Délmagyar logó

2018. 09. 20. csütörtök - Friderika 17°C | 28°C Még több cikk.

Betlehemben a születés barlangját az I. századtól látogatták a hívek

Thorday Attila plébános, teológiatanár segítségével felelevenítettük Jézus születésének körülményeit, és hogy ennek miként állít emléket a Születés temploma Betlehemben. Szabó András festőművésszel pedig arról beszélgettünk, hogy mennyiben tartották magukat az alkotók a realitásokhoz, amikor bibliai témát fogalmaztak meg.
A bibliai elbeszélés szerint József és Mária nemzeti népszámlálás miatt mennek Betlehembe. Amikor a faluba érnek, elérkezik a gyermek születésének ideje. Lukács evangéliumának tanúsága szerint a gyermeket váró ifjú pár nem kap tisztes szállást, ezért egy istállóban húzódnak meg, de a viszontagságok ellenére rendben megszületik gyermekük, akit Jézusnak neveznek. Ekkor még az emberek nem tudják, kicsoda ő valójában. Születésének teológiai jelentősége később bontakozik ki, amikor követői meggyőződtek feltámadott mivoltáról. Miután a názáreti Jézusban a Messiást, vagyis a Krisztust, más szóval az Isten Fiát ismerik fel, tanítványai felidézik, mi mindent tett és mondott nekik földi élete során. Valószínűleg évek teltek el, hogy az ősegyház tagjai a Krisztusként imádott Jézusuk gyermekkoráról és születéséről is érdeklődtek Máriától. Nyilván ekkor derült fény csodás megtestesülésére is, vagyis hogy miként történt közénk jövetele.

Turisták és helyiek a betlehemi Születés templománál felállított és kivilágított karácsonyfa előtt. A templom pontosan azon a helyen épült, ahol a keresztények szerint Jézus Krisztus megszületett.
Turisták és helyiek a betlehemi Születés templománál felállított és kivilágított karácsonyfa előtt. A templom pontosan azon a helyen épült, ahol a keresztények szerint Jézus Krisztus megszületett. Fotó: MTI


Manapság is megfigyelhető, hogy miután híressé válik valaki közülünk, kezdünk el érdeklődni a gyerekkora felől. Tudni szeretnénk ugyanis, hogy milyen jelek előzték meg naggyá válását.

Üstökös vagy bolygók együttállása?

A betlehemi csillag, amelyet a napkeleti bölcsek, a háromkirályok csillagaként is ismeretek, de a nép körében egyszerűen karácsonyi csillagként is emlegetik, csak a Biblia újszövetségi részében található, Máté evangéliumában. Máté leírása szerint egy csillag jelezte az égen a Názáreti Jézus megszületését a júdeai Betlehemben, és a rendkívüli égi jelenség segítségével a napkeletről származó bölcsek rátaláltak az újszülött Jézusra. Teres Ágoston magyar jezsuita matematikus, fizikus Biblia és asztronómia című könyvében Máté evangéliumának legrégibb szövegét és ókori csillagászati szakkifejezéseket összevetve azt állítja, hogy Máté szakszerű kifejezések használatával meglepően pontos adatokat közöl, amelyek tudományosan igazolhatók. Például részletes szövegvizsgálattal kimutatja, hogy az evangéliumi szöveg nem egy csillag, hanem bolygók együttállását írja le. Órigenész Adamantiosz (185–254) egyiptomi teológus szerint viszont a Máté evangéliumában említett csillag egy üstökös kellett, hogy legyen.

– Máriától kezdve a Jézusról szóló hagyomány továbbadása egy emberöltőn át szóbeli formában történt, mígnem írásban is rögzítik az evangélisták. Így nem csodálkozhatunk, amikor a bibliai elbeszélések egy későbbi megértés fényében fogalmazódnak meg. Megfigyelhető ez például Lukács szókészletében, aki keretes szerkezetben adja elő Jézus születését és halálát: művének második fejezetében ugyanazokat a szavakat ugyanazon sorrendben használja, mint utolsó előtti fejezetében, vagyis hogy az újszülött Jézust „gyolcslepelbe göngyölve (jászolba) fektették", illetve Jézus holttestét „gyolcslepelbe göngyölve (sírba) fektették". Az evangélista tehát már művének elején arra irányítja olvasói figyelmét, hogy kicsoda lesz e gyermekből.

Máté evangélista és olvasói számára az is érdekes és tanulságos lehetett, amit szintén Máriától tudhattak meg, tudniillik hogy napkeletről bölcsek érkeztek hozzájuk, akik a gyermekben Isten küldöttét, népük jövendő uralkodóját tisztelték. Máté és Lukács, bár különböző hagyományokat örökítenek meg művükben, azok jól kiegészítik egymást: Jézust meglelik azok is, akiket távoli földekről az igazság keresése indítja útjukra, és azok is, akik népük peremén élő, de nyitott szívű szegények – vallja Thorday Attila plébános, teológiatanár.

