Délmagyar logó

2017. 02. 24. péntek - Mátyás 6°C | 12°C Még több cikk.

Bányászok a hegy gyomrában

Kitartana a szén 2020-ig, mégis bezárnák az utolsó hazai mélyművelésű szénbányát Fejér megyében, a Vértes hegységben, Márkushegyen.

Itt dolgoznak az ˝utolsó mohikánok˝: ha eltűnik, kihal a szakma is. Szalagokon utaztunk 500 méter mélyre, láttuk, ahogy új vágatot vájnak a Föld gyomrába, megismerkedtünk a XXI. századi munkagépekkel, biztonsági berendezésekkel.

˝A légnyomás csökken. Sújtólégveszély˝ – olvassuk a tágas, padokkal teli helyiségben, ahol a bányászok eligazításra gyűlnek össze a műszak előtt. Az egyik sarokban szobor áll: Szent Borbála, a bányászok védőszentje.

– A bánya bezárásával egy egész szakma szűnne meg Magyarországon – mondja Csák Máté Csaba szénelőkészítő részlegvezető, aki Tóth Zsolt bányamentőállomás-parancsnokkal együtt kalauzol majd minket odalent. Elsőként felszerelést vételezünk. A lábszárközépig érő, madzagos vászonmolinó és az alsóing fölé munkászubbonyt és -nadrágot húzunk, a fejre kobak, a zoknira kapca, arra gumicsizma kerül.

Kapunk védőkesztyűt és -szemüveget, derékszíjra rögzítjük a bányászlámpa akkumulátorát, a vállunkon átvetve önmentő készülék lóg. A biztonsági oktatáson elmagyarázzák: az alumíniumdobozos, orrcsipeszes levegőszűrő két órán keresztül szűri ki a szén-monoxidot. Nem alkalmas mások megsegítésére, és futni sem ajánlott, ha felkerül: hamar kifulladhatunk.

Fotó: Segesvári Csaba
Fotó: Segesvári Csaba

Ötszáz méter mélyre

Ekképpen felszerelve indulunk a két dobogós, egyenként húszszemélyes lifthez – itt kasnak hívják –, amely alig fél perc alatt visz le 320 méteres mélységbe. Közben párja felfelé jön a felszínre. Kiszállás után a japánnak nevezett szalaghoz gyalogolunk. A görgőkön mozgó, dupla gumihevederes szalag személyszállító eszközként is funkcionál – alsó ágán a bánya mélyére, a felsőn visszafelé, az akna irányába közlekednek a bányászok. Indulására éles, vijjogó hang figyelmeztet.

Mivel a frontot éppen átszerelik, szénkitermelést nem láthatunk, megmutatják viszont a vágathajtást. Amikor új frontot kezdenek előkészíteni, két vágatot egymással párhuzamosan hajtanak ki. Néhány száz méter után egy harmadikkal összekötik ezeket, és a két vágat között – a beszerelt gépi berendezések segítségével – visszafejtik a szenet. Négy szalagot is végigutazunk hason fekve, mire leérünk az 500 méteres mélységbe – a külszínen kánikula, ennél biztosabb UV-B védelmünk nem is lehetne. Időnként találkozunk egy-két bányásszal. A hangos Jó szerencsét! köszöntés nem csak formaság: minden évben történik több kisebb-nagyobb baleset. A ruhatáros meséli még odafent, amikor az apró női öltözőbe kísér – a föld alatt egyébként nem dolgoznak nők –, hogy ő is vájárként kezdte, amíg egy ˝kavics˝ a lábára nem esett. Az eredmény: egy év kórház, leszázalékolás, részleges bénulás a lábfejben.

A szalagok között gyalogolunk, olykor átmegyünk egy-egy légajtón, amelyekkel a levegőt ˝terelik˝ a vágatokban a megfelelő irányba. A vágatok boltíves falait TH-ácsolatok: egy fölső és két oldalsó nehéz, fémívből összeállított szerkezetek biztosítják. Az íveket fémkengyelek szorítják össze, az ácsolatok között deszka az oldalbélelés, ami megakadályozza a kőzet kihullását. Ez a biztosítás tartja a félelmetes mennyiségű kőzetet a fejünk felett, a lábunk alatt azonban csak a puszta kő: a nagy kőzetnyomástól olykor talpduzzadás következik be. Ilyenkor speciális géppel vagy kézi erővel „szedik meg" a kőzetet.

A falon rengeteg kábel: az energiaellátást szolgálják. Telefonvonalak is behálózzák a bányát – minden munkahelyen van telefon –, villany- és vízvezetékek futnak a gépek számára. Szürreális a hely, mintha egy sci-fi filmbe csöppentünk volna.


Telefon és rádió is működik

Menet közben halljuk, hogy rádiókapcsolat is működik, időről időre megszólal a diszpécser hangja. A bánya hangosbeszélő körzetekre van osztva, a diszpécser úgy is tud beszélni, hogy egyszerre mindenki hallja: például riasztás esetén – magyarázzák kísérőink.

