Szeged - delmagyar.hu

– A levélváltásokon túl nincsenek diplomáciai eszközök arra, hogy orvosoljuk a hibát, így a hírnevünkön esett csorbát az idő fogja feledtetni, mert szerencsére a diplomácia világában is minden csoda három napig tart. Feltéve – folytatta a szakértő, ha nem lesz katonai konfliktus Azerbajdzsán és Örményország között, ami bár egyik félnek sem érdeke, a feszültség érezhető. Bár Azerbajdzsán sértette meg Magyarországot azzal, hogy nem tartotta be ígéretét, számunkra is komoly presztízsveszteséget okozott, ami a jelen helyzetben nem hiányzott az országnak.

Örmény tüntető az azeri baltás gyilkost ábrázoló Ramil Safarovnak és áldozatának, az örmény Gurgen Margarynnak a portréját tartja a ciprusi főváros, Nicosia magyar konzulátusa előtt szerdán. Fotó: MTI/AP/Petrosz Karadzsiasz

Magyarország szerencsétlenül keveredett bele

A háborútól való félelem nem alaptalan, Azerbajdzsán az elmúlt években nemcsak gazdaságilag, hanem katonailag is megerősödött. A konfliktus túlnő két ország belügyén, a háttérben ott van Oroszország és Törökország. Az oroszok az örményeket támogatják – habár nekik is fontos Azerbajdzsán a földgázkészletük miatt –, a törökök az azerieket a vallási-etnikai rokonság miatt. Ebben a konfliktusban Magyarország mellékszereplő, szerencsétlenül keveredett bele egy olyan kérdésbe, amihez semmi köze nincs.

Örményország vs. Azerbajdzsán 1994-ben az azeri–örmény konfliktus tűzszünettel zárult, de a mai napig érzékeny kérdés Hegyi-Karabah hovatartozása. Az azerbajdzsáni határokon belül található örmény többségű terület örmény ellenőrzés alatt áll, de az azeriek szeretnék az ellenőrzésük alá vonni. Nyilván az örmények is látják ezt a szándékot, ezért félnek. Az a háború, ami 1994-ben örmény győzelemmel ért véget a két ország között, megváltoztathatja a térség status quóját, ha Azerbajdzsán túlzottan felfegyverzi magát.

Diplomáciai oldalról közelítve a kérdést Csicsmann László szerint Magyarország a nemzetközi jogi szerződések szerint járt el: az azeri fél megkereste a magyarországi szerveket, hogy adja át állampolgárukat. Az erre vonatkozó irányadó elveket és az eljárás menetét az 1983-as strasbourgi egyezmény rögzíti, aminek Azerbajdzsán is részese. Ennek megfelelően történt meg a kiadás, nemzetközi jogilag Magyarország alapvetően nem vétett hibát. A probléma ott merül fel, hogy volt-e arra biztosíték, hogy valóban letöltse Safarov az életfogytiglani büntetését odahaza.

Magyarország jelenlegi kormánya meghirdette a globális nyitást, ami azt jelenti, hogy keleti irányba is bővíteni kell hazánk gazdasági kapcsolatait. Ennek a jegyében a magyar–azeri kapcsolatok is fellendültek, komoly csúcstalálkozók voltak Bakiban Orbán Viktor részvételével. A gazdasági közeledés szándéka indokolt, hiszen Azerbajdzsán az egyik legdinamikusabban fejlődő ország a térségben, amit jelentős földgázkészlete magyaráz.

Napirenden a világpolitikában

Csicsmann László, a Corvinus-egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének docense

A szakértő szerint érthető, hogy az azeri katona kiadatása és egy gyilkos hőssé nyilvánítása Örményországban heves reakciókat váltott ki a politikusokból és az emberekből. Örményország jelentős befolyással rendelkezik a világpolitikában és hangot is adnak nemtetszésüknek. Ez egy lehetőség Örményországnak, hogy napirenden tartsák a konfliktust a világpolitikában. Az, hogy Magyarországgal megszakították a diplomáciai kapcsolatot, nemcsak a magyar–örmény kapcsolatokról szól, hanem bevonja az Európai Uniót is a látókörbe. Az örmények elérték, hogy Brüsszelben és Washingtonban is az azeri–örmény kérdésről beszéljenek. Diplomáciailag ezt nagyon ügyesen tették, hiszen az azeri–örmény vita napi témát jelent.

Bár vallási ellentét van a keresztény és az iszlám világ között, a jelen konfliktusban nem ez, hanem az etnikai a meghatározó. A két nép már a múlt század elején is vívott egymással háborút, nem volt új keletű az 1988-ban kirobbant újabb fegyveres konfliktus. Ennek történelmi alapjai vannak a két nép között.

Örmények Magyarországon Az örmények jelenléte Magyarországon a középkortól dokumentálható, napjaink magyarországi örmény közösségét azonban elsősorban azok alkotják, akik a XX. századi erdélyi vagy közvetlen örményországi bevándorlás révén találtak itt új hazára. Az eredeti lakóhelyéről több mint 700 éve elüldözött, és többségében Erdélyen keresztül bevándorolt, az anyanyelvét már elveszített közösség önmagát magyar–örményként határozza meg. Érdekképviseleteik a közösség tagjai számát néhány ezerre becsülik. A nyelvüket máig őrző örmények az utóbbi évtizedek során az anyaországukból érkezve telepedtek le Magyarországon. A legutóbbi népszámlálás során 294 fő vallotta magát örmény anyanyelvűnek, és 620 fő nyilatkozott úgy, hogy örmény nemzetiségű, míg 1258 fő mondta azt, hogy valamilyen formában kötődik az örmény nemzetiséghez, kultúrához, nyelvhez.

