Délmagyar logó

2017. 11. 21. kedd - Olivér 1°C | 8°C Még több cikk.

A tudomány ünnepe: kiemelkedő kutatói teljesítményeket díjaztak

A Magyar Tudományos Akadémia novemberi rendezvénysorozatának középpontjában olyan kutatások állnak, amelyek célzottan kínálnak megoldást társadalmi-gazdasági szükségletekre.
Kiemelkedő kutatói teljesítményeket díjaztak

Kimagasló kutatói teljesítményeket díjaztak a Magyar Tudomány Ünnepének hétfői nyitórendezvényén a veszprémi Pannon Egyetemen, ahol heten vehették át Pálinkás Józseftől, az MTA elnökétől a kiemelkedő tudományos életmű elismerésére szolgáló Eötvös József-koszorút.

A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége kiemelkedő tudományos életműve elismeréseként Eötvös József-koszorúval tüntette ki Bertényi Ivánt, a történelemtudomány doktorát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusát a középkori magyar történelem és a történeti segédtudományok terén végzett nemzetközileg is elismert eredményes kutatómunkájáért, a Szent Koronáról írt monográfiájáért, a címertan rangját erősítő fél évszázados kiemelkedő oktatómunkájáért.

Csanády Miklóst, az orvostudomány doktorát, a Szegedi Tudományegyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ professor emeritusát a kardiológiában kifejtett, nemzetközileg is elismert kiemelkedő szakmai tevékenységéért, iskolateremő oktatómunkájáért, Csikor Ferencet, a fizikai tudomány doktorát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Elméleti Fizikai Tanszékének professor emeritusát több évtizedes eredményes kutatómunkájáért, példaértékű oktatói és tudományszervezői tevékenységéért ismerte el az MTA Elnöksége.

Marton Katalint, az MTA doktorát, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet professor emeritáját a többfelhasználós rendszerek információelméletének kidolgozásában játszott meghatározó szerepéért, valamint a mértékkoncentráció elméletben elért kimagasló eredményeiért, Molnár Kálmánt, az állatorvos-tudomány doktorát, az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjának professor emeritusát a hazai halparazitológiai kutatások megalapozásáért, nemzetközileg is elismert kutatási eredményeiért, a hazai halak parazitáinak feltérképezéséért, számos új faj leírásáért, az ellenük való védekezés lehetőségeinek feltárásáért tüntették ki.

Somlai Pétert, az MTA doktorát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Elmélettörténeti Tanszékének professor emeritusát közel négy évtizedes, nemzetközileg is elismert példaértékű oktatói és tudományos munkájáért, valamint a szociológia számos fontos témakörében végzett megalapozó kutatásaiért, Zombory Lászlót, a műszaki tudomány doktorát, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékének egyetemi tanárát több évtizedes kiemelkedő oktató- és kutatómunkájáért, eredményes oktatás- és tudományszervezői tevékenységéért, nemzetközileg is példaértékű szakmai közéleti tevékenységéért díjazták.

Az Oláh György-díj kuratóriuma - Oláh György Nobel-díjas tudós közérdekű kötelezettségvállalásával - Oláh György-díjat adományozott Martinek Tamásnak, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerkémiai Intézete egyetemi docensének a gyógyszerkutatás hatóanyagtervezési módszereinek fejlesztésében, a foldamerek szerkezetvizsgálatában és biológiai alkalmazásaikban, a bioaktív molekulák tulajdonságainak vizsgálatában, valamint az NMR spektroszkópia területén elért kiemelkedő kutatási tevékenységéért, eredményes iskolateremtő oktatói, munkájáért.

A Richter Gedeon Nyrt. és a Magyar Tudományos Akadémia által alapított díj kuratóriuma Bruckner Győző-díjat adományozott Felinger Attilának, az MTA doktorának, a Pécsi Tudományegyetem Analitikai és Környezeti Kémiai Tanszéke professzorának a folyadékkromatográfiai folyamatok tanulmányozásában, a kromatográfia mikroszkopikus modelljének kidolgozásában és alkalmazásában elért kiemelkedő eredményeiért.

A 40 éven aluli kutatóknak adományozott Bruckner Győző-díjat Horváth Krisztiánnak, tudományos kutatónak, a veszprémi Pannon Egyetem Analitikai Kémiai Tanszéke adjunktusának ítélték oda a többdimenziós folyadékkromatográfiás elválasztások tervezésében és kivitelezésében, továbbá az ionkromatográfia retenciós folyamatainak leírásában elért értékes eredményeiért.

