Délmagyar logó

2017. 01. 21. szombat - Ágnes -11°C | 0°C Még több cikk.

Aszteroid, üstökös, meteoroid, meteor, meteori - Mi a különbség?

A különböző égitesteket nem is mindig lehet pontosan elhatárolni egymástól.
Sokan nem tudják, mi is a különbség a Föld felszínére becsapódó meteorit vagy a Föld mellett sebesen elhaladó aszteroid között - igaz, nem is mindig lehet pontosan elhatárolni egymástól a különböző égitesteket.

Nehéz megmondani például, hogy hol is húzódik az aszteroid és az üstökös közötti határ, igaz, többnyire teljesen eltérő a megjelenésük. Míg az aszteroidok kicsi gyenge fénypontokként láthatók az égen, addig az üstökösök leggyakrabban hosszú csóvával jelennek meg a Nap közelében. Valójában azonban nagyon közeli rokonságban vannak egymással: mindkettő a Naprendszer kialakulásakor, a világűrbeli por égitestekké csomósodásakor keletkezett. Ezeknek a kisebb méretű - néhány métertől egy kilométerig terjedő átmérővel rendelkező - objektumoknak (planetezimálok) egy részéből jöttek létre később a bolygók, a maradék hányaduk pedig továbbra is a Nap körül kering.

Elsősorban a keletkezési helytől függ, hogy mi alapján nevezünk egy égitestet üstökösnek vagy aszteroidnak. A Nap közelében elpárolgó illékony vegyületek kisbolygókká vagy más néven planetoidákká (bolygószerű égitestekké) állnak össze, ezek az aszteroidok. Ezek közül napjainkban 600 ezret ismernek, számuk azonban a több milliót is elérheti. Nagy részük a Mars és Jupiter bolygópályája közötti aszteroidaövben található.

A Naptól nagyobb távolságra lévő planetezimálok jeget is tartalmazhatnak, ezekből születnek az üstökösök, amelyeket napjainkban gyakran "piszkos hógolyónak" hívnak. Rendszerint a Naprendszer külső régióiban találhatók az üstökösök, néha azonban olyan pályán haladnak, amely a Nap közelébe juttatja őket. Utóbbi esetben a jég gőzzé válik, port ragad magával, és ekkor jön létre azüstökös hosszú csóvája. Az üstökösök apró porszemcsék nyomát hagyják hátra haladási pályájukon. Ha a Föld keresztez egy ilyen nyomot, úgynevezett meteorfolyamok keletkeznek, mint amilyen például a minden év augusztusában megfigyelhető Perseidák, amely hullócsillagos éjszakákkal ajándékozza meg az ég kémlelőit.

Az aszteroidoknál kisebb és a bolygóközi porszemcséknél nagyobb objektumok a meteoroidok. A Föld légkörébe kerülve kölcsönhatásba kerülnek a levegő részecskéivel, aminek nyomán létrejön a meteor vagy a köznyelvben hullócsillagként ismert fényjelenség. A rendkívül fényes meteorokat tűzgömbnek nevezik. Ha a meteoroid nem ég el teljesen bolygónk atmoszférájában, és eléri a Föld felszínét, akkor meteoritnak hívjuk.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A kozmikus sugárzás szupernóva-robbanás következménye

Valóban a szupernóvák felrobbanásából keletkeznek a kozmikus sugarak, a Földet bombázó nagyenergiájú… Tovább olvasom