Délmagyar logó

2017. 04. 28. péntek - Valéria 13°C | 23°C Még több cikk.

Az Azték Birodalom hatalmát tanúsítják az áldozati ajándékok

A spanyol hódítók 1521-ben rombolták le a kettős templompiramist, amelynek romjait 1978-ban fedezték fel.
Az Azték Birodalom hatalmáról, gazdagságáról árulkodnak a Föld istennőjének, Tlaltekutlinak felkínált áldozati ajándékok, amelyeket Mexikóvárosban, a kettős templompiramisban, a Templo Mayorban fedeztek fel.

A Templo Mayor 1325-től adott helyet a legfontosabb azték szertartásoknak.

A spanyol hódítók 1521-ben rombolták le a kettős templompiramist, amelynek romjait 1978-ban fedezték fel. Az ásatások során eddig sok ezer tárgyi emlék került elő, ezek többsége áldozati ajándék.

2008 májusában került napvilágra a 126. számú leletegyüttes, amelyet Tlaltekutli hatalmas szobra alatt találtak. A kutatók feltételezése szerint az áldozati ajándékot az Azték Birodalom 8. királyának 1486 és 1502 közötti uralkodása alatt helyezték el a templomban - olvasható a Past Horizons hírportálon.

A leleteket Belem Zúniga Arellano, a mexikói Nemzeti Antropológiai és Történelmi Intézet (INAH) biológusa vizsgálta, aki közel 4000 féle szervesanyag-maradványt fedezett fel, ezek háromnegyede (3045) tengeri puhatestűek, főleg kagylók, csigák maradványai. A szakember összesen 111 fajt azonosított, ezekből 40 az Atlanti-óceánban, 66 a Csendes-óceánban honos. A puhatestűek három faja az amerikai kontinens mindkét partvidékén megtalálható, kettő pedig folyókban él.

A puhatestűek negyven faja a Mexikói-öbölt, Floridát, a karib-tengeri szigeteket, Venezuelát és Brazíliát felölelő térségből származik, 66 pedig a Kaliforniai-öböltől Ecuadorig húzódó területről.

"Ezek a leletek mutatják, hogy milyen hatalmas volt az Azték Birodalom kiterjedése Ahuízotl uralkodása alatt, amikor meghódította a csendes-óceáni partvidéket, a mai Guerrero- és Oaxaca szövetségi államok területét. Másrészt a puhatestűek fajgazdagsága a korabeli kiterjedt kereskedelemről is tanúskodik, amikor az aztékok a déli területek, valamint a Karib-térség lakosaival létesítettek üzleti kapcsolatokat" - magyarázta Belem Zúniga Arellano.

Mint a biológus rámutatott, a 126. számú áldozati ajándékok között nincsenek helyben található puhatestűek, amelyek táplálékként, vagy nyersanyagként hasznosított a korabeli népesség. Ezzel szemben bőséggel találhatók a leletegyüttesben olyan fajok egyedeinek maradványai, amelyek távoli vidékekről, például a Yucatán-félsziget, a nyugat-mexikói Sinaloa és Sonora szövetségi állam területéről származnak.

"Teljesen nyilvánvaló, hogy rituális célokat szolgáltak, az aztékok időt és fáradságot nem sajnálva gyűjtötték messzi tájakon a kagylókat, a papok pedig fáradságos munkával készítették elő az áldozati ajándékokat, amelyek a birodalom katonai és gazdasági erejéről voltak hivatott tanúskodni" - hangsúlyozta Belem Zúniga Arellano.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A rendszeres alvás a tanulás kulcsa

A tudósok szerint ezért a tanulásra a legjobb idő az alvást közvetlenül megelőző periódus, egyben… Tovább olvasom