Mol tudományos díjban részesült Holló András, okleveles vegyészmérnök, a Mol Nyrt. Downstream Termék Tudásközpontja vezetője, a környezetbarát nagy energiatartalmú motorhajtóanyagok sikeres kifejlesztéséhez való alkotó hozzájárulásért.

Pungor Ernő-díjat kapott Szalai István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézete docense az oszcilláló kémiai reakciók mechanizmusának analitikai módszereken alapuló vizsgálataiban elért eredményeiért, az ELTE Kémiai Intézetében folyó analitikai kémiai oktatásban nyújtott magas szintű munkájáért.

Akadémiai Szabadalmi Nívódíjban részesült Hadi Géza, a mezőgazdasági tudomány kandidátusa, az MTA Agrártudományi Központ Mezőgazdasági Intézete tudományos főmunkatársa a kukoricanemesítésben elért kiemelkedő, a köztermesztésben széles körben hasznosított eredményeinek elismeréseként és Volk Balázs, az Egis Gyógyszergyár Kémiai Kutatási Főosztályának igazgatóhelyettese az originális és generikus gyógyszerkutatásokban végzett kiemelkedő tevékenységéért, a fejlesztésben és a termelés területén hasznosított eredményei elismeréseként.

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata 2001-ben Polinszky-díjat alapított a műszaki, természettudományos és gazdasági területen Veszprémben kiemelkedő érdemeket szerzett személyek munkájának elismerésére. Idén a Polinszky-díjat Bienerth Gusztávnak, a Pannon Egyetem Gazdasági Tanácsa korábbi elnökének, a Magyar Kézilabda Szövetség nemzetközi ügyekért felelős elnökségi tagjának ítélték oda, aki kiemelkedő közéleti szerepet vállal Veszprém város gazdasági- és sportéletében, elkötelezett híve a Pannon Egyetem és Veszprém város közötti kapcsolat folyamatos fejlesztésének.

Navracsics: átfogó tudománypolitikai koncepcióra van szükség

Egy több évtizedre szóló, átgondolt tudománypolitikai koncepció kidolgozásának szükségességére hívta fel a figyelmet Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat hétfői megnyitóján a veszprémi Pannon Egyetemen.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a politika és a tudomány összeegyeztethető, ez személyes tapasztalata is; a kétfajta értéket a közjó, a nemzet java köti össze.

Ez alapozza meg a közel százéves szakpolitikát, amelyet tudománypolitikának nevezünk. 1927-ben jelent meg Magyary Zoltán szerkesztésében az első és sajnos mind a mai napig egyetlen átfogó tudománypolitikai összegzés, célkitűzés – ma úgy mondanánk, stratégia –, ez még azon elmélkedik, meghonosodhat-e a tudománypolitika mint szó, mint szakpolitika - fűzte hozzá Navracsics Tibor.

Mára a tudománypolitika meghonosodott, de itt az ideje, hogy a tudósok, politikusok, szakemberek, a mindennapi döntéshozatal ismét előálljon egy több évtizedre szóló, átgondolt tudománypolitikai koncepcióval – hangsúlyozta.

A miniszter szerint az 1927-es kötet időszerűségét Trianon adta, amikor az ország elveszítette területének kétharmadát, népességének közel harminc százalékát, mindent újra kellett gondolni: elveszítette nyersanyag lelőhelyeit, gazdasági kapacitását, így szinte kizárólag a szellemi potenciálra építkezhetett.

A tudománynak Magyarországon ma kiemelt jelentősége van, mert számos fiatal a világban magyarként világszínvonalú kutatásban vesz részt, és azért is, mert a Magyar Tudományos Akadémia évek óta azon dolgozik, hogy ezeket a fiatalokat hazacsábítsa, hogy a megfelelő körülmények biztosítása mellett itthon is meg tuják mutatni kutatási eredményeiket – mondta Navracsics Tibor.

A miniszter szerint a tudomány ünnepe hasznos, mert elgondolkodhatunk a tudomány számos dilemmájáról; ünnepeljük a tudományos közösségeket is, amelyek sok szempontból nehezebb körülmények között, de világszínvonalon alkotnak.

