Délmagyar logó

2016. 12. 10. szombat - Judit 0°C | 9°C

A Plútó megfigyelését napokon belül megkezdheti a New Horizons

Az űrszondát 2006. január 19-én indították a New Frontiers program első küldetéseként, és ez év július 14-én éri el a Plútót.
Az amerikai New Horizons űrszonda január 15-én, szinte napra pontosan kilenc évvel az indítása után végre elkezdheti a Plútó törpebolygó, valamint öt kísérője közül a legnagyobb, a Charon hold megfigyelését.

Az űrszondát 2006. január 19-én indították a New Frontiers program első küldetéseként, és ez év július 14-én éri el a Plútót: ekkor körülbelül tízezer kilométerre közelíti meg a törpebolygó jeges felszínét. A 700 millió dolláros projekt keretében a New Horizons lesz az első űrszonda, amely közelről vizsgálhatja a Plútót és holdjait, valamint a Kuiper-öv egy-két objektumát, mielőtt elhagyná a Naprendszert - olvasható a The Daily Telegraph online kiadásában.

Az űrszonda energiaellátását radioizotópos termoelektromos generátor biztosítja, hét műszere segítségével nagyfelbontású felvételeket készít, a törpebolygó és holdjai összetételét elemzi, a napszelet és a mágneses mezőket vizsgálja, tanulmányozza a Plútó légkörét, valamint pormintákat vesz.

A küldetés hozzájárulhat központi csillagunk és planétái születési titkainak megismeréséhez is, hiszen a Kuiper-öv a Naprendszer képződésének törmelékét "tartalmazza". A Plútót a Naprendszer 9. bolygójaként 1930-ban fedezte fel Clyde Tombaugh (1906-1997) amerikai csillagász. Átmérője a Hold kétharmadának átmérőjét sem éri el, az égitest a legnagyobb naptávolság idején 7,375 milliárd kilométerre van központi csillagunktól, amelyet 248 éves pályája során legfeljebb 4,436 milliárd kilométerre közelít meg.

Az égitest szinte a kezdetektől éles szakmai viták tárgya volt, a csillagászok egy része bolygónak, más része törpebolygónak ítélte, de akadtak olyan szakemberek is, akik a Neptunusz szökött holdjának vagy üstökösnek vélték. A Nemzetközi Csillagászati Unió 2006. augusztus 24-i döntése értelmében az égitest elvesztette bolygóstátuszát, plutoida törpebolygónak minősül, ez a 134340 katalógusszámú aszteroida. "Mivel a törpebolygó oly távol van, keveset tudunk Plútóról és a holdjairól. Rejtélyes égitestről van szó, hiszen a felszínén például a hőmérséklet mínusz 230 Celsius-fok, ám szokatlan módon a légkör felsőbb rétegei melegebbek" - magyarázta Sheila Kanani, a Királyi Asztronómiai Társaság bolygókutatója.

A misszió érdekessége, hogy az űrszonda fedélzetén elhelyeztek egy konténert, amely Clyde Tombaugh hamvainak egy részét tartalmazza. Az 1997. január 17-én elhunyt tudós halála előtt azt kérte, hogy a világűrben leljen végső nyugalomra, ám aligha képzelhette, hogy földi maradványai eljutnak az általa felfedezett jeges égitest közelébe.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hatalmas meteorkrátert találhattak a Déli-sarkon

A műholdképek szerint a képződmény legalább 25 éves lehet. Tovább olvasom