Délmagyar logó

2017. 05. 24. szerda - Eszter, Eliza 13°C | 24°C Még több cikk.

Állatvédőrség: hatósággal az állatkínzók ellen

Egy év, ezer megmentett állat, közel 2000 állatvédőr, gyermekoktatási programok a felelős állattartás jegyében: ez a tavaly alakult Állatvédőrség működésének eddigi mérlege. A szervezet szakmai vezetőjével, Joó Istvánnal beszélgettünk állatmentésről és állatkínzásról, elhanyagolásról és szemléletváltásról. Hangsúlyozta: pszichológiai vizsgálatok bizonyítják, hogy az állat- és emberbántalmazás kéz a kézben jár.
– Egy év alatt körülbelül ezer állatot mentettek, a rendőrséggel együtt lépnek fel az állatkínzók ellen. Mekkora segítség a hatékonyságban ez az együttműködés?

– Az esetek 99 százalékában sokkal hatékonyabban tudunk együtt fellépni, súlyt ad az állatvédelemnek az, hogy a rendőrség segít nekünk. Komolyabban vesznek minket. Igazából nem az a célunk, hogy mindenkit megbüntessünk, és elvegyük az állatait. Ha olyat tapasztalunk, amin lehet változtatni egy kis segítséggel, útmutatással, akár élelem vagy megfelelő fekvőhelyek odaszállításával, inkább azt szeretjük, ha a gazda gondolkodásmódja megváltozik. A rendőrök is elbeszélgetnek a tulajdonosokkal, és mindig pozitív a végeredmény. Mire visszamegyünk ellenőrizni, jobb körülményeket teremtenek az állatoknak, nem félméteres láncon tartják a kutyát, etetik rendesen.

Állatvédőrség: hatósággal az állatkínzók ellen (galéria)

– Hogyan derül fény a legtöbb esetre?

– Az esetek 90 százaléka lakossági bejelentés útján jut a tudomásunkra. Az emberek még mindig sokkal szívesebben szólnak civilszervezeteknek, mint a hatóságnak, ez magyar berögződés. Mi azzal tudjuk a rendőrséget segíteni, hogy kimegyünk, ellenőrizzük, a bejelentés valós-e, tíz esetből hétben azt tapasztaljuk, hogy valótlan. Egy nagy adag költséget kímélünk a hatóságnak ezekkel az ellenőrzésekkel. Viszont ha valóban tapasztaljuk az állatkínzás tényét, akkor értesítjük a rendőröket, és együtt lépünk fel: a hatósági állatorvos, a rendőrség és mi.

– Mi a gyakoribb: az elhanyagolás vagy az, hogy szándékosan, céltudatosan bántják az állatot?

Kutyasorsok

Ózdról kobozták el az Állatvédőrség munkatársai a Dudva nevű amerikai pitbull terriert: a hat hónapos kutya „otthona" egy tyúkketrec volt a sötét istállóban, gazdái állatviadalokra szánták. Most sportkutyaként versenyeken szerepel, kiemelkedő eredményekkel. Zoé súlyosan alultápláltan, felfekvésekkel tele került az Állatvédőrség gondozásába, hetekig küzdöttek az életéért az állatorvosok – a rehabilitáció után szerető gazdikhoz került vidékre. Bercit egy autópálya közelében dobták ki, ahol elütötték: az eszméletlen kutyust egy lelkiismeretes autós vitte állatkórházba. Állkapcsa és koponyája több helyen roncsolódott. Gondozója, aki vállalta, hogy napi 5 órát kezelgeti, fertőtleníti a szegecsekkel teli száját, végül úgy döntött, megtartja.

– Az elhanyagolás, gondatlan tartás sokkal gyakoribb. Akárhogy is nézzük, annak hagyománya van Magyarországon, hogy félméteres láncon tartanak egy kutyát, és állatorvos csak akkor jön, ha a tehénnel kell foglalkozni. Figyelemfelhívással, oktatással lehetne változtatni a szemléleten. Az állatvédőrség nagyon komoly gyerekeknek szóló oktatási programot dolgozott ki. Most úgy áll a helyzet, hogy az általános iskolák alsóbb osztályaiban be tudjuk vezettetni a felelős állattartás oktatását a környezet- és a természetvédelemmel karöltve. A megelőzés nagyon fontos, és a felvilágosítás. Ötven évvel vagyunk elmaradva Európától.