Friedler Ferenc, a Pannon Egyetem rektora köszöntőjében arról beszélt, hogy a kampusz a szűkülő központi forrásokat saját pályázataival, projektjeivel pótolja, amihez azonban új működési modellt vezettek be, amely biztosítja a fenntarthatóságot és minőséget, így az egyetem oktató, kutató és innovációs központ is.

Porga Gyula, Veszprém polgármestere köszöntőjében a Pannon Egyetem a város életében betöltött fontos szerepét hangsúlyozta. A város és az egyetem együttműködési megállapodása a közös jövőt hivatott biztosítani, hiszen a város fejlődésének egyik záloga az egyetem fejlődése. Az önkormányzat célja, hogy Veszprém ne csak a tudomány városa legyen, hanem a tudósok otthona is – tette hozzá.

Pálinkás József: a velünk élő tudományt ünnepeljük

A velünk élő, általunk változó és minket változtató tudományról szól az idei Magyar Tudomány Ünnepe - hangsúlyozta a rendezvénysorozat hétfői megnyitóján Pálinkás József, az MTA elnöke a veszprémi Pannon Egyetemen.

Az akadémia elnöke beszédében kiemelte: 2013-ban a Magyar Tudomány Ünnepe a közeli és megismerhető tudományról szól, arról, amely követi és irányítja az emberi társadalmak életét, és amely mögött kutatók valóságismerő, áldozatos munkája áll. Ez a tudomány közös, osztozik benne tudós a laikussal, kutató a kutatási eredmények használóival. A Magyar Tudományos Akadémia idei programsorozata a magyar tudósokat, a tudomány eredményeit és magát a tudományt ünnepli: a világ megismerésének hiteles módszerét és szemléletét, a világ jobbá tételének szándékát, a tudás örömét és élményét.

Az MTA elnöke hangsúlyozta, hiába igyekeztek sokan az emberi nagyravágyás eszközévé tenni, ideológiák kiszolgálójává alacsonyítani, vagy mítoszok közé sorolni, a tudomány megőrizte méltóságát és megmaradt az, ami volt: különleges emberi tevékenység, a megismerés évezredes, hiteles és kipróbált módszere, és az ebből megszülető, érvényesnek elfogadott tudás összessége. Mint hozzátette, az igazi tudós és az igazi tudás mindig reális és szerény, mindig pontos és felelős.

Pálinkás József szerint a tudás és a tudomány az elmúlt évszázadokban egyrészt elképesztő hatalmat adott az ember kezébe, másrészt elválaszthatatlan része lett a mindennapi életnek. Rámutatott arra, hogy a tudomány hatalmát korunkban legjobban az ipari méretű energiatermelés és a természeti folyamatokba való érdemi beavatkozás szemlélteti. Mindkettőnek van jó oldala, hiszen nem kell nehéz munkával házat építeni, élelmiszert előállítani, mert megteszik helyettünk a gépek, míg a gyógyszerek és az orvosi eljárások megelőzik a betegségeket, meggátolják a testi szenvedést és meghosszabbítják életünket. A nehézségekről szólva az akadémia elnöke az emberi kapzsiságot emelte ki, amely a Föld erőforrásait fenyegeti.

Az Akadémia elnöke hangsúlyozta, hogy csak az etikus tudomány teheti jobbá az emberi közösségek életét és csak az etikus emberi közösségek képesek jól használni a tudomány eredményeit. Ezért amikor a magyar tudományt ünnepeljük, mindig gondoljunk a felelősségre, amellyel művelése és eredményeinek hasznosítása jár - tette hozzá.

A tudomány nemcsak hatalmi tényező, hanem mindennapjaink kísérője és formálója is - mondta Pálinkás József, hozzátéve, hogy életünket mélyrehatóan változtatták meg a tudomány eredményei, olyan mértékben, hogy a tudomány felhasználásával létrehozott technikai környezet ma a világ jelentős részén éppen olyan alapvető életfeltétel, mint a természeti környezet.

Köszöntőjének zárógondolataként az elnök elmondta, a tudós felfedező munkáját csak akkor értékeljük igazán, amikor elérhető közelségbe kerül, amikor saját életünkön tapasztaljuk hatását. Addig a tudomány távoli és többnyire nehezen érthető, ám amint a célzott kutatások közel hozzák a felfedezések eredményeit, érezzük, hogy a tudomány valós szükségletekre válaszol, minket szolgál, velünk él.