A felszerelés európai szintű, a frontfejtésen, ahol a kitermelés történik, számítógépes vezérlésű gép működik. A diszpécserközpontban még azt is lehet látni, hol jár a gép a fejtésen. A segédanyagokat függősínes vonatszerelvények viszik. Menet közben elhaladunk egy méretes rakodógép mellett, a vágathajtásnál újabb érdekes szerkezet, a 4PP nevű vágathajtó gép fogad minket. Leginkább úgy fest, mint egy harckocsi – mintha a lövege elején lenne elhelyezve a kőzetet kifejtő „jövesztő fej". A fél méter átmérőjű fej úgy halad a szén kísérőkőzetében, a csigás márgában, mint a kés a vajban: a berendezés két „karjával" be is söpri a lefejtett követ a „gyomrában" futó, kaparónak nevezett szállítóeszközre. A szén és a meddő szállítószalagon kerül a felszínre.

Napi 6 métert haladnak

– Másfél méterre van alattunk a barnaszéntelep, napi 6 métert tudunk haladni a kőben. Amikor szénben vagyunk, 15–16 métert. Még pár métert megyünk előre egyenesen, aztán balra elkanyarodik a vágat.
Óriási a zaj, és szerelni is kell folyamatosan – mondja Tóth Zsolt: vinniük kell maguk után a szállítóberendezést, a kábeleket, a légcsövet. Mindezt visszafelé ki is kell majd szerelni: folyamatosan dolgoznak a villanyszerelők, a lakatosok. A szakmák mára összekeveredtek, sok például a villanyszerelő, aki abszolválta a vájáriskolát is. A munkagépekhez gépkezelői tanfolyamot is el kell végezni.

A modern gépek ellenére a munka egyáltalán nem könnyű. Állandó kő- vagy szénpor, zaj, huzat, olykor gázfelszabadulás vagy vízbetörés nehezíti a bányászok mindennapjait – minket is ellep a por. Nem véletlen, hogy 25 év vagy 5000 föld alatt töltött műszak után nyugdíjba mehetnek. A vágathajtás az egyik legfárasztóbb feladat. Folyamatosan szerelik be a biztosító berendezést, a súlyos vasakat a vállukon cipelik, a felső ívet kézzel emelik fel a vágat mennyezetéig, a „főtébe".

Visszafelé indulunk, ezúttal felfelé utazunk a szalagokon a Föld gyomrából. Két szalag között, gyaloglás közben Csák Máté Csaba a szén útjáról mesél. A kitermelt szenet előkészítik szemcseméret és fűtőérték szempontjából, a feldolgozás a föld alatt zajlik, ami Európában egyedülálló.

Miután lemossuk magunkról a port, kimegyünk a kapun, visszanézünk, és reméljük: lesz még alkalmunk szénfejtést is látni.

Bezár vagy nem zár be?

Az erőmű működési engedélye 2020-ban járna le, ám 2010 májusában derült ki: a Vértesi Erőmű Zrt. többségi tulajdonosa, a Magyar Villamos Művek (MVM) tervei szerint év végén bezárnák a bányát. Az erőmű három évig tovább működhetne a szénkészletekkel és biomassza-tüzeléssel. Az indokok: a jelentős veszteségek és a szénfillér-támogatás miatt a fenntartása aránytalanul drága, és a termelt áramra jelenleg nincs szüksége a nemzetgazdaságnak. Most úgy tűnik: az új kormányzat talán másképp áll a kérdéshez, és az MVM vezérigazgatóját is leváltották. – Az erőmű 2004 óta el van látva EU-s szabványoknak megfelelő kéntelenítő berendezéssel. Ha be kellene zárni mindent, összeszámolva a rekultiváció, a felszámolás, a végkielégítések, a felmondott szerződések költségeit, több tízmilliárdos költséget jelentene a kormányzati költségvetésnek – érvelt  a működés mellett a szénkitermelési részlegvezető.

Olvasóink írták

  • 1. TomborBözse 2010. szeptember 26. 14:01
    „Olvastam egy cikket régebben, mennyire tiltakoztak/tiltakoznak a bezárás ellen az érintettek.

    Mitől is veszteséges???? Ezt kellene alátámasztani, nem pedig mindent megölni, ami magyar de jó lehetne, ha azok kezében volna a döntés, akik eddig is megélni szerettek volna ebből az ágazatból. Van megoldás, meg lehetne menteni a bányát, de KÜLSŐ érdekek nem hagyják. A "birkák" meg tehetetlenek széllel szemben.
    Mindennel így volt, miért nem lehet megmenteni???? Valaki lépjen már!!! Fidesz, hol vagy???
    Nem igaz, hogy máshol lehet nyereséges egy bánya, nálunk nincs megoldás??? Kinek áll útjában?? A termelt enegriára nincs szükség?? Miért?? Olcsóbb lenne, mint a konkurrenciáé??? Ugyanmá´!!!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Átrepülte Svájcot a Föld körüli útra készülő napelemes repülőgép

Átrepülte Svájcot a Föld körüli útra készülő napelemes repülőgép, amely idén nyáron történelmi… Tovább olvasom