Délmagyar logó

2018. 10. 19. péntek - Nándor 11°C | 22°C Még több cikk.

A legrosszabb béke is jobb, mint egy háború

Dr. Tóth László 1992 óta részt vett a délszláv válságban, vezette a Szeged Biztonságpolitikai Központot. Ezredesként szerelt le, majd 2009 novemberében rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté nevezte ki Sólyom László köztársasági elnök. Interjú a Szegedről indult szarajevói magyar nagykövettel.
– Másfél évet dolgoztam azért, hogy a daytoni béke megvalósuljon. 1995-ben az akkori EBESZ nagykövet szakértőjeként dolgoztam Szarajevóban – kezdte a beszélgetést a tavaly ősszel kinevezett szarajevói magyar nagykövet, Tóth László, akivel Szarajevóban, a Magyar Köztársaság Nagykövetségén beszélgettünk Bosznia-Hercegovina (BIH) jelenéről, és kitörési pontjairól. A Szegedről indult férfi elmesélte: katonai pályája után karrierje csúcsaként tekint a diplomáciai hivatásra.

– Teljesen váratlanul ért a felkérés. Balázs Péter, külügyminiszter keresett meg, és egy hosszú szakmai beszélgetés után ajánlott a nagyköveti posztra. Csak egyszer kérik fel az embert nagykövetnek – megtiszteltetésnek éreztem, és elvállaltam a megbízatást – magyarázta kinevezésének körülményeit Tóth László. A geopolitikusként végzett szakember örül, hogy egy, a térség politikájában jártas magyart neveztek ki a posztra – több évtizedes tudását kamatoztathatja munkája során. – A magyar nemzet, a Magyar Köztársaság szolgálatánál nincs szebb feladat – fogalmazta meg a nagyköveti pozíció leglényegesebb mondanivalóját Tóth.

Tóth László: – A legrosszabb béke is jobb, mint egy háború. Fotó: Segesvári Csaba
Tóth László: – A legrosszabb béke is jobb, mint egy háború.
Fotó: Segesvári Csaba

A délszláv háború hatásra Szegedre


A nagykövet emlékeztetett arra: szegediként sajnos mi is megtapasztalhattuk, hogy milyen a háború vonzásában élni. Az 1992-ben a szomszédunkban kirobbant háború főként nacionalista érzelmekre épült: a szélsőségek egymás fölé kívántak kerekedni. Az ENSZ-embargó áttételesen is kihatott Magyarországra. A háború hatásának tudható be, hogy a működő tőke messze elkerülte a térségét: nemcsak Jugoszláviát sújtotta a háború, hanem Szegedet és környékét is. A határzár miatt milliárdos veszteség keletkezett hazánkban, a magyar ipar is megsínylette a válságot.

Szarajevó a háború alatt.

– A korábbi Jugoszláviából rengetegen érkeztek hazánkba pihenni, vásárolni – ez ő dinárjaik mind elvesztek – fogalmazott Tóth, majd azzal folytatta: a pénz oda megy, ahol nyugalom van. A veszélyt kerüli a tőke, csak oda ruháznak be a vállalatok, ahol hosszú távon is a biztonságot látják. A legfontosabb külpolitikai feladatnak ezért a térség stabilitásának a biztosítását nevezte Tóth László, aki szerint minden pénzt megér, hogy a térségben béke legyen és Bosznia-Hercegovina stabil állammá váljon. A nagykövet szerint európai uniós csatlakozásunkkal óriási – pozitív és negatív – tapasztalatra tettünk szert, amit most megoszthatunk a délszláv államok vezetőivel. Az eddigi információcsere egyik hasznát majd akkor láthatjuk, amikor a Bosznia és Hercegovina polgárai is vízum nélkül utazhatnak az unióba. Tóth Lászlónak az a véleménye, hogy ezek az emberek lesznek legfőbb hírnökeink – hirdetni fogják, hogy érdemes Magyarországra jönni.

Az ENSZ-embargó áttételesen is kihatott Magyarországra. A háború hatásának tudható be, hogy a működő tőke messze elkerülte a térségét: nemcsak Jugoszláviát sújtotta a háború, hanem Szegedet és környék
Az ENSZ-embargó áttételesen is kihatott Magyarországra. A háború hatásának tudható be, hogy a működő tőke messze elkerülte a térségét: nemcsak Jugoszláviát sújtotta a háború, hanem Szegedet és környék is. Fotó: Segesvári Csaba

– A legrosszabb béke is jobb, mint egy háború – válaszolta a delmagyar.hu-nak arra a kérdésre, hogy miként látja a térség stabilitását. A nagykövet kifejtette: Bosznia-Hercegovina jelenleg két entitásból áll, a Szerb Köztársaságból és a Bosznia-Hercegovina Föderációból. Az entitások további kantonokból szerveződtek, a teljes állam kialakulását a daytoni békeszerződés szabályozta. A bürokrácia melegágyának is tarthatnánk Boszniát, minden minisztériumból hármat hoztak létre: kettőt-kettőt az entitásoknak és egyet az államnak. – A délszláv válság tönkretette az emberek életét: az elmúlt húsz évben csak a gyűlölet, a harc, az uszítás dominált. A vízumliberalizációval ki tudjuk mozdítani megcsömörlött közegükből a boszniaiakat – indokolta a vízummentesség szükségességét Tóth. Magyarországot tiszteletbeli szomszédjának tekinti Bosznia-Hercegovina, köszönhetően az elmúlt évek erőfeszítéseinek. Komoly eredménynek értékelte Tóth László azt, hogy nem csak a magyaroknak sikerült a boszniaiak bizalmát elnyerni, hanem egymással – szerbekkel, horvátokkal, bosnyákokkal – szemben is elfogadóbbak lettek.