Nagyon egyszerű körülmények között született Jézus

Vessünk egy pillantást a Születés-bazilikára, amely Betlehem városában áll, és emléket állít Jézus születésének! Bár a Születés templomának mai formája lényegileg 530-ból való, és Jusztinosz császár építtette, sok eleme régebbi: a 326 táján épült Nagy Konstantin-bazilikából maradt meg. A perzsa invázió 614-ben a Szentföld összes templomát elpusztította, kivéve ezt. Vajon ez hogyan maradhatott meg? A homlokzatán lévő mozaik a napkeleti bölcseket ábrázolta. A bölcsek ruházatában – a hagyomány szerint – a perzsák saját népük viseletére ismertek, ezért megkímélték az épületet.

Jan Van Eyck: Drezdai tirpticon. Forrás: Wikipédia - valamennyi festményillusztáció nagyítató!
Jan Van Eyck: Drezdai tirpticon. Forrás: Wikipédia - valamennyi festményillusztáció nagyítató!

A régészeti leletek alapján állíthatjuk, hogy a Konstantin-féle templom annak a szentélynek a helyére épült, amelyet Hadrianus császár emeltetett 135-ben. Ez a római császár a szentföldi zsidó és keresztény szent helyeket profanizálni igyekezett, és a Születés barlangja fölé is pogány szentélyt emelt. Lám – akarata ellenére – építészetileg így őrizte meg, amit a keresztény hagyomány is oly fontosnak tart!

Időszámításunk kezdetén a Betlehemhez hasonló kis falvakban barlanglakásban húzódtak meg éjszakára az emberek, esetleg az állataikat is beterelték. Ilyen nagyon egyszerű körülmények között, valószínűleg egy barlangból kialakított istállóban született tehát az a Jézus, akit követői a világ Megváltójának tartanak.

Mantegna: Mária a kisdeddel. Forrás: Wikipédia
Mantegna: Mária a kisdeddel. Forrás: Wikipédia


Tréfás évődés a betlehemezés

Az utóbbi években újra népszerűvé vált a betlehemezés. Az adventi időszakhoz kötődő, karácsonyt megelőző dramatikus misztériumjátékot már a középkorban is játszották Európa-szerte. Egyrészt egyházi eredetű, másrészt főúri udvartartásokban is divatos hagyomány volt. A XVI. századtól maradtak fenn Magyarországon is adatok a betlehemezésről. A XIX. század közepére forrotta ki magát az egységes színjáték, amelyet a XX. század elején szinte minden faluban előadtak, paraszti hagyománnyá vált. Többnyire tizenéves gyerekek adták elő, betanításában nagy szerepe volt a tanítóknak vagy egy idősebb férfinak, aki gyermekkorától kezdve ismerte a hagyományt. Az osztrák–magyar monarchiabeli betlehemes játéknak a központi mozzanata a pásztorjáték. Szereplői az angyalok, a pásztorok, az utóbbiakat egyes tájegységeken úgy hívják, hogy maksusok. Néhol megjelenik a huszár is. A szereplők magukkal visznek egy betlehemet, amelyet általában papírból készítenek, és jászolt vagy templomot ábrázol. A Betlehem a kisded Jézus születésének körülményeit mutatja be. Ott fekszik a szalmán, körötte térdepel a szent család, a pásztorok, és a juhok is jelen vannak. December 10-e után járnak a betlehemezők, bekéredzkednek a házakhoz, hogy a Kisded születésének hírét vigyék a családokhoz. Az angyalok sorban hívogatják az alvó, vagy kinn várakozó pásztorokat, akik között tréfás évődés veszi kezdetét. Az öreg pásztor, aki mindent félreért teszi emberközelivé a játékot. Amikor az angyal így hívja: – Jöjjön kend Betlehembe! Az öreg ezt nem érti: – Hová? A vén tehenbe? Amikor az angyal a kisded születése örömére felkiált: – Glória! Glória! A vén pásztor így szól társainak: – Hallod pajtás? Gomolya! Az évődés után a pásztorok sorban a jászolhoz lépnek és ajándékokkal halmozzák el a Kisjézust. A játék jókívánságokkal és közös énekkel ér véget – avatott be Bárkányi Ildikó néprajzkutató, a szegedi Móra Ferenc Múzeum néprajzi osztályának vezetője.

