Délmagyar logó

2017. 01. 18. szerda - Piroska -7°C | 1°C

A rák immunterápiája az év tudományos felfedezése a Science szerint

Az immunterápia nem a tumort állítja a kezelés középpontjába, hanem az emberi immunrendszert: az immunsejteket serkentve próbálják legyőzni a rákot.
A rák immunterápiával történő kezelésében elért előrelépést választotta az év tudományos felfedezésének a Science, de a tekintélyes folyóirat frissen közzétett listájára a laboratóriumban őssejtekből létrehozott miniatűr szervek is felkerültek.

Évtizedek óta tartó kutatások után idén végre megmutatkozott, hogy mire képes a rák immunterápiája - írta a lap, amely szerint új fejezet kezdődött a rák kutatatásában és kezelésében.

Az immunterápia nem a tumort állítja a kezelés középpontjába, hanem az emberi immunrendszert: az immunsejteket serkentve próbálják legyőzni a rákot.

A Science évente közzétett listája az immunterápia mögött kilenc további felfedezést sorol fel, szerepel köztük az is, hogy alvás közben az emberi agy nagytakarítást és karbantartást is végez magán.

Egérkísérletek során figyelték meg a kutatók, hogy alvás közben kitágulnak az idegsejtek közti csatornák, hogy az agyi folyadék átmoshassa őket. Ez a kutatók szerint arra utal, hogy az idegrendszer tisztán tartása az alvás legfontosabb okai közé tartozik.

Nagy jelentőségűek voltak 2013-ban a laboratóriumi körülmények között növesztett miniatűr szervek, szervkezdemények is - írta a Science. Sikerült előállítani többek között miniatűr májat, vesét és agyat, amelyeket egy nap talán jobban lehet majd kutatási célokra használni, mint a kísérleti állatokat.

Az emberi testben élő számtalan mikroba kutatásával is áttörést értek el tudósok. Fény derült arra, az ember számára mekkora jelentőségűek ezek a parányi élőlények - magyarázta a Science. Az orvosi kezeléseknél a jövőben sokkal inkább számításba kell venni az emberi szervezetben élő mikrobákat.

Amerikai kutatóknak 2013-ban sikerült először klónozott emberi embriókat előállítani és őssejteket nyerni belőlük. Azt a módszert alkalmazták, amelyet a Dolly nevű klónbárány létrehozásához is. Vitatott eljárásukhoz a tudósok koffeintartalmú oldatot használtak.

A genetikában nagy jelentőségű, úgynevezett CRISPR-elemek - vagyis a csoportos, szabályosan megszakított rövid palindróm ismétlések (Clustered Regularly Interspaced Short Palindromic Repeats, CRISPR) is felkerültek a felfedezések idei toplistájára. Több mint egy tucat kutatócsoport használta az ismétlődő DNS-szakaszok felfedezését arra, hogy növények, állatok és emberi sejtek genomját megváltoztassa. Az elemeket ma már az egyes gének manipulálásához használt szikének tekintik.

Az agyszövet ábrázolásának új technikája, amely a szövetet átlátszónak mutatja és látni engedi az agysejteket is, "megváltoztatta, ahogyan a tudósok erre az igen bonyolult szervre tekintenek" - fogalmazott a Science.

Egy csillagászati felfedezést is felvett listájára a folyóirat: 2013-ban igazolták azt a több évtizedes sejtést, hogy a szupernóvák kozmikus sugárzás forrásai lehetnek.

A Science 2012-es toplistáját a Higgs-bozon létezésének bizonyítása vezette.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A jégkorszakok koptatják le a hegyeket

A hatalmas méretű gleccserekkel járó jégkorszakok meggyorsítják a hegyeket koptató eróziót egy… Tovább olvasom