Délmagyar logó

2017. 01. 23. hétfő - Zelma, Rajmund -8°C | 4°C Még több cikk.

Az éghajlatváltozás átrajzolja a borok világtérképét

Újabb területeken lehet szőlőket telepíteni, a hagyományos szőlővidékeket pedig a hőmérséklet emelkedése és a hosszabb aszályok fenyegetik.
Borászati és klímaszakértők szerint az éghajlatváltozás miatt átrajzolódik a szőlőtermő vidékek világtérképe: újabb területeken lehet szőlőket telepíteni, a hagyományos szőlővidékeket pedig a hőmérséklet emelkedése és a hosszabb aszályok fenyegetik.

Fernando Zamora borászati kutató, a spanyolországi Tarragona Rovira i Virgili egyetemének tanára viszont optimista: nem kételkedik abban, hogy mindig is lesznek szőlővidékek a hagyományos régiókban, de új stratégiákat kell kigondolniuk, és kétségkívül lesznek új szőlővidékek is. "Németországban olyan helyeken kezdenek el minőségi borokat termelni, ahol korábban ez rendkívül nehéz volt, és már Dániában is foglalkoznak borászattal" – magyarázta. Mások között Tasmania, Új-Zéland egyes régiói, Chile déli része, Ontario és más kanadai régiók, valamint Anglia, a franciaországi Moselle megye és németországi Rajna-vidék számára lehet előnyös az éghajlatváltozás.

Gregory Jones, a kanadai dél-oregoni egyetem borászati professzora szerint ha a mostani ismeretek valósnak bizonyulnak, kétséges, hogy szőlővidékek ugyanazokat a szőlőfajtákat tudják majd termeszteni és ugyanolyan stílusú borokat előállítani a jövőben is.

Fernando Zamora és Gregory Jones az INRA mezőgazdasági kutatóintézet által vezetett nemzetközi programban (ACCAF) dolgozik, amely az éghajlatváltozásnak az erdőkre és a mezőgazdaságra gyakorolt hatásait kutatja.

A borászattal foglalkozó klímaszakértők előrejelzése szerint 2050-re az átlag hőmérséklet 2 Celsius-fokkal nő és szélsőséges éghajlati jelenségekkel is számolni kell. Márpedig a vízhiány, a hirtelen hőmérsékletváltozások, az özönvízszerű esőzések és a fagy nagy hatással van a cukrok és a savak egyensúlyára, a csersav érettségére és a borok ízanyagának gazdagságára.

Egyes, valaha finomnak tartott fehérborok testesebbek lesznek, míg egyes átlagos vörösborok valóságos gyümölcsbombákká alakulnak át.

"Elzászban az éghajlatváltozás máris probléma, mert megváltoztatja az ízjelleget, valamint a cukrok és savak egyensúlyát" - mondta Jean-Marc Touzard, az ACCAF koordinátora.

A délkelet-franciaországi Beaujolais-ban épp ellenkező a helyzet. Itt korábban a borászoknak cukrot kellett adniuk a szőlőhöz, hogy az asztali vörösbor elérje a kellő alkoholszintet, most pedig a melegebb időjárás javítja a borok minőségét. "2003-ban, a kánikula idején a boraink hasonlítottak a magasabb minőségi kategóriába tartozó Cotes du Rhone-i borokhoz – mondta el Jean Bourjade, a helyi borászok szakmai képviselője.

A déli Languedoc vidéken a melegebb és szárazabb időjárás miatt testesebbek a borok, és magasabb az alkoholtartalmuk. A szőlészek azonban már alkalmazkodnak: magasabban fekvő területekre és más talajokra telepítik a szőlőket. Egy másik megoldás a meleg vidékekhez szokott – például Szicílián, Görögországban, Spanyolországban vagy Portugáliában honos – szőlőfajták telepítése lehet.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Magyarok a Marson – Robotépítő-verseny Szegeden

A zord marsi körülményeket idéző akadálypályán mérték össze képességeiket a VIII. Magyar Alkalmazott Mérnöki Tudományok Versenyén induló csapatok robotjai szombaton Szegeden. Tovább olvasom