Délmagyar logó

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -5°C | 3°C

Egyházalapítási láz - nő a vallás iránti érdeklődés

Nem csillapodik az egyházalapítási láz – 2009-ben 169 bejegyzett egyház között oszlott meg az adók egy százaléka. Sok a keresztény és buddhista kisegyház, de találunk ősmagyart és ezoterikusat is.
A szakértő szerint nő a vallás iránti érdeklődés, és jó üzlet is lehet a bejegyeztetés – csak 100 ember kell hozzá és egy alkotmányba nem ütköző alapszabály.

Hárommilliárd forint – ennyit ajánlottak fel az adók egy százalékából a római katolikus egyháznak Magyarországon 2009-ben. Januárban került fel a lista az APEH honlapjára, amelyből kiderül: legalább 169 egyház verseng a felajánlásokért. Az adományok 88 százalékát a történelmi egyházak – a katolikusok, a reformátusok, a Mazsihisz és az evangélikusok – kapták.


Az egyházaknak adott egy százalékokból (5 milliárd forint ) 60 százalék a katolikusoké. Az összeget többek között óvodák, iskolák, szociális intézmények fenntartására, a hátrányos helyzetűek, például a hajléktalanok megsegítésére fordítják. Működtetnek szeretetszolgálatot, levéltárakat, múzeumokat, tehetséges diákokat pártoló alapítványokat.

Az ismert egyházak mellett azonban számos egzotikus vagy furcsa nevű szervezet felbukkan a listán, és sokuknál fogalmunk sem lehet, mit kezdenek a felajánlásokkal. A lista mellesleg duplájára nőtt az elmúlt tíz évben – úgy tűnik, egyre népszerűbb az egyházalapítás.

– A Fővárosi Bíróság kezeli a Magyarországon bejegyzett egyházak listáját, az adatbázisban több mint 400 egyházi jogi személy van – tudtuk meg Nagy Gábor Dánieltől, a Szegedi Tudományegyetem vallástudományi tanszékének szociológusától. – A szabályozás lehetővé teszi, hogy egy egyház szervezeti egysége is bejegyeztesse magát jogi személyként, így például katolikus szerzetesrendek. Ha ezeket ˝letisztítjuk˝, akkor is több mint 200 a bejegyzett egyházi szervezetek száma, és a lista folyamatosan bővül – mondta a szociológus, aki szerint ennek több oka lehet. Az egyik, hogy sok harmadik országbeli érkezik hazánkba, például a Távol-Keletről, ezért megjelentek nem magyar nyelvű egyházak is.

A Krisna-tudatú hívők közössége is jelen van Magyarországon.
A Krisna-tudatú hívők közössége is jelen van Magyarországon.

Ha már Keletről van szó, a lista 168. helyét egy kínai nyelvű keresztény egyház foglalja el szerény 37 ezer forinttal. A Krisna-tudatú hívők közössége mellett több hindu és 15 buddhista egyházi szervezetnek adakoztak az adózók és képviselteti magát az Egyesítő Egyház is. Az akár teljesen más kultúrában élő párokat Moon tiszteletes hozza össze fényképes önéletrajzok alapján.

Egy másik ok, hogy a magyar társadalomban spirituális reneszánszról beszélhetünk: nagy, és egyre nő a vallás iránti érdeklődés. – Az emberek 10–11 százaléka jár hetente templomba, 20 százaléka imádkozik naponta. Jóval több mint kétharmaduk azonban hisz a keresztény Isten elgondolásában és önmagát vallásosnak tartja – világított rá a szakértő. A kutatásokban két nagy típusba sorolják a vallásosságot: az egyik az intézményes, ami egyházi, közösségi keretek között zajlik, a másik a privát, ˝a maga módján˝. Ez utóbbiak aránya 25-től 45 százalékig terjedhet. Érdekesség, hogy az intézményes vallásosság aránya most a fiatal diplomások körében magas az össztársadalomhoz képest.

Az ezoterikus irányultságú kisegyházak is szép számmal képviseltetik magukat. Ezekben keveredik a keresztény, a misztikus keleti, az okkult és az ősi (vagy annak vélt) hagyomány. A ˝Közösség a születés méltóságáért˝ több mint 13 milliót gyűjtött, amivel stílusosan a 13. helyet szerezte meg: bárki tag lehet, aki jelen volt már szülésnél. És ha már hagyomány, 25. az APEH-listán az Ősmagyar Egyház. Az Ankh, az örök élet egyháza száznál is több jótékonysági szervezetet támogatott 2007-ig – akkor frissült utoljára a listájuk. Ám akad több olyan szervezet is, amely rontáslevételt, különböző misztikus szolgáltatásokat kínál – de nem csak ezért lehet jó üzlet egy kisebb egyházat bejegyeztetni.

