maradt, száját sem nyitotta ki. Mint az ártatlan bárány, ha vágóhídra viszik, vagy mint a juh, mely némán tűri, hogy nyírják, ő sem nyitotta ki száját. Fogság és ítélet nélkül hurcolták el, de kortársai közül ki törődött azzal, hogy amikor kiirtják a földön élők közül, népe vétke miatt éri a büntetés?!" – idézi Imrényi Tibor ortodox lelkész. A volt egyetemi oktató arra is emlékeztet, hogy Keresztelő János előre tudja Krisztus sorsát, mikor a Jordán folyó partján először találkoznak, rámutat: „Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit."

Farkasok között

– A visszautalásokban Jeremiásnál mint áldozati állat jelenik meg a bárány, ami átadja magát, de nincs benne harag és gyűlölet azok iránt, akik áldozattá teszik. A bárány a szelídség jelképe is Ézsaiás könyvében. Az ártatlanság érzete hozzákapcsolódik a bárányhoz, amely annyira megbízik az emberben, hogy megölni fájdalmas cselekedet. Ennek teológiai jelentése – Liszkai Tamás szerint –, hogy a Megváltó elfogadja azt a sorsot, amelyet Isten neki szánt: a szelídség hivatástudattal párosul. Az áldozat hozzátartozik a hívő és öntudatos élethez. Krisztus szavaival: „Úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé."

Régebbi katolikus templomokban gyakori Krisztus bárányként való ábrázolása. A szegedi Dömötör-torony bejárata fölötti, a város jelké-
Régebbi katolikus templomokban gyakori Krisztus bárányként való ábrázolása. A szegedi Dömötör-torony bejárata fölötti, a város jelké-

– Az ártatlan Zsuzsannát is szokták bárányként ábrázolni az őt „farkasként" megleső vének között – utal a bárány szimbólum egy újabb megnyilvánulására Pál József. A Dante-kutató azt is megemlíti, hogy az Isteni színjátékban mikor a reményről szól Dante, akkor mint „bárány" akar visszatérni Firenzébe, ahol „farkasok" között kell lennie. Az áldozat hozzátartozik a hívő és öntudatos élethez. „Úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé."

Mindezt sorba téve nyilvánvaló, mennyire beleivódott a bárány szimbóluma a keresztény kultúrkörben nevelkedő ember gondolkodásába.

A jó pásztor motívum

 Kereszttel, könyvvel

– Nyugaton, a protestáns egyházaknál a bárányábrázolás egészen máig tart. Régebbi katolikus templomokban is gyakori Krisztus bárányként való ábrázolása – emlékeztet Imrényi Tibor. Ám a 692-es konstantinápolyi zsinat elrendelte, hogy Krisztust nem Nappal és Holddal körülfogott bárány képében kell ábrázolni, hanem emberi mivoltában, mert ezzel a szenvedésére és feltámadására fogunk emlékezni.
– Kereszttel, zászlóval, könyvvel is ábrázolják a bárányt – emlékeztet az európai művészet történetéhez tartozó alkotásokra Pál József. – Mikor kereszttel látható, az Krisztus keresztre feszítését, míg ha zászlót tart a bárány, akkor az a feltámadást, a győzedelmes Jézust idézi.
– Militáns szerepet is kap a bárány a Szent György-zászlóval az 1200-as években heraldikai ábrázolásokon. Például II. Endre magyar irály és IX. Szent Lajos pénzérméjén – lep meg Liszkai Tamás. A miértre pedig azt válaszolja, hogy mindkét király támogatta a keresztes hadjáratokat. Pénzérméjükön a bárány ugyanúgy az ártatlanság és az áldozat jelképe, mint a győzelemé, a hatalomé, az erőé, amit megdicsőült bárányként Krisztus jelent. A bárányt mint a hatalom szimbólumát gyakran ábrázolják szarvval is.

