Délmagyar logó

2017. 12. 14. csütörtök - Szilárda -1°C | 9°C Még több cikk.

Digitalizálták a Nagy Imre-per dokumentumait

A Magyar Országos Levéltárban (MOL) bemutatták a fél évszázaddal ezelőtti Nagy Imre-per dokumentumainak digitalizált változatát.
Az 1958 februárjában, áprilisában és júniusában zajlott büntetőperben, illetve az azt megelőző nyomozás során született 27 ezer oldalnyi iratot, 72 órányi hangfelvételt és 70 percnyi filmfelvételt egyelőre adatvédelmi és személyiségi jogi okokból csak a kutatók ismerhetik meg. A Nyílt Társadalom Archívum (OSA) azonban saját felelősségére, kutatói engedéllyel június 9. és 15. között tervezi a hangfelvételek egy részének nyilvános bemutatását.

Az MTI-nek a MOL szakemberei arról beszéltek, hogy álláspontjuk szerint az OSA eljárása törvénysértő, és annyiban szakmailag is kifogásolható, hogy nem törekszik a dokumentumok teljességének a bemutatására. Gecsényi Lajos, a MOL főigazgatója a pénteki sajtótájékoztatón elmondta: tavaly ősszel döntöttek a dokumentumok digitalizálásáról, hogy a kutatók számára hozzáférhetőbb legyen, illetve ha a jogi feltételek adottak lesznek, a teljes közvélemény is megismerhesse.

A digitalizálásban közreműködött az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Történelmi Interjúk Tára és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, ahonnan az egyik kivégzettre, Szilágyi Józsefre vonatkozó dokumentumok kerültek elő. Monok István, az OSZK főigazgatója arról beszélt: a teljes forrásanyag és szakirodalom ismeretében "talán meg fogunk lepődni, hogy ki, mikor, mit írt" a fél évszázaddal ezelőtti eseményekről.

A bírák.
A bírák.

Nagy Imrét 1958. június 15-én államellenes szervezkedés és hazaárulás vádjával ítélte halálra a népbíróság, és másnap honvédelmi miniszterével, Maléter Pállal és Gimes Miklós újságíróval együtt kivégezték. Vádlott társai közül Losonczy Géza, Nagy Imre államminisztere 1957 végén meghalt a börtönben, Szilágyi Józsefet, Nagy Imre titkárságának egyik vezetőjét pedig elkülönített perben halálra ítélték, és 1958. április 24-én kivégezték.

Szabó Csaba, a MOL főigazgató-helyettese elmondta: Kádár "bosszúszomjas" akciójának eredménye a koncepciós per, amelyben a "szovjetek szerepe a rábólintás volt". A szakember szerint jellemző az is, hogy a magyar pártfőtitkár a perrel kapcsolatban következetesen a "szabad folyást kell engedni az igazságszolgáltatásnak" megfogalmazást használta.

Szilágyi József a perben kezdettől fogva annak törvénysértő mivoltát hangoztatta, és nyilvános tárgyalást kért. Határozott kiállása miatt a per 1958. február 6-i félbeszakítása után ügyét elkülönítették. A februári félbeszakítás oka egyébként a "nemzetközi helyzetre" hivatkozó szovjet kérés volt. Már Losonczy Géza börtönben bekövetkezett halála és Szilágyi József kivégzése után, június 9-én folytatódott a per Nagy Imre és többi társa ellen. Szabó Csaba elmondta: a február 5-6-i tárgyalásról készült filmfelvételek és a 6-i tárgyalás hanganyaga nincs meg. Újdonság viszont a Szilágyi-per hangfelvétele az április tárgyalásokról.

A MOL-ban fél évtizede intenzíven zajló digitalizálásról a főigazgató-helyettes elmondta: a www.digitarchiv.hu címen alig két százalék kivételével már a nyilvánosság számára is hozzáférhetők az állampárt vezető testületeinek a dokumentumai. A sajtótájékoztatón emellett több percet lejátszottak a Nagy Imre-per digitalizált hanganyagából.

Nagy Imre-per tekercsen
Nagy Imre-per - tekercsen.

Nagy Imre és társainak az 1956. évi forradalom és szabadságharc, valamint az 1958. évi politikai pereikre vonatkozó iratanyaga részben az 1956. évi eseményekkel egy időben, majd a snagovi fogság idején, illetve a Belügyminisztérium Politikai Nyomozó Főosztály Vizsgálati Osztályán (BM II/8. osztály), részben a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsán keletkezett. Az iratokat 1958 és 1989 között a BM Irattárában őrizték, ahonnan a dokumentumok csekély kivétellel 1989 első hónapjaiban a Legfőbb Ügyészségre, majd a Legfelsőbb Bíróságra kerültek át.