Nagy Gábor Dániel nem tud olyan egyházról, amelynek küzdenie kellett a megalapításért vagy nem voltak hajlandók bejegyezni.
Nagy Gábor Dániel nem tud olyan egyházról, amelynek küzdenie kellett a megalapításért vagy nem voltak hajlandók bejegyezni.


– Az egyház mint jogi forma gazdasági jogi szempontból a legkedvezőbb lehetőséget nyújtja esetleges bújtatott vállalkozások számára. Egy bejegyzett egyház komoly adókedvezményekhez és lehetőségekhez juthat. Adományt gyűjthet a híveitől, akik karitatív munkát végezhetnek az egyházi szervezeten belül, és mindez nem adóköteles. Segíthetnek felépíteni a gyülekezet- nek egy házat: magánszemély ezt csak legális foglalkoztatási jogviszonyban tehetné. Az egyház nyújthat bizonyos hitélethez kapcsolódó szolgáltatásokat adómentesen, de ennek az értelmezése igen széles körű – hívta fel a figyelmet Nagy Gábor Dániel. A vallástudományi tanszék kutatásai a pénzszerzési előnyök vizsgálatára nem terjednek ki, de 2002 és 2006 között végeztek egy széles körű kulturális-vallási kutatást. Levélben keresték meg a bejegyzett egyházakat.

A bejegyzés kritériumai mellesleg nem éppen szigorúak. Elég 100 fő, aki létrehozza az egyházat, és ha a csatolt alapszabály nem ütközik az alkotmányba, a bíróságnak nincs mérlegelési jogköre.


Szcientológusok

Nem minden országban szeretik. Az ismertebb egyházak közül a szcientológusok a 26. helyre szorultak, 5.270.059 forintot kaptak 1062 főtől. „Ha valaki igazán szeretne egymillió dollárt keresni, annak a legjobb módja, hogy alapítsa meg a saját vallását" – nyilatkozta az egyház alapítója, L. Ron Hubbard az 1940-es évek végén. Nem sokkal ezután megírta Dianetika című könyvét,  a szcientológia alapvetését.

John Travolta
John Travolta

A szervezetet sokan vádolják azzal, hogy kihasználja az egyházi státusszal járó üzleti előnyöket – például hogy a  tagoknak az előrelépéshez drága tanfolyamokon kell részt venniük, és a szcientológiában érintett cégek beférkőznek az üzleti életbe. Németországban, Franciaországban állami szinten lépnek fel a szcientológia ellen, Magyarországon nem korlátozzák. A pszichiátriaellenes egyház hívei közé tartozik John Travolta, Tom Cruise és Beleznay Endre magyar színész is.

Tom Cruise
Tom Cruise

Egy kis szektatan

Hogyan lehet megállapítani, szektába botlunk-e? – kérdeztük a vallástudományi tanszék munkatársát, aki elmondta: egy tipológiai rendszerrel osztályozzák a vallási közösségeket. Fontos tényező a közösség társadalomhoz, valamint a megváltáshoz való viszonya. Ha a társadalomhoz való viszony negatív – úgy vélik, a Földön nincsenek jó lehetőségek, csak rossz dolgok, az emberekben nem lehet megbízni és a közösséggel szemben erőszakos cselekedeteket követnek el –, szektás jegyeket mutat a csoport. Ahogy akkor is, ha azt mondja a közösség, csak itt nyerhető el a megváltás, sehol másutt és csak akkor kerülhetsz egy jobb életbe, ha náluk maradsz. Ám a szociológia a szektát nem mint megbélyegző kifejezést, hanem mint szociológiai fogalmat használja. Megbélyegző éle a köznyelvben van a szónak.

Olvasóink írták

  • 13. egyszegedi 2010. március 27. 05:10
    „Ebből a tézisből merítettek a civil szervezetek is, és jól megélnek belőle. Különösen, ha tanítják is, hogy kell.”
  • 12. deszkás 2010. március 19. 22:00
    „Nem kell adót fizetni illetve az áfát visszaigényelhetik.NANÁ.”
  • 11. Beroesz 2010. március 06. 19:12
    „flexsnake 2010.03.04. 17:40
    "A szektával semmi baj, az egy közösség. Amíg nem korlátoz másokat, sem a követői személyes szabadságát addig miért ne működhetne."

