Délmagyar logó

2017. 05. 27. szombat - Hella 14°C | 24°C Még több cikk.

˝Árván bolyong˝ a világűrben a csillagok fele

"Árván bolyong" a világűrben a csillagok fele, amelyek kozmikus karambolok során szakadtak el galaxisaiktól.
"Árván bolyong" a világűrben a csillagok fele, amelyek kozmikus karambolok során szakadtak el galaxisaiktól - erre a következtetésre jutott a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) tudósai által vezetett nemzetközi kutatócsoport, amely eredményeit a Science tudományos folyóirat pénteki számában tette közzé.

Az amerikai, japán és dél-koreai csillagászok a 2010-ben és 2012-ben Új-Mexikóból felbocsátott két szuborbitális rakéta által összegyűjtött adatokat elemezték. A NASA kozmikus infravörös háttérsugárzási kísérlete (CIBER) a közeli infravörös háttérsugárzás mérésére szolgált, amely alapján a világegyetem "csillagtartalmára" lehet következtetni.

Az adatokat összevetették a NASA Spitzer-műholdja által összegyűjtött információval, amely a hosszabb tartományban lévő infravörös fényt vizsgálja az univerzumban. Az űrteleszkóp a háttérsugárzás "foltos" mintázatát észlelte, ezek az "összecsomósodások" sokkal nagyobbnak bizonyultak, mint a galaxisok által kibocsátott fény. A kutatók a többletfényt olyan magányos csillagokkal magyarázzák, amelyek a galaxisok közötti sötétnek látszó térben bolyonganak.

Michael Garcia, a NASA tudósa elmondta, a galaxisok közötti térben észlelt diffúz sugárzás ugyanolyan erős, mint a galaxisok összfénye.

S hogy miként "árvulhattak el" csillagok milliárdjai? A tudósok szerint "erőszakos" kozmikus események áldozatairól van szó. A Tejútrendszerhez hasonló galaxisok csillagokból, bolygókból, csillagközi porból és sötét anyagból állnak, amelyeket a gravitáció tart egyben. Ahogy a galaxisok sodródnak a végtelen világűrben, időnként ütköznek egymással, összeolvadnak, ám sok csillag eközben kilökődik.
A kutatásokat irányító Michael Zemcov, a Caltech asztrofizikusa szerint ezek az "árva" csillagok a Napnál kisebb tömegű és alacsonyabb hőmérsékletű égitestek. Kiemelte, a csillagászoknak 13,2 milliárd fényévnyire sikerült "visszamenniük" az időben, betekintést nyerniük abba a korba, amikor a világegyetem mindössze 500 millió éves volt.
"A galaxisok a kezdetektől folyamatosan születnek és kölcsönhatásba léptek egymással, a csillagképződés csúcsa az ősrobbanás után 2 milliárd évvel volt. Azóta elegendő idő telt el ahhoz, hogy az ütközések során csillagok milliárdja szakadjanak el szülőgalaxisaiktól" - magyarázta Michael Zemcov.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elkészült a világ rovarjainak első modern evolúciós térképe

Elkészítette a világ rovarjainak első modern evolúciós térképét egy több mint száz tudósból álló… Tovább olvasom