Délmagyar logó

2018. 10. 15. hétfő - Teréz 8°C | 22°C Még több cikk.

Afganisztánt és New Orleanst is védelmezi a megújuló NATO

Pakisztántól New Orleansig, Koszovótól Afganisztánig igyekszik szavatolni a világ biztonságát a hidegháborút túlélő NATO. A szövetség 21. században immár a terrorizmus, az internetes bűnözés, az etnikai konfliktusok ellen küzd.

Erről értesülhetett az a tíz magyar újságíró, akit a szövetség Brüsszelben látott vendégül.

Mintha a Szomszédok gazdagréti lakótelepének háromemeletes verzióját látnánk Brüsszel külvárosában, a NATO főhadiszállásán. Aki a kissé odébb található EU-negyed csillogó üvegpalotáihoz hasonlókra számít itt, az téved. A világ legnagyobb politikai-katonai szövetsége, a 26 észak-amerikai és európai országot tömörítő biztonsági szervezet európai központját egy korábbi katonai kórházban rendezték be, könnyűszerkezetes panelek, gipszkarton falak között. A 60-as években költöztek ide, miután Franciaország kilépett a szövetségből.

A brüsszeli Nato-központ - a 26 tagország zászlajával
A brüsszeli Nato-központ - a 26 tagország zászlajával

Mostanság felújítás zajlik az épületben, a falakra színes panelek kerülnek: az egyiken egy afgán szakállas férfi és egy katona néz a távolba, akár Franco Nero a Honfoglalás című filmben, egy másikon fiatal nő látható, vadászpilóta-felszerelésben, egy harci repülő előtt, alatta a felirat: „biztonság".

Megváltozott szerep

Ez az, amit a jövőre 60. születésnapját ünneplő szervezet igyekszik garantálni: a Varsói Szerződés megszűntével létjogosultsága is megkérdőjeleződött, ám a boszniai háborúban vállalt szerepe bebizonyította: a 21. században is szükség van az Észak-atlanti Szerződés Szervezetére.

Erről a megváltozott szerepről hallhatott előadásokat a hét elején a brüsszeli székhelyen az a 10 újságíró – e sorok írója is –, akiket a magyar regionális lapok képviseletében hívott meg a NATO, annak apropóján, hogy október 9-10-én Budapesten rendezik meg a szövetség védelmi minisztereinek informális találkozóját.

Terrorizmus és etnikai konfliktusok

Teendőjük bőven akad, hiszen a NATO-nak számos új kihívással kell szembenéznie: a terrorizmus, a többközpontúvá váló világ problémái, az illegális vándorlás, az internetes támadások, az etnikai konfliktusok a korábbitől eltérő készségeket követelnek a szervezettől, amely Pakisztántól New Orleans-ig bárhol beavatkozik – utóbbi helyszínen a Katrina hurrikán idején álltak helyt katonái.

Kanadai katonák az afganisztáni Kandaharban gyerekekkel beszélgetnek, miután a helyi iskolának tanszereket adományoztak
Kanadai katonák az afganisztáni Kandaharban gyerekekkel beszélgetnek, miután a helyi iskolának tanszereket adományoztak

A 26 tag és a további több mint 30 együttműködő állam összesen 69 ezer katonával van jelen a világ számos pontján. Például Koszovóban, a február óta Szerbiától független államban, ahol 16 ezer katonával biztonsági feladatokat lát el, a kormány és a nemzetközi szervezetek munkáját segíti. Irakban nem harci missziót, hanem kiképzési feladatokat vállalt, a Földközi-tengeren pedig a terrorizmus elleni küzdelem jegyében közel 84 ezer hajót vizsgált át.

Mindenki egyért

A II. világháború után, 1949. április 4-én, Washingtonban 26 észak-amerikai és európai ország alapította az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét, hogy a tagállamok minden politikai és katonai eszközzel biztosítsák egymás szabadságát és biztonságát. Ezt szentesíti a szerződés ötödik cikkelye: bármelyik tagállam ellen intézett támadás az egész szövetség elleni támadásnak minősül, és kötelezi az összes többi tagállamot, hogy a megtámadott segítségére siessen. Ezt először 2001. szeptember 11-én, a New York-i terrorakció idején alkalmazta a NATO.

Afganisztánon a világ szeme

„Afganisztán biztonsága a mi biztonságunk" – hirdeti a NATO, történetének eddigi legnagyobb kihívásáról: Brüsszeltől 6 ezer kilométerre, 52 ezer katonával – köztük 204 magyarral – segíti a helyi kormányt az ország stabilizációjában. Ezt azonban csak katonai eszközökkel nem lehet elérni: átfogó stratégia kell a sikerhez, legyőzni a drog- és fegyverkereskedelmet, felszámolni a pakisztáni táborokat, ahol a számos terrorcselekményért – a New York-i World Trade Center, a madridi és a londoni metró elleni támadásokért – felelős Al-Káida harcosait képezték ki. De valami megindult: hatszor annyi gyermek jár például iskolába, mint 2001-ben.

Nem iskolás feladat azonban megmondani, hogyan is alakul a NATO és Oroszország viszonya a közeljövőben. A grúz-orosz háború, valamint a Grúzia és Ukrajna esetleges NATO-csatlakozása miatt fagyos a légkör. Annyit a szövetség illetékesei is elismernek: jelenleg „nem a szokványos üzletmenetben" mennek a dolgok.

Újabb hidegháborúra azért az újságíró nem lát sok esélyt – s a fegyveres erők főparancsnokságán, a Brüsszelhez közeli Monsban sem figyelhetett meg rendkívüli készültséget. Itt egyébként 1967 óta székelnek a NATO katonái, 200 hektáron 49 ország 2 ezer tisztségviselője. A hatalmas terület nemcsak katonai objektumokból áll: iskolák, bevásárlóközpontok találhatók itt, 30 busz szállítja az itt élő katonákat és családjaikat reggelente a támaszponton belül. A légkör mégis sajátságos: amikor az egyik előadás közben zúgást hallunk, a minket kalauzoló lengyel katona így nyugtat meg: „ez csak a légkondi, nem légitámadás".

Olvasóink írták

  • 3. vietnam 2008. október 07. 16:50
    „a vietnámi háborúban meg robbanó babákat és tollakat dobtak le
    az akkor szocialista propaganda szerint!
    kinek higgyünk?”
  • 2. ...... .... .... ... . . . . 2008. október 04. 17:40
    „http://www.honvedelem.hu/cikk/0/12707/nato_multimedias_kiallitas.html

    Ez is ide tartozik ...”
  • 1. ...... .... .... ... . . . . 2008. október 04. 15:13
    „jó béna egy cikk ... ha én kint lettem volna Brüsszelben, akkor egy kicsit jobban utána néztem volna a dolgoknak és egy kicsit profibban, szakszerűbben adtam volna elő. Ejj, ejj ... A modern magyar újságírás díszpintye ... :P”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tadics már osztozna Koszovón

A szerb elnök szerint Koszovó felosztása lehet a végső megoldás. Ezt azonban nemcsak Szerbiában, Koszovóban, de az EU-ban is sokan elképzelhetetlennek tartják. Tovább olvasom