– A bölcsességirodalmakban, a Zsoltárok könyvében – hellén bukolikus irodalom hatására – megjelenik úgy is a bárány, mint az öröm kifejezése – folytatja Liszkai Tamás. A Jézus előtti időszakban az ősi és ártatlan élethez való visszatérés szimbolikája a pásztor, aki a nyájával jól érzi magát.

– A jó pásztor motívum is kapcsolódik Jézushoz, akinek tanítványait mint bárányokat ábrázolják a Ravennai mozaikok – utal egy újabb kultúrtörténeti szempontra Pál József, a szegedi egyetem irodalomtörténész-professzora. – Ugyanakkor az egyik mozaikon Ravenna első püspöke, Szent Apollinárisz körül 6–6-os csoportosításban a tanítványok láthatók mint bárányok. Érdekes: Mózes és Illés is látható, alattuk három és egy bárány. Az ikonográfiai megoldás arra utal, hogy Krisztussal, a báránnyal tart három „tanítvány": a hit, a remény és a szeretet.

A római katakombákban, az ókeresztények föld alatti temetkezési és istentiszteleti helyén, az úgynevezett Jó pásztor katakombára Imrényi Tibor a hittanra járó gyermekek figyelmét is fel szokta hívni. Az ottani falfestményen Krisztus vállán tartja az elveszett és a jó pásztor által megtalált bárányt, mellette jobbról és balról is egy-egy bárányt ábrázol a festmény. E bárányok Pál József szerint utalhatnak a legközvetlenebb tanítványokra, Péterre, Jakabra és Jánosra. Imrényi Tibor számára e kép azt jelentheti, amit a Megváltó ígért: ha ketten vagy hárman összejönnek az emberek, Krisztus ott van közöttük.

A papi ruha üzenete

– Az eltévedt bárányt jelképezi a papi stóla, a „nyakravaló" – magyarázza Imrényi Tibor. Mint ahogy Krisztus a nyakába veszi az eltévedt bárányt, úgy veszi a stólával jelképezve a közösséget, a bárányok lelkét is a nyakába a felszentelt pap, aki felelős a nyájáért. A papi stóla jelképezi még a föntről leáradó kegyelmet, ami nélkül nem lenne semmi.

– Az érseki palliumnak, a fejen áthúzható stólának báránygyapjúból kell készülnie – árulja el Liszkai Tamás. Szerinte e pallium kifejezője annak, hogy a papnak a hívekért felelősséget, áldozatot vállaló pásztorrá kell válnia, annál inkább, minél feljebb kerül az egyházi hierarchiában. A pásztori feladat egyértelmű hangsúlyozása Gergely pápa óta, hogy a pápa az Isten szolgáinak a szolgája.


Az élet megszerzője

– Az áldozati bárány kehelyben felfogott vére, az oltáriszentség ábrázolása több festményen is megtalálható – veti közbe Pál József. – Jeremiás könyve is megerősíti, az áldozattá lett bárány, Krisztus a megdicsőült valóság: megölhetetlen, köztünk van. Ennek az áldozatnak a dicsősége mégiscsak az életnek a megszerzése az ember és a világ számára.

– Egyszerre áldozat Krisztus mint bárány és az, aki a megmenekülést jelenti az ember számára. Mint Izsák történetében, akit a bárányáldozat ment meg a feláldozástól. A Szentírás-magyarázó Órigenésznél megjelennek az átfedések: Krisztus egyszerre az áldozat, de a túlélő is, aki feltámad és él. A bárány egyszerre megölhető és megölhetetlen, s e különleges átfedések miatt lesz az oltáriszentségnek a jelképe a bárány – összegez Liszkai Tamás.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Isten szeret, nem fordítja el a fejét

Böjte Csaba az Erdélyben sanyarú körülmények között élő gyerekek mentésére tette fel az életét. Kondé Lajos a híveknek ad iránymutatást a feltámadás és az újjászületés ünnepén. Tovább olvasom