Délmagyar logó

2017. 07. 22. szombat - Magdolna 20°C | 34°C Még több cikk.

Átrajzolhatja a Föld képét az antarktiszi olvadás

A déli-sarkvidéki olvadás a legrosszabb esetben 3 méterrel emeli meg a tengerszintet egy-két évszázad alatt.
Átrajzolhatja a Föld képét az antarktiszi olvadás, amely az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) műholdas kalkulációi szerint a múlt évtizedben évente 130 milliárd tonna jég vizével növelte a tengereket.

Ez a mennyiség több mint 356 ezer Empire State Building tömege, több mint 1,3 millió olimpiai úszómedence megtölthető vele. Az olvadás gyorsul. A déli-sarkvidéki olvadás a legrosszabb esetben három méterrel emeli meg a tengerszintet egy-két évszázad alatt, ezzel sűrűn lakott partvidékek vonalát alakíthatja át.

A melegedés az Antarktiszi-félszigeten a legerősebb, mert ez a földdarab a nála melegebb óceánba nyúlik bele. A NASA számításai szerint évente mintegy 48 milliárd tonna jég olvad a vízbe. A víz alulról melegíti a jeget, amely emiatt a szárazföldre húzódik vissza.

A hőmérséklet három Celsius-fokot emelkedett az elmúlt ötven évben, itt sokkal gyorsabb a melegedés, mint a Föld átlaga - mondta Ricardo Jana, a Chilei Antarktiszi Intézet jégkutatója.

Noha a félsziget 97 százalékát még mindig jég borítja, már egész völgyek bukkantak ki alóla - magyarázta Peter Convey, a brit antarktiszi kutatóprojekt munkatársa, aki tíz év után látogatott a félszigetre.

A növényzet bizonyos szempontból pozitív választ ad a változásokra - vélte Angelica Casanova, a helyszínen dolgozó botanikus.

A geológusok a múlt hónapban vették észre a műholdfelvételeken, hogy a Larsen C nevű félsziget vízbe nyúló, úgynevezett selfjegének egy jégtörésvonala mintegy 20 kilométerrel nőtt 2014-ben. Fenyegető jel, hogy a törésvonal olyan típusú jégen haladt tovább, amely általában meg szokta állítani azt.

Néhány évvel ezelőtt a tudósok úgy képzelték, az Antarktiszon egyensúly uralkodik, nem hízik és nem olvad a jég. Grönland állapota miatt aggódtak inkább, oda könnyebb volt eljutni, feltűnőbb volt a változás.

Mióta a világ túlsó felét is elkezdték vizsgálni, az aggodalmak súlypontja is áthelyeződött. Már két tanulmány is "visszafordíthatatlannak" és "megállíthatatlannak" nevezte a Nyugat-Antarktisz jégolvadását.

A kontinens keleti részén nő a jég, mert a levegő és a víz hidegebb, ám nem olyan mértékű a gyarapodás, ahogy a nyugati oldal veszíti a jeget.

"A Déli-sarkvidék sokáig sötét ló volt. Most nem ezt mondanám rá, inkább azt, hogy sokkal ijesztőbb, mint korábban gondoltuk" - hangsúlyozta Ian Joughin, a Washingtoni Egyetem jégkutatója.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A fatüzelés sem ártalmatlan a környezetre

Bár a tűzifa környezetbarát energiaforrásnak tekinthető, az emberi egészségre azonban a fával való… Tovább olvasom