    Az iszlám az egy szekta?”
  • 10. Celtis 2010. március 05. 13:16
    „Egyébként honnan szerezte ezt a képet a DM a krisnás ruhába öltöztetett Farkas Laura fotómodellel?”
  • 9. Celtis 2010. március 05. 12:40
    „Ez így van, eredetileg a kereszténység maga is szektának minősült.

    Azért nem árt, ha minden szekta képzeletbeli belépési nyilatkozatának fejlécére odaképzeljük a hírhedt mondatot: "belépés díjtalan, kilépés bizonytalan".”
  • 8. flexsnake 2010. március 04. 17:40
    „4.

    A szekta a latin sequi szóból származtatható, jelentése: követni. A szekta fogalom mai használata viszonylag pontatlan és kevéssé szelektáló. Egyik jelentése: az uralkodó egyháztól elszakadt, többnyire nem bevett vallási csoportok, a másik jelentés szerint: szorosan összetartó, azonos nézetű, a külvilágtól elkülönülő csoport; zárt csoportosulás valamely közösségen belül. A szó mind a köznyelvben, mind a publicisztikában pejoratív tartalmú. Eredeti értelmében azonban - és vallásszociológiai használatában is - értékmentes: egy sajátos vallásos közösségi forma megjelölésére használják. A vallásszociológia megkülönbözteti a szektákat az új vallási mozgalmaktól, valamint a (destruktív) kultuszoktól.

    wikipédia

    A szektával semmi baj, az egy közösség. Amíg nem korlátoz másokat, sem a követői személyes szabadságát addig miért ne működhetne.”
  • 7. flexsnake 2010. március 04. 17:37
    „NA ez egy jó cikk.
    Holnap bejegyeztetem a saját egyházam :) Már ki is néztem hova fogják nekem a templomot felépíteni, csak útban van a parlament :D
    De az meg úgysem sokáig marad ott.
    Rontáslevétel nem lesz mert az hülyeség de átokszórást lehet igényelni, természetesen ha a vállalkozásaimban ledolgozzák ennek árát. Ami egy karitatív munka :D

    Kérünk cikket a képviselők vallásáról.”
  • 6. KG1947 2010. március 04. 14:23
    „Mindenki abban hisz, amiben akar.

    Én például abban hiszek, hogy minimális támogatottságú álegyházaknak nem szabad közpénzt adni.

    Sőt, még abban is hiszek, hogy az emberek korábbi adományaiból
    (akár adójából) keletkezett korábbi egyházi vagyonokat a kommunista rendszer elkobozta.

    Ha a tanítás, beteggondozás stb. miatt ezt kárpótolják, az teljesen jogos.”
  • 5. kiokushyn 2010. március 01. 19:46
    „Mindenki abban hisz,amiben csak akar,ha az illető így találja meg a lelki békéjét. Lelke rajta.”
  • 4. petrov 2010. március 01. 18:46
    „Itthon nem teljesen világos a kép: nem minden "új egyház" jelent egy új vallást is egyben. Nagyon sok a neoprotestáns gyülekezet, akik ha önálló jogi státuszban kívánnak működni, "új egyházként" vannak bejegyezve. De ettől még ( jó esetben) nem hirdetnek új vallást. Ugyanakkor az is igaz, ezzel az egyházalapítási szabadsággal vélhetően többen visszaélnek. Sajnos ezt nagyon nehéz szűrni, az átlagemberek vallási ismereteit kellene szélesíteni, hogy saját maguk legalább hozzávetőleg meg tudják ítélni, egy-egy újnak tűnő valllási formáció, nem szektagyanús-e.”
  • 3. Léni 2010. március 01. 17:26
    „Aki úgy érzi, hogy a lelkének szüksége van támaszra, a Világ durvaságait így próbálja
    kivédeni és boldogabb ha valamilyen vallási közösséghez tartozik, csinálja!”
  • 2. floridaimagyar 2010. március 01. 17:03
    „Nem kell hulyenek lenned ahhoz hogy egyhazba kerulj - pl amikor egy gyerek szulei meghalnak vagy egy nagyobb termeszeti katasztrofa utan az emberek hajlamosak valasz utan kutatni es az egyhazak fele fordulni.”
  • 1. dodó 2010. március 01. 12:03
    „"...nő a vallás iránti érdeklődés...", de leginkább nő a félrevezetett (meghülyített) "hívek" lehúzásának az igénye!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ha bevallják, mit tettek, megáll a tőzsde

Állt a kereskedés az amerikai tőzsdén, amíg Tiger Woods golfbajnok a CNN élő adásában arról beszélt,… Tovább olvasom