Valószínűleg már a Belügyminisztériumban elkerültek a hangfelvételek a Nagy Imre-per mellől, mert a Szilágyi-per hangzóanyaga később az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába került. Ebből a tényből arra lehet következtetni, hogy a BM 1989-ben ezeket a felvételeket nem adta át a Legfőbb Ügyészségnek, illetve a Legfelsőbb Bíróságnak, mert akkor az illetékesség okán az Új Magyar Központi Levéltárba kellett volna kerülniük a szalagoknak. A Szilágyi-per iratanyaga ugyanakkor az ÚMKL-be került, abból az ÁBTL csak szórványokat őriz.

Ugyanebben az időben zajlott a Nagy Imre-per semmisségi eljárása, amelynek eredményét 1989. július 6-án hirdette ki a Legfelsőbb Bíróság, azon a napon, amikor meghalt Kádár János. Ezen eljárás közben kerültek a Magyar Televízióhoz és a Magyar Rádióhoz Nagy Imre hangszalagon rögzített utolsó szavai, amelyet az újratemetés előestéjén, június 15-én a rádió és a televízió rendkívüli műsorban sugárzott. Ugyanekkor másolták illetéktelen kezek a perről fennmaradt, 70 perces propagandafilm kópiáját BETA SP elektronikus adásszalagra is.

A televízió akkori vezetőinek, vagy a politikai vezetőknek a tervei szerint Nagy Imre és társai temetésének előestéjén rendkívüli adásban sugározták volna a filmet. A goebbelsi módszerrel összeállított film műsorra tűzésétől azt remélték, hogy lejáratja mindazokat, akik az 1958. júniusi tárgyaláson az életükért küzdöttek. A Történelmi Igazságtétel Bizottság tagjai a film megtekintése után elérték, hogy ne tűzzék azt műsorra. A történethez hozzátartozik, hogy számtalan "kalózkópia" készült a filmről, több helyen nyilvánosan jogszerűtlenül azóta is vetítik az illetékes iratőrző hely, a Magyar Országos Levéltár hozzájárulása nélkül. A 70 perces, 35 mm-es pozitív kópia is megújult.

A vádlottak
A vádlottak.

Az iratanyag gerincét a vádirat, az 1958. február 5-6-i és a június 9-15-e közötti tárgyalási napokon felvett hangszalagok, továbbá az ezek alapján készített részben szószerinti, részben szerkesztett - a tanácsvezető bíró által diktált - jegyzőkönyvek alkotják. Az orsós magnószalagról egykor legépelt jegyzőkönyvek hiányosak, (hiányoznak például teljes tanúvallomások vagy a június 14-i védőbeszédek) és gyakran nem szó szerint, hanem jegyzőkönyvszerűen, összefoglalva írták le az elhangzottakat.

Az iratok között elkülönítetten található Szilágyi József ügye: Szilágyi József sajátkezű feljegyzései, 1958. április 16-18-i tárgyalásának anyaga, az ítélet, és annak végrehajtására vonatkozó iratok. A Magyar Országos Levéltár a Nagy Imre és társai per iratainak digitalizálása előtt hivatalosan megkeresett az ÁBTL mellet minden olyan lehetséges iratőrzőt (Legfelsőbb Bíróság, Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár), ahol esetleg lappanghatnak még iratszórványok a perrel kapcsolatban. A levéltár nemleges választ kapott az érdeklődésére.

A Magyar Országos Levéltár elsőként kezdte meg értékes iratanyagainak digitalizálását. A kezdeti célt nemcsak állományvédelmi szempontok indokolták, hanem a kutatók igényei is. Mivel a korábban megjelent CD- és DVD-ROM-ok csak korlátozottan és viszonylag drágán voltak hozzáférhetők, a levéltár vezetői alternatív megoldásokban is gondolkodtak. A MOL 2003 nyarától kezdett hozzá egyes modernkori iratainak tömeges digitalizálásához, 2004-ben elkészült a Magyar Szocialista Munkáspárt vezető szervei iratainak digitalizálása, majd folytatódott a munka a Minisztertanács 1867 és 1944 közötti jegyzőkönyveivel.

Először csak egy egyszerű "nézegető" program készült el, amelyben összekapcsolták a rendelkezésre álló napirendi jegyzékeket és a digitalizált képeket. Ezt az alkalmazást csupán a belső levéltári hálózaton érhették el az arra jogosult kutatók és a levéltárosok. Hamarosan elkészült azonban a Digitarchiv alkalmazás, amely már arra is alkalmas, hogy az adatbázisba betöltött mutatókat és a hozzájuk kapcsolt képeket az Internet segítségével bárki, bárhonnan elérje. Már 2007-ben felmerült az elképzelés, hogy a Nagy Imre-per évfordulója kapcsán a periratokat kellene elektronikusan feldolgozni. A kezdeményezés egybeesett a perben érintett személyek leszármazottainak szándékával is.

Olvasóink írták

  • 1. kiéééééééé? 2008. június 08. 12:08
    „Miért nem láthatom én, mint egyszerű ember?

    Kinek a családja van még most is a parlamentben a bűnösök közül?”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Houdini, a Bilincskirály

Varázslónak hitték – Amerika máig legnagyobb szabadulóművészének tekintik Harry Houdinit, aki… Tovább olvasom