A november 30-ig tartó programsorozat középpontjában olyan kutatások állnak, amelyek célzottan kínálnak megoldást társadalmi-gazdasági szükségletekre. Az ünnepi repertoárt emellett a legtehetségesebb ifjú tudósok bemutatkozása, valamint az akadémiai kutatóközpontok és intézetek nyílt napjai is gazdagítják.

Korábban

A velünk élő és értünk tevékenykedő tudományról szól az idei Magyar Tudomány Ünnepe: a Magyar Tudományos Akadémia novemberi rendezvénysorozatának középpontjában olyan kutatások állnak, amelyek célzottan kínálnak megoldást társadalmi-gazdasági szükségletekre, de az ünnepi repertoárt a legtehetségesebb ifjú tudósok bemutatkozása és az akadémiai kutatóközpontok és intézetek nyílt napjai is gazdagítják.

A veszprémi nyitóünnepséggel ma kezdődő programokon országszerte olyan tudományos eredményeket ismerhetnek meg a résztvevők, amelyek célzott fejlesztések révén születtek meg és jelen vannak mindennapokban, többek közt az infokommunikációs eszközökben, az intelligens háztartási gépekben vagy a gyógyszerekben.

A célzott kutatások konkrét problémákra válaszolnak, fejlesztések, termékek, szolgáltatások megvalósításához járulnak hozzá. Az MTÜ idei programjai azt mutatják meg, hogyan születnek a tudományos felfedezésekből válaszok a társadalmi élet fontos és időszerű kérdéseire. Ezen kutatások eredményességéhez és társadalmi hasznosulásához a tudomány, az oktatás és a gazdaság együttműködésére van szükség az MTA szerint.

Az Akadémia által tíz éve minden év novemberében megrendezett országos programsorozat idén rávilágít arra, hogy miként befolyásolja a mindennapi életben alkalmazható termékek piaci értékét, piacképességét a fejlesztés során hozzáadott szellemi értékek újszerűsége. A november 30-ig tartó rendezvény célja többek közt, hogy széles körben eszmecserét kezdeményezzen a tudomány céljairól és sikereiről, bemutassa a kiemelkedő magyar tudósok és a műhelyek munkáját, bevonja az érdeklődők szűkebb és tágabb körét a tudományos gondolkodásba, és tudatosítani és hangsúlyozni kívánja a magyar tudomány nemzetközi eredményességét és elismertségét.

A Magyar Tudomány Ünnepének immár hagyományos részét képező Diákok az Akadémián című rendezvény keretében kiemelkedő kutatók és akadémikusok tartanak tudományos igényű, közérthető előadásokat a fiatalokat érdeklő témákról. Ez a program idén új elemmel bővül: az InnoDiákok Fórumán tehetséges ifjú kutatók számolnak be az ötleteiknek teret adó, új felfedezésekre inspiráló műhelyekről. Előadásaikban felidézik, hogy miként kapcsolódtak be a kutatóintézetek, csoportok munkájába, és milyen eredményekkel vesznek részt a kutatásokban, hogyan dolgoznak saját projektjeik megvalósításán. Eredményeiket mentoraik, akadémikusok, kutatásvezetők ismertetik.

A természettudományos oktatásra kiemelt hangsúlyt fektető középiskolák diákjai izgalmas előadást hallhatnak november 14-én, Vannak-e reflexei a robotoknak, avagy az egyensúlyozástól a forgalmi dugókig címmel Stépán Gábor professzortól az MTA Székházának Dísztermében. Egy másik előadáson az új lézeres szemsebészeti eljárások kerülnek terítékre.

November 18. és 22. között a nagyközönség interaktív módon ismerkedhet meg a hazai kutatóközpontokban és intézetekben zajló munkával. Az érdeklődők bejárhatják az intézeteket, megismerkedhetnek a különböző munkafolyamatokkal és magukkal a szakemberekkel beszélgetve nyerhetnek némi betekintést a kutatói életpályába. A nyílt napokon többek között rendhagyó fizikaórán vehetnek részt az érdeklődők, előadást hallhatnak az elemi részecskékről, a veszélyeztetett nyelvekről, a törvényszéki analitikáról, a magyarországi űrdozimetriai fejlesztésekről és a Higgs-bozonról.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Majdnem 90 év után mutatják be Erich Kästner egyik darabját

Megírása után 86 évvel mutatják be Drezdában vasárnap este Erich Kästner karácsonyi meséjét, a Klaus… Tovább olvasom