Délmagyar logó

2017. 04. 26. szerda - Ervin 8°C | 22°C Még több cikk.

Elhanyagolható a sötét anyag hatása a Naprendszer égitesteire

Míg a látható anyag a világegyetem tömegének alig 5 százalékát teszi ki, a sötét anyag, amely csillagászati műszerekkel közvetlenül nem figyelhető meg, s létére gravitációs hatása alapján lehet következtetni, az univerzum 23-27 százalékát alkotja.
Elhanyagolható a sötét anyag hatása a Naprendszer égitesteire - erre a következtetésre jutott két orosz asztrofizikus több százezer csillagászati mérés elemzése alapján. Kutatásaik eredményeit a Pisma v astronomicseszkij zsurnal című orosz csillagászati folyóiraton kívül ismerteti a Massachusettsi Műszaki Egyetem kiadványa, a MIT Technology Review honlapja.

Míg a látható anyag a világegyetem tömegének alig 5 százalékát teszi ki, a sötét anyag, amely csillagászati műszerekkel közvetlenül nem figyelhető meg, s létére gravitációs hatása alapján lehet következtetni, az univerzum 23-27 százalékát alkotja.

Nyikolaj Pityjev, a Szentpétervári Állami Egyetem és Jelena Pityjeva, az Orosz Tudományos Akadémia Alkalmazott Csillagászati Kutatóintézetének asztrofizikusa az égitestek pályájának eddigi legrészletesebb elemzését végezték el, amikor az elmúlt száz évben összegyűjtött 677 ezer csillagászati mérés eredményeit vették górcső alá.

Az orosz asztrofizikusok a földi telepítésű távcsövekkel folytatott megfigyelések mellett elemezték a legkülönfélébb űrszondák, így a Cassini és a Venus Express adatait, valamint az 1961 és 1995 között a szovjet/orosz bolygókutatási programok részeként elvégzett radarméréseket is. Az utóbbi években az űrszondák által szolgáltatott adatok már rendkívül pontosak, így például a Cassini helyzetét a Szaturnuszhoz viszonyítva méteres pontossággal lehet megállapítani.

A bolygók és égi kísérőik mellett az orosz tudósok elemezték a 301 legnagyobb aszteroida, valamint a 21 legjelentősebb Neptunuszon túli objektum pályáját is, az apróbb kisbolygókat pedig homogén övként építették modelljükbe.

Nyikolaj Pityjev és Jelena Pityjeva elemzéseik során olyan gravitációs anomáliák után kutattak, amelyeket a rejtélyes sötét anyag eredményezhetett. "Amennyiben a sötét anyag jelen van galaxisunkban, hatása valamiképp meg kellene hogy nyilvánuljon az égitestekre kifejtett pótlólagos gravitációs befolyásban" - mutatnak rá az asztrofizikusok.

A kutatóknak azonban nem sikerült semmilyen kicsit is jelentős gravitációs eltérést kimutatniuk az ismert bolygók és aszteroidák tömege és sebessége alapján kiszámított pályájukban. Amennyiben létezik is valamilyen gravitációs anomália, az oly jelentéktelen, amilyet a Szaturnusz pályáján belül elhelyezkedő nagyobb aszteroida tömege fejthet ki.

Az orosz asztrofizikusok feladták a csillagászoknak a leckét. Az általánosan elfogadott elmélet szerint a sötét anyag gravitációja tartja egyben a világegyetemet, s benne a galaxisunkat, másfelől a legújabb elemzések szerint a misztikus anyag hatása elhanyagolható a Naprendszerben.

Olvasóink írták

  • 1. v.imre 2013. július 04. 23:31
    „Csodálkozom a csillagászok eredményén, ami egyébként amúgy is kézenfekvő. Az Univerzum kitöltése önmagában egy izotrop folyamat (térszimmetrikus változás állapot), abban irányonként eltérő hatást, mint látszólagos okozatot kimutatni nem lehet.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Májat hoztak létre őssejtekből Japán tudósok

A sikeres kísérlet a kutatók szerint új utat nyithat az emberi szervek mesterséges kitenyésztése… Tovább olvasom