Délmagyar logó

2017. 04. 25. kedd - Márk 6°C | 20°C Még több cikk.

Alice őrzi édesapja emlékét

Esterházy János, a második világháború alatt a magyar kisebbségért küzdő, a zsidóságot védelmező politikus Szlovákiában jelenleg háborús bűnösnek számít. Lánya, Esterházy-Malfatti Alice őrzi édesapja emlékét, és küzd rehabilitációjáért, ami a felvidéki magyarságnak is elégtételt jelentett. Az Európai Parlament petíciós bizottsága úgy döntött, hogy napirenden tartja a felvidéki magyar állampolgárok jogfosztásával, illetve a Benes-dekrétumok sérthetetlenségével kapcsolatos beadványokat.
– Az Esterházyak galántai ágának sarjaként, lengyel főnemesi felmenőkkel grófi családba született. Gyermekként mi volt a legmeghatározóbb élménye a második világháború sújtotta Felvidéken?

– Az én emlékeim a Tiso-féle Szlovákiához kötődnek, amikor kezdődött a zsidóüldözés. Kastélyunkban bújtattuk barátnőmet, Schlesinger Verát (Veronika Dobnická Schlesinger – a szerk.) a nagyanyjával. Ha ez akkor kitudódik, minket is deportáltak volna, mert zsidómentésért ez a büntetés járt. Apám arra buzdította a magyarokat, hogy ne használják ki az üldözöttek helyzetét, hanem segítsenek rajtuk. Ez teljesült is: „A szlovákiai magyarok voltak az egyetlen antifasiszták" – mondja e korról a baloldali Fábry Zoltán író és publicista, aki kiállt Esterházy mellett.

Esterházy-Malfatti Alice-t köszönti Áder János államfő
Esterházy-Malfatti Alice-t köszönti Áder János államfő

Felvidéken kialakult a kultusza

– A XX. század legnagyobb formátumú magyar politikusa és a diktatúra elítélője volt Esterházy – fogalmazott Martényi Árpád. Az Esterházy János Emlékbizottság elnöke a mártír lányával, Esterházy-Malfatti Alice-zal együtt a politikus szlovákiai rehabilitálásán fáradozik.
– A család jogi és politikai úton még Csehszlovákia létezésekor tett lépéseket, ezek azonban eredménytelennek bizonyultak. Most úgy látjuk, a társadalmi rehabilitáció megtörtént, hiszen a Felvidéken számos Esterházy-emlékhely található. Ha valóban háborús bűnös lenne, nem kapna köztéri szobrokat – mondja az emlékbizottság elnöke. Martényi Árpádék a jeruzsálemi Yad Vashem Intézet díjára is ajánlották Esterházyt, de nem kapta meg az elismerést, a szervezet szerint nyilatkozatai nem tették ezt lehetővé. 2011-ben katolikus „irányból" tettek lépéseket boldoggá avatása érdekében, hiszen börtönévei alatt hitével tartotta a lelket sok társában. Bár a lengyel klérus támogatja az elismerést, amíg azonban nem rehabilitálják, aggályaik vannak.
– Róka fogta csuka ez a helyzet, de bizakodunk, hiszen a Felvidéken már kialakult a kultusza, és az anyaországban is egyre többen ismerik a nevét – mondta Martényi Árpád elnök.

– A Benes-dekrétumok pont az ellenkezőjét rögzítik. Hétfőn kiderült, hogy az Európai Parlament (EP) petíciós bizottsága foglalkozik a kérdéssel. Édesapja, Esterházy János történetéhez hogyan kötődik ez a politikai aktus?

– A háború után édesapámat és a teljes szlovákiai magyarságot kollektív fasisztaként ítélték el a Benes-dekrétumok. A szlovákok azzal, hogy a háború végével a csehekhez csatlakoztak, a nyertesek oldalára léptek, a gaztettekért pedig a német és a magyar lakosságot vádolták. Mivel a Benes-dekrétumok a szlovák alkotmány bázisa, a mai napig érvényben vannak. Ezért ragaszkodnak a volt kommunista és a most nemzeti célokat szolgáló szlovák történészek ahhoz, hogy Esterházy jogosan lett halálra ítélve Csehszlovákia „szétrombolójaként", amikor kiállt az állam függetlensége mellett, valamint fasisztaként. Ha ez az ítélet fennáll, akkor az általa vezetett magyarok is fasiszták voltak, nem kell őket megkövetni és kárpótlást fizetni nekik a háború után történt meghurcoltatásukért. Deportálásuk hasonlított a zsidók deportálásához, de a kegyetlenségeket most hallgatás leplezi, pedig tanúságot kell tenni a múltról.

– Miközben a lengyel államfő, Kaczynski 2009-ben posztumusz kitüntette édesapját, Szlovákiában máig háborús bűnösként tartják számon a fentiek alapján. Ön azonban a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnökeként képviseli ügyét.

– A mai napig nincs hajlandóság arra, hogy Esterházy és a szlovákiai magyarság oktalan meghurcolásáért bocsánatot kérjenek a felelősök. A háború végén nyugatra távozhatott volna, de nem tette. Életét tudatosan a szlovákiai magyarokért áldozta fel, mert felmérte, hogy nehéz idők jönnek, és sorsukban osztozni kívánt. Még akkor sem szökött meg, amikor barátai megszervezték, hogy távozhasson a börtönből. Visszautasította a lehetőséget, mert abban reménykedett, hogy be fogja tudni bizonyítani ártatlanságát, és ezzel az általa vezetett magyar lakosságét is.

– Esterházy János a második világháború idején a szlovákiai magyarság azóta mártírrá vált vezetője és védelmezője lett. Hogyan emlékszik vissza édesapjára a gyermekkorából?

Esterházy János
Esterházy János
– Csak szép emlékeim vannak, mert egy mosolygós, minden kívánságunkat meghallgató apa volt. Mindig igyekezett széppé varázsolni a családjával töltött rövid időt, mert ritkán láttuk. Két évvel idősebb fivéremet, Jánost még őzbaklesre is elvitte, de mindenkinek ünnepnapnak számított, amikor hazajött. Egyébként megosztottuk apánkat a szlovákiai magyarokkal, akiket ő „nagyobb családjának" nevezett. Állandóan úton volt, látogatta a falvakat, beszélt az emberekkel. Igyekezett helyzetükön segíteni tanáccsal vagy éppen szociális segéllyel, így például nyári gyerektáborok létrehozásával. Próbálta magyarságtudatukat biztosítani. Az általa vezetett Egyesült Magyar Párt Szlovákia-szerte Magyar Házakat alapított, ahol a könyvek, kultúrprogramok, színjátékok a magyarsághoz való kötődést erősítették.

* * *

Téma az EU-ban is

Az Európai Parlament (EP) petíciós bizottsága tovább foglalkozik két magyar beadvánnyal. Ezek közül az első a szlovák állampolgársági törvény azon rendelkezését kifogásolja, amely szerint elveszíti a szlovák állampolgárságát az, aki felveszi egy másik országét. A másik petíciót Juhász Imre alkotmánybíró nyújtotta be tavaly a Benes-dekrétumok sérthetetlenségét kimondó 2007-es szlovák parlamenti határozat miatt. A második világháború után az akkori csehszlovák államfő, Edvard Benes nevéhez kötődő dekrétumok a kollektív bűnösség elve alapján megfosztották a szudétanémeteket a csehszlovák állampolgárságtól, elkobozták a vagyonukat és kitelepítették őket az országból. Hasonló módon sújtották a Benes-dekrétumok a több mint félmilliós szlovákiai magyarságot is.


* * *

Esterházy János szobra
Esterházy János szobra Budapesten a Gesztenyéskertben


Esterházy példát és útravalót hagyott

Gróf Esterházy János 1901. március 14-én született Nyitraújlakon. A csehszlovákiai Magyar Népközösségi Liga, majd az Országos Keresztényszocialista Párt elnökévé választották 1932-ben. Később Kassa képviselője lett. Javaslatára támogatták a magyar pártok Benes államelnökké választását, aki miniszteri posztot ajánlott neki. Esterházy ezt visszautasította, hogy előbb a kormány hozzon olyan intézkedéseket, amellyel elnyeri a magyarság bizalmát. De támogatta Szlovákia függetlenségét is, és ugyanúgy síkra szállt a magyarországi szlovákokért – olvasható a 2007-es Esterházy Emlékévben kiadott kötetben, amelyet lánya jelentetett meg. A politikus szembeszállt a nemzetiszocializmust képviselőkkel, és magyar nyelvű médiumokat, „kultúrközpontokat" alapított, de hitet tett a szlovák–magyar együttélés eszméje mellett is. Százával segítette Magyarországon át meneküléshez a zsidókat és más üldözötteket, tiltakozott az anyaország német megszállása ellen. A nyilasok magyar földön letartóztatták, szabadulása után Pozsonyban a Gestapo adott ki körözést ellene. 1945-ben a Szovjetunióba hurcolták, ahol elítélték 10 évre, majd munkatáborokba vitték. 1947-ben távollétében halálra ítélte a szlovák bíróság, de kegyelmet kapott, így életfogytiglanra változtatták az ítéletét. Kiadatása után bejárta Csehszlovákia összes börtönét, végül a morvaországi Mirovban halt meg 1957-ben, és máig egy prágai tömegsírban nyugszik. „...kortársainak példát, unokáinak életre szóló útravalót hagyott. Nem volt szent. Nem volt tévedhetetlen. De olyan ember volt, aki élete utolsó percéig hű maradt önmagához" – mondta Esterházyról Áder János köztársasági elnök a politikus budapesti szobrának avatásán, amelyet a Gesztenyéskertben állítottak fel májusban.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gobbi Hilda mert nagyot álmodni

Június 6-án lett volna 100 éves Gobbi Hilda, aki a színművészeti főiskolára is csak egy szerencsejáték-nyereménynek köszönhetően tudott beiratkozni. Tovább olvasom