Bár a Szovjetunió utolsó évtizedeiben a vallási kötődés háttérbe szorult, Örményországban a kereszténység rendkívül fontos, Azerbajdzsánban nem beszélhetünk radikális iszlámról. A kilencvenes években függetlenné vált Azerbajdzsánban megfigyelhető a vallási újjáéledés, de ez nem ugyanaz, mint amit a Közel-Keleten látunk. Az állam berendezkedését tekintve a legnagyobb jóindulattal sem lehet Azerbajdzsánt demokratikus országnak nevezni, még féldemokratikusnak sem. A kormányfő Aliev családja meghatározó szerepet tölt be a kormányzásban, a nagyon erőteljes egyszemélyű vezetés kevés teret ad az ellenzéki szervezeteknek. A mai napig nem sikerült megszabadulni az egykori Szovjetunió idején hatalmon lévő kommunista elittől, akiknek sikerült átmenteniük magukat a jelenlegi államirányításba – vélekedett Csicsmann László.

Jótett helyébe jót ne várj

A sajtónyilvánosságra került „garancialevél" nemzetközi jogászok szerint nem tekinthető egy elégséges ígéretnek. A keleti térségben az írásos szerződéseket sem mindig tartják be, de ezzel a diplomáciában jártas tárgyalóknak számolniuk kell. Nem most fordult elő először, hogy nemzetközi szerződést figyelmen kívül hagynak. Hiba volt hinni az azeri félnek, mert számolni kellett volna azzal, hogy nem tartják a szavukat. Ezt támasztják alá azok az azeri nyilatkozatok, amik arról szólnak, hogy nem kívánnak a magyar államadósságból vásárolni.



Sajátosan magyar a történetben, hogy Martonyi János külügyi tárcája mellé kinőtte magát egy külügyi és külgazdasági államtitkárság, amit Szijjártó Péter vezet. Úgy tűnik, hogy nem a Külügyminisztérium felkészült diplomatái jártak el az ügyben, hanem az államtitkárság.

* * *

Jerevánban nem hittek a magyarországi örményeknek

A magyarországi örmények augusztus 20-án az örmény hatóságoknak személyesen jelentették, hogy feltevésük szerint megtörténik a kiadatás. 11 napjuk lett volna, hogy lépjenek, de nem tették. Ma már Örményországban is a felelősöket keresik.

A folyamatot, ami odáig vezetett, hogy kiadta Magyarország Safarovot Azerbajdzsánnak, 2004-től figyelemmel kísérte a magyar örmény kisebbség.

Serkisian Szeván Simon, az országos örmény önkormányzat elnöke

Serkisian Szeván Simon, az országos önkormányzat elnöke – nagyszülei a népirtás Magyarországra menekült túlélői –, maga is jogász, már a tárgyaláskor felfigyelt arra, hogy az azeri hatóságok mindent elkövettek, hogy enyhítő körülményeket szállítsanak a bíróság elé.

– Már az abszurd volt, hogy családi traumát emlegettek a per során, pedig Safarov szülei ma is élnek Bakiban. Az elsődlegesen kirendelt magyar igazságügyi orvos szakértő nyolc általános alatti intelligenciaszintet állapított meg, az azeri szakértő 160-as IQ-t igazolt.

Nem került nyilvánosságra, hogy a börtönbüntetése során bántalmazta az őröket, ami miatt ismét elítélték és volt egy olyan szökési kísérlete, melyet az azeri hatóságok szerveztek, két börtönőrt próbáltak megvesztegetni, hogy segítsék a szökést. Mi ezeket tudjuk, de ezekről senki nem beszél, a magyar hatóságok tagadják.

Serkisian Szeván Simon szerint Aderbajdzsán azért nyitott nagykövetséget Magyarországon, hogy helyből járjanak közbe. – Még tavaly Kövér László azt mondta Jerevánban, hogy a kiadatásról szó sem lehet. Három hete a fülünkbe jutott, hogy valami változhatott. Augusztus 20-án a parlamenti ünnepségen megtudtam, hogy Navracsics Tibor miniszter asztalán van egy kérés, amit nem lehet visszautasítani. Bűnügyi jogsegélyt kötött a két ország, amit meg kellene tartalommal tölteni. Ekkor én már biztos voltam benne, hogy meg fog történni a kiadatás, de azt a választ kaptam, nyugodjak meg, kérnek biztosítékot. Még aznap kiutazott egy munkatársam Örményországba, hogy a szerveket figyelmeztesse, de nem vették komolyan. Ma már elhibázottnak tartják, hogy nem léptek a rendelkezésükre álló 11 napban, mert úgy vélik, a közvélemény nyomására meg lehetett volna akadályozni a kiadatást.

Bár azeri hírportálok – köztük a trend.az – jelentették, hogy gyilkosságokkal, azeriek tömeges kivégzésével fenyegető üzenetet kaptak, az elnök szerint nincsenek örmény terrorszervezetek és nincs mitől tartaniuk az Örményországban élő magyaroknak sem.
A helyzet megoldására abban látna esélyt a kisebbségi elnök, ha a magyar politika élenjárna Karabah elismertetésében és gesztust gyakorolna az örmények felé is.