A mai bazilika több barlangra épült. A templom központjában lépcsőn lehet lemenni a Születés barlangjába, amelyet régészeti leletek tanúsága szerint az I. századtól látogattak a hívek. Betlehem mára harmincezer fős várossá nőtte ki magát: Ciszjordániában, palesztin autonóm területen található, ennélfogva területére elég nehéz Izraelből is bejutni. A bazilikát egyik oldalról római katolikus kolostor, másik oldalról ortodox kolostor fogja körül. (Az egész Szentföldre jellemző, hogy szent helyein a nyugati és a keleti egyház osztozik, esetenként külön kolostorokat, templomokat épít köréjük.) A térség vallási helyzetét jelzi a bazilikával szemben álló Omar-mecset, a VII. századból. Manapság az arab keresztények és a muzulmán arabok békében élnek együtt a városban. A keresztények számára egész évben az egyik legfőbb zarándokhelynek számít Betlehem, ilyenkor, karácsonykor pedig különösképpen. Sokan máig fontosnak tartják, hogy életükben legalább egyszer ellátogassanak ide.

Betlehem a festészetben

– Noha a Születés templomában nem találni Jézus születését ábrázoló híresebb alkotásokat, a padlón épített, betlehemi csillagot ábrázoló ikon, az emberek által oda helyezett kegytárgyak jelzik, hogy szent helyen járunk. Ám világban mindenhol foglalkoztak a témával a képzőművészek. Lehetne a modern keresztény művészetből is említeni munkákat, viszont ezek nem váltak olyan híressé, mint középkori társaik. Salvador Dalínak, illetve a XX. századi avantgárdoknak is voltak ilyen témájú munkáik, de nem tudtak igazán maradandót alkotni. Az ókeresztény festészetben is találni Jézus születését, Betlehemet ábrázoló alkotást, csak ott még kevésbé realisztikus, igen darabos, visszafogott, aszketikus formában jelentkezik. A gótikától a reneszánszig szinte nincs is más témája a festészetnek, mint a Biblia. A reneszánsz hozza be a művészetek területére a mitológiát, illetve az egyéb antik témákat is – tudtuk meg Szabó András festőművésztől, a szegedi Rogers-gimnázium művész tanárától: – Nagyon szeretem a korai német kismestereket, ezek közül is számomra az egyik legfigyelemreméltóbb Jan Van Eyck munkássága. A németalföldi táblaképfestészet megteremtőjének és a flamand tájképfestészet előfutárának több ilyen témában készült alkotása is van, de az egyik legintimebb, legmívesebben megalkotott, kisméretű műve az úgynevezett drezdai triptichon. A középső táblán Mária és a kisded jelenik meg pompás színekkel. A kép „szárnyain" Szent Katalin és Szent György szerepel, valamint megjelenik a donátor is (a műtárgy elkészítésére megbízást adó), aki imádja a kisdedet és Máriát. Ezek a kismesterek finoman és aprólékosan dolgozzák ki műveiket, minden apró részletnek jelentősége van. Legtöbbször egyébként ez a téma ritkán jelenik meg önállóan, de például Mantegnának van egy gyönyörű metszete, amely Máriát ábrázolja a gyermek Jézussal – a korai metszetek között a témában talán elsőként.

Leonardo da Vinci: Sziklás Madonna. Forrás: Wikipédia
Leonardo da Vinci: Sziklás Madonna. Forrás: Wikipédia

Hiteles rekonstrukciók?

Ezeken az alkotásokon az alkotók mindent idealizálnak, illetve saját koruknak megfelelő miliőbe helyeznek. Nem az ókor korabeli pillanatait próbálják megidézni, a festők saját korukból vett ruházattal, ékszerekkel, használati eszközökkel fogalmazzák meg műveiket. Akadtak olyan művészek is, akik az apokrif evangéliumokat is ismerték, és nem a klasszikus kánonból válogattak. A Louvre-ban található Leonardo da Vinci Sziklás Madonnája is ilyen festmény. Az Egyiptomból menekülő szent családot ábrázolja egy angyallal és a kis Keresztelő Szent Jánossal egy barlangban. Nagyon kevés példa van az ilyen ábrázolásra a festészettörténetben.

Olvasóink írták

  • 1. Jericho 2012. december 25. 10:34
    „Sztálin egyszer magához hívatta Krupszkaját, Lenin feleségét és azt mondta neki: -Vagy abbahagyja az uszító, felforgató beszédeit, vagy kitalálnak Leninnek egy másik feleséget. Hát ennyibe kerül valakiből szentet csinálni...”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Érdi Tamás: Isten üzen az ujjaival

Speciális módon tanulja a zeneműveket, és 12 zongoraverseny van már a fejében, a kezében a 33 éves Érdi Tamás vak zongoristának. Tovább olvasom