Számillió euró és a kitörés lehetősége

A gazdasági együttműködésről megtudtuk: százmillió eurós nagyságrendben cserélnek gazdát az áruk, a kereskedelmi mérlegünk rendkívül pozitív. A magyar alumíniumipar, a Mol, a Fornetti, sőt, a szegedi Szeplast is megvetette már a lábát a térségben. Tóth László hangsúlyozta: – A mostani helyzetben – a pénzügyi és világválságban – aki elsőként lép, és mer beruházni, az biztosan nyer. A stabilitással együtt Bosznia gazdasága is fejlődni fog.

Mesébe illően szép a Drina völgye. Fotó: Segesvári Csaba
Mesébe illően szép a Drina völgye.
Fotó: Segesvári Csaba

A kitörési pontokról Tóth elmondta, a Drina-, a Neretva-völgye, a neumi tengerpart a turizmus fellendülését hozhatja. Szarajevó az elmúlt 15 évben rengeteget fejlődött – későbbi írásunkban beszámolunk a mai Szarajevóról is –, a bosnyák hagyományosan vendégszerető nép. Kultúrájuk, ételeik, életvitelük nagyban hasonlít a magyarokéhoz, könnyű megszeretni ezt az országot. Az országban aknamentesítenek, a Szarajevót övező hegyek ideális túracélpontok, a völgyekben futó folyókon a vadvízi evezés is egyre népszerűbb. Információnk szerint a közeljövőben megépül az észak-déli autópálya is, ami a Belgrád–Zágráb autópályát kötné össze a neumi tengerparttal. Így Budapestről az M6-oson át alig néhány óra alatt érhetünk majd el a bosnyák tengerpartra.

Nagyköveti pozíció: a szakma csúcsa

A nagyköveti kinevezésekkel kapcsoltban megkérdeztük Tóth Lászlót, mit szól Martonyi János kijelentéséhez, miszerint a politikai okokból kinevezett nagyköveteket az – időközben megalakult – új kormány visszahívja.


– Ha csak egy percig is a Magyar Köztársaságot szolgálhattam, büszke vagyok. Minden kormánynak a szuverén joga, hogy eldöntse, kivel dolgozik. Szakmai múltam miatt nem érzem, hogy politikai kinevezést vehettem volna át. Egy boszniai nagykövetnek nagyon sokat kell dolgoznia, hogy a már elért eredményeket megtartsa. Legyen az akár a szabad, vízummentes utazás, akár az euroatlanti integráció elősegítésének kérdése. Nem beszélve olyan fontos, folyamatban lévő ügyekről, mint a Membership Action Plan – MAP – folytatása, ami a NATO-hoz való csatlakozás egyik lépcsője – fogalmazott Tóth László, a Magyar Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott szarajevói nagykövete.

Olvasóink írták

  • 6. deszkás 2010. június 13. 17:47
    „Becsei.s.! Pedig Lukácsnak igaza van.”
  • 5. TTT 2010. június 12. 09:45
    „Békének valóban nagyon rossz volt, de a vérengzések után talán megfelelő, de a fő bűnös szerbeknek túl sokat adtak. Ha a bűnösöket nem büntetik, hanem saját államot kapnak az államban, akkor ne várjunk tőlük bocsánatkérést, se békés együttélést.”
  • 4. becsei.sandor 2010. június 10. 19:56
    „A legjobban hangzó parafrázis is rosszabb az eredeti mondatnál,amiből parafrezálták.
    Az eredeti Lukács György mondat is minősíthetetlen."a legrosszabb szocializmus is
    jobb a legjobb kapitalizmusnál"”
  • 3. reagens 2010. június 09. 14:17
    „De legalább pártatlanok voltunk és szállítottunk a horvátoknak is, szerbeknek is. :))
    (Lásd az Underground c. nagysikerű Kusturica filmet!)
    De annak idején így voltunk a 80-as évekbe is. Akkor is szállítottunk hadianyagot Iraknak is Iránnak is. :))
    Beirutba meg lelőtték a Malév gépet.. Nem volt nagy csapás (max a Malév statiszkáját rontotta), a nagyja úgyis hajón ment.. ;))”
  • 2. xene@freemail.hu 2010. június 09. 11:57
    „Az Antall-kormány a fegyver-eladásokkal próbálta volna az embargó káros hatásait csökkenteni ::))....de ugye mint tudjuk, nem lett belőle semmi, mert időközben kiderült ez a kis gyerek-csíny...”
  • 1. reagens 2010. június 09. 10:59
    „"A legrosszabb béke is jobb, mint egy háború"

    Bánja lukam, legyen!
    :))”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Véres vasárnap - vádat emelnek a katonák ellen?

38 évvel a véres vasárnap eseményei után lezárták azt a 12 éven át tartó vizsgálatot, melynek az volt a célja, kiderítsék, mi történt azon a szörnyű napon. Tovább olvasom