Délmagyar logó

2017. 03. 23. csütörtök - Emőke 11°C | 21°C Még több cikk.

A ritkán lakott vidéki területek is érezhetik a városi hő hatását

A New Yorkhoz, Párizshoz és Tokióhoz hasonló nagyvárosokból felszálló hő közvetett módon "felmelegítheti" a téli a hónapokat Alaszka, Kanada és Szibéria néhány távol eső, ritkán lakott területén.
A New Yorkhoz, Párizshoz és Tokióhoz hasonló nagyvárosokból felszálló hő közvetett módon - a légköri áramlások befolyásolásával - "felmelegítheti" a téli a hónapokat Alaszka, Kanada és Szibéria néhány távol eső, ritkán lakott területén - állítják a kutatók.

A Nature Climate Change című tudományos folyóiratban közölt tanulmány szerint a városi hő, amely egyebek között az épületekből és autókból ered, ugyanakkor némileg hűvösebb őszi hónapokat eredményezhet az Egyesült Államok nyugati részén, Kelet-Európában és a Földközi-tenger térségében.

A meteorológusok már régóta tisztában vannak azzal, hogy az épületek, gépjárművek, aszfalt utak és a hőelnyelő háztetők révén a városok melegebbek, mint a gyéren lakott területek. Ez a "városi hősziget"-effektus, ám a kutatók eddig úgy hitték, hogy a felszabaduló hő a városok közelében marad.

A mostani tanulmány azonban, amely számítógépes modellre épült és az északi féltekét vizsgálta, kimutatta, hogy a városoknál lévő meleg levegő nagyjából 800 méterre emelkedik fel, a benne tárolt energia pedig megváltoztatja a magasan lévő légköri áramlatokat, amelyek az uralkodó időjárási viszonyokat diktálják. "A felszabaduló városi hő tulajdonképpen megváltoztatja az áramlást" - mutatott rá Guang Zhang, a kaliforniai La Jollában található Scripps Oceanográfiai Intézet munkatársa, aki a coloradói Boulderben működő Országos Légkörkutató Központban (NCAR) dolgozó Aixue Húval közösen készítette a tanulmányt.

A szakember hangsúlyozta, hogy mindez nincs olyan jelentős hatással a globális átlaghőmérsékletre, mint a klímaváltozásért felelős üvegházhatású gázok. A jelenség ugyanis valójában újra elosztja a hő egy részét: a városi meleg kiváltotta változások évszakonként és területeként is más képet mutatnak a szerint, hogy a légáramlatok miként mozognak az év különböző szakaszaiban.

A számítógépes modell szerint Szibéria néhány része és Északnyugat-Kanada átlagosan 0,8-1 Celsius-foknyi pluszmeleget kaphat a városi hő miatt a téli időszakban - mondta Zhang. Észak-Dakota északi részén és Minnesotában mindössze 0,3 Celsius fokkal lehet melegebb az átlaghőmérséklet, míg az Egyesült Államok keleti partvidékén még ennél is kisebb értékkel kell számolni.

Ezzel szemben Európában és Észak-Amerika északnyugati részén a városihő-hatás valamelyest lehűti a teleket, a legnagyobb lehűlés azonban ősszel következik be, ám ennek okát egyelőre nem tudni. Számos kutató örömmel üdvözölte a tanulmány eredményeit, ám leszögezték, hogy további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy teljes mértékben elfogadják az elméletet.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A sertésinfluenza az emberiség mintegy egynegyedét fertőzte meg

A WHO tanulmánya szerint a világjárvány 2009-2010-ben tombolt, ám a halálozási arány alig érte el a… Tovább olvasom