Hetvenedik születésnapját ünnepli június 12-én Chick Corea, az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb dzsesszzenésze. A ma is aktív amerikai billentyűs pályafutása során számos jelentős formációnak volt tagja, több örökzöld dal fűződik a nevéhez.
A spanyol és szicíliai származású Armando Anthony Corea a Massachusetts állambeli Chelsea-ben született. Dzsessztrombitás apja négyéves korában ültette először a zongorához, és ő a zene bűvöletében nőtt fel. Nyolcéves korától dobolt is, ennek hatására használta később időnként ütős hangszerként a zongorát.
Helyi klubokban kezdett zenélni, idővel New Yorkba költözött, ahol rövid ideig zenét tanult a Columbia Egyetemen és a híres Julliard zeneiskolában. Mindkettőben csalódott, így inkább önálló zenei kísérletezésbe kezdett. Közben neves zenészek, így például Stan Getz és Herbie Mann együttesében játszott. Saját nevén először 1966-ban adott ki lemezt, a két évvel későbbi Now He Sings, Now He Sobs ma már klasszikusnak számít.
1968-tól Miles Davis együttesében zenélt, a zseniális trombitás kapacitálására kezdett elektromos zongorán is játszani. A koncerteken Davis, Corea, Dave Holland és Jack DeJohnette a free jazz, az improvizáció és a rock elemeit ötvözte, az 1970-es Wight szigeti fesztiválon 700 ezer ember előtt léptek fel.
Chick Corea 1968-tól Miles Davis együttesében zenélt.
Davis együttesét elhagyva rövid ideig avantgárd dzsesszt játszott, majd 1971-től következett pályafutásának legfényesebb szakasza. A Return to Foreverben rajta kívül Al Di Meola gitáros, Stanley Clarke basszusgitáros és Lenny White dobos volt alaptag, zenéjükre hatással volt a rock és a latin zene, de megtartották a dzsesszre jellemző improvizációkat is. Corea talán legismertebb darabja, a Spain az 1972-es Light as a Feather című albumon csendült fel először, Corea ekkoriban már egyre többször használta a szintetizátort.
A Return to Forever felbomlása után Herbie Hancockkal zenélt akusztikus zongorán (műsorukon Bartók is szerepelt), de játszott szólóban, trióban és kvartettben, sőt a My Spanish Heart 1976-ban nagyzenekarral készült. 1985-ben a fúziós zenéhez tért vissza Elektric Band nevű csapatával, ezzel egy időben akusztikus trióban is játszott, a kilencvenes évek végén szimfonikus zenekarral vette fel zongoraversenyét.
Az új évezredet szólózongorás felvételekkel kezdte, de a sokoldalúság továbbra is jellemző maradt rá. Foglalkoztatta a kortárs klasszikus zene, így vonósnégyest komponált, nagyzenekarra dolgozta át a Spaint, készített közös lemezt a bendzsós Béla Fleckkel és a vibrafonos Gary Burtonnel, 2004-ben a szcientológia alapítója, L. Ron Hubbard művei alapján készített konceptalbumot. 2008-ban az újra összeállt Return To Foreverrel indult turnéra, majd John McLaughlin gitárossal tett újabb koncertkörutat, legutóbbi lemeze idén jelent meg.
A rendkívül termékeny muzsikus száznál több albumot készített, több mint félszázszor jelölték Grammy-díjra és 15 alkalommal el is nyerte a zenei világ legrangosabb kitüntetését. Többször járt Magyarországon, az elmúlt időszakban 2009-ben a Budapest Kongresszusi Központban a Power of Three formációval, tavaly a Veszprémi Ünnepi Játékokon a Chick Corea Freedom Banddel.
14°C
Hozzászólok! 
