Délmagyar logó

2017. 03. 29. szerda - Auguszta 4°C | 20°C Még több cikk.

Elhunyt Joe Farman brit tudós, az ózonlyuk felfedezője

Nyolcvankét éves korában meghalt Joe Farman brit tudós, Antarktisz-kutató, aki munkásságával segített azonosítani az ózonlyukat a Déli-sark felett.
A cambridge-i kutató Brian Gardinerrel és Jon Shanklinnel írt közös tanulmányban 1985-ben jelentette be az ózonlyuk felfedezését 1985-ben a Nature tudományos folyóiratban - közölte a BBC hírszolgálata.

Felfedezésük vezetett el a montreali egyezmény aláírásához, ez a nemzetközi egyezmény szabályozta a CFC-gázok - halogénezett szénhidrogének - termelését a világon.

"Joe kiváló fizikus volt, munkássága megváltoztatta azt a módot, ahogy környezetet szemléljük. Az ózonlyuk felfedezése után bolygónk ügyeinek energetikus nagykövetévé vált" - hangoztatta Alan Rodger professzor, az Antarktisz tanulmányozását célzó brit program megbízott igazgatója.

Farman a Cambridge-i Egyetemen végezte tanulmányait, majd a Falkland-szigeteki tudományos kutatásokért felelős tisztviselőnek nevezték ki 1956-ban. 1969-ban vált e kutatások vezetőjévé az Edinburghi Egyetemen. 1976-ban lett a Cambridge-i Egyetemen működő déli-sarki kutatócsoport fizikai részlegének vezetője. Ekkortól szentelte figyelmét az Antarktisz fölötti ózonréteg alakulásának.

Az Antarktisz feletti ózonlyuk az 1980-as évek eleje óta alakul ki évről-évre. Az ózonréteg elvékonyodásáért nagyrészt az ember által előállított vegyületekből - CFC-gázokból - felszabaduló klór a felelős, amely hihetetlen gyorsasággal képes szétzúzni az ózonmolekulákat bizonyos körülmények között, és a folyamatban az alsó sztratoszféra hőmérséklete is meghatározó szerepet játszik. Az ózonréteg természetes védelmet nyújt a Napból érkező káros ultraibolya-sugárzással szemben, amely bőrrákot okozhat és károsíthatja a növényzetet.

Az amerikai Nemzeti Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA) és az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) műholdas mérései szerint tavaly az Antarktisz feletti ózonlyuk a második legkisebb kiterjedését érte el az elmúlt húsz évet tekintve. Szakemberek szerint az ózonréteg-károsító vegyületek gyártásának szabályozásáról szóló montreali egyezmény ellenére még legalább 2060-ig kell várni arra, hogy az Antarktisz feletti ózonréteg visszanyerje az 1980-as évek előtti állapotát.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Földet ért a Nemzetközi Űrállomás három asztronautáját szállító űrkapszula

Földet ért a kazahsztáni sztyeppében a Nemzetközi Űrállomás (ISS) három asztronautáját szállító… Tovább olvasom