– Az állatmentés az első lépés. Mi történik utána?

– Teljesen változó, attól függ, mi történt. A megkínzott állatoknak legtöbbször azonnali állatorvosi kezelésre van szükségük. A velünk együttműködő állatorvosokhoz visszük őket. Van szemspecialistánk, égési sérülésekkel foglalkozó szakemberünk... Akiket megkeresünk, mind nagyon rugalmasan álltak hozzánk. Az állatokat kezelik, majd önkénteseinkhez kerülnek, akik ideiglenes befogadónak jelentkeztek. Ezeket az állatokat ugyanis nem lehet menhelyre betenni, mert folyamatos kezelésre szorulnak. Főleg pszichésen, mert a fizikai sérülések sokkal gyorsabban gyógyulnak, mint a pszichés problémák. Kutyák esetében például vagy gyáva lesz nagyon az állat, vagy agresszív, egyszerre magába zuhan, depressziós időszakot él meg. Ebből csak úgy lehet kihozni, ha egy család befogadja. Folyamatosan keressük nekik a végleges gazdit, amikor felépültek, új helyükre mennek. A gazdasági haszonállatoknál is vannak befogadóink. Bajban az olyan állatokkal vagyunk, amelyek nem sűrűn fordulnak elő. Mentettünk egy erdei szalonkát, ahol a fővárosi állatkert madárrészlege sietett a segítségünkre, így tudtuk később szabadon engedni a gyógyult madarat. A városi ember nagyon ritkán lát ilyet, érdekes kis élőlény, fél óráig gondolkodtunk rajta, madár-e vagy ufó.

– Eddig mennyi állatvédőrt képezett ki a szervezet?

– Háromszáz fölötti végzett állatvédőrünk van, és kétezren jelentkeztek a májusi vizsgára. Ha ők leteszik ezt a vizsgát, az egész ország területét lefedik majd az állatvédőreink. A képzés két részből áll össze. A jogi részt a rendőrtiszti főiskola jogi professzorai állították össze számunkra az állatvédelmi jogról. Mit tehet az állatvédőr, mi az állatkínzás, mi a bántalmazás, hol a határvonal: ezek az alapelvek vannak lefektetve. Van egy gyakorlati része a képzésnek, ide tartozik a problémakezelés, a feladatmegoldás, a dokumentációvezetés, de kommunikációt is tanítunk az állatvédőreinknek, hiszen legtöbbször szóval lehet meggyőzni az embereket.

Állatvédőrség: hatósággal az állatkínzók ellen (galéria)

– Kihangsúlyozta az Állatvédőrség első évét bemutató sajtóreggelin: aki felelősen bánik az állatokkal, az ember és a környezete felé is nagyobb tisztelettel fordul. Ez bizonyított összefüggés?

– Igen, és végre Magyarországon is. Pszichológiai vizsgálatok alapján bebizonyítható, hogy az állatkínzások 70 százalékában családbántalmazás is fennáll, hiszen a motiváció ugyanaz: a gyengéken levezetni az agressziót. Onnan már csak egy lépés, hogy az ember a saját családja ellen forduljon. Felvettük a kapcsolatot az ORFK bűnmegelőzési részlegével, és közös programot készítünk egy családbántalmazással foglalkozó alezredes hölgy segítségével. Együtt fogjuk oktatni, párhuzamosan az állat- és családbántalmazást. Tárt karokkal fogadtak bennünket, amikor az ötlettel előálltunk. Már elkészült a tananyag, folyik a szakértői átvizsgálás, utána elkezdjük a közös projektet.

– A válság hatására szaporodnak az elhanyagolás, kínzás esetei?

Sztárok az állatvédőrség mellett

Az Állatvédőrség szóvivője Tornóczky Anita: a műsorvezető maga is elvégezte a szervezet tanfolyamát, és négy kutyája közül az egyik a devecseri katasztrófa túlélője. Más hírességek is az Állatvédőrség mellé álltak. A szervezet himnuszának klipjében például közreműködött Tóth Gabi, Keresztes Ildikó, Dér Heni, Falusi Mariann, Puskás Peti, Ádok Zoli, Bebe, Szolnoki Péter és Ganxsta Zolee.

– A bejelentés mindenféleképpen szaporodik, de őszintén be kell ismerni, hogy az emberek nincsenek tisztában azzal, mi a különbség az állatbántalmazás és a gondatlan tartás között. A jelenlegi gazdasági helyzet annyiban játszik közre, hogy közömbösek lettek az emberek a gyengék és a védtelenek iránt, sokkal inkább a saját gondjaikkal vannak elfoglalva. Viszont olyan összefogásos mozgalmak, civil kezdeményezések indulnak, amelyekben egymást segítik az emberek. Mi is beszálltunk egy hajléktalansegítő programba télen, ruhát és meleg takarókat vittünk ki a fedél nélkülieknek – pedig ők emberek, mi meg állatvédőrség vagyunk. Ám amikor az állataiknak vittünk ki oltást, eledelt, meleg vackot, természetesen láttuk, hogy az emberek is mekkora bajban vannak. Elkezdtünk gyűjteni, és hihetetlen mennyiségű ruhanemű, takaró, tartós élelmiszer jött össze, amelyet folyamatosan vittünk ki a hajléktalanoknak. Az emberek most sokkal inkább tudnak segíteni a másikon, még akkor is, ha kevésből, keveset adnak.

– Tavaly az állatvédelmi ombudsman nyilatkozta vele készült interjúnkban: kíváncsian várja, hogy az új alkotmányban megfelelő hangsúlyt kap-e az állatvédelem. Mit gondol, megfelelő hangsúlyt kapott?

– Mint minden állatvédőnek és civilnek, nekünk soha semmi nem elég. Úgy gondoljuk, a törvény egy fokkal jobb, mint volt, de még messze van attól, ami elvárható egy 21. századi európai országtól. A polgári törvénykönyv még a mai napig dologként kezeli az állatokat. A székkel hasonló besorolást kap egy kutya, ez szinte nevetséges. Ha a szomszéd bántja a kutyámat, dologi kárt okoz. Első lépésnek az alapokat kellene rendbe tenni. Egyébként az állatvédelmi törvényünk jó, csak a hozzá tartozó csatlakozó jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy megfelelően tudják ezeket használni. Másrészt hiába alkot jót a jogalkotó, ha a jogalkalmazók nem használják ki a lehetőségeket. Precedens hiányában nagyon sokszor előfordul, hogy nem adnak ki olyan büntetéseket a bíróságon, amelyek pedig megelőzhetnének a későbbiekben komoly erőszakos bűncselekményeket. Amerikában bebizonyították, hogy a sorozatgyilkosok esetében szinte kivétel nélkül állatkínzással kezdődik a gyilkosok „karrierje". Az FBI profilozói könyvet is jelentettek meg a témáról, beépítik a bűnözői profilokba az állatkínzásokat. Folyamatosan ellenőrzik az állatkínzásért feljelentett embereket, mert első számú gyanúsítottak lehetnek egy-egy erőszakos bűncselekmény elkövetésében.

Olvasóink írták

  • 2. mango1 2012. június 06. 09:05
    „badoravarva--------szerintem neked rossz a felfogásod,nem olvastad el rendesen a cikket---te sem állat,sem ember barát nem vagy---csak sajnálni tudlak---”
  • 1. badoravarva 2012. június 04. 16:46
    „Szóval az embert és gyermekét lehet éheztetni, kirakni a lakásából mert csak az állatoknak vannak jogaik?
    Akkor én azt mondom, hogy aki ezt kitalálta maga is állat!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Drog: a szerhasználat, a függőség átírja a természetes jutalmazó rendszert

Pszichológus és pszichiáter kutató segítségével boncolgattuk, mi vezethet függőséghez, és miért olyan nehéz megszabadulni a szertől